Óvári András

Mindössze 2,7 százalékkal bôvült a magyar GDP az elsô negyedévben, így lehetséges, hogy az éves növekedés a 3 százalékot sem éri majd el. Vita indult a pótköltségvetés kérdésérôl. Mennyire látja súlyosnak a gazdaság helyzetét?
– A kedvezôtlen hatások elsôsorban a gyártó, termelô szektort érik, a szolgáltatók, értékesítôk késleltetve, tompítva érzik meg azokat. A kilábalás idejét nehéz megjósolni, az iraki háború okozta sokk, vagy a korábbi erôs forint következtében kivont tôke hatása még jó ideg eltart. Kiútként alighanem a világgazdaság helyzetének változása szolgál majd.
– Közben azért sok minden átrendezôdik. Például a hagyományos faxgépeknek is bealkonyul, s ez csak egy az irodákban tapasztalható változások közül. Milyen trendek uralkodnak ma az irodatechnikai ágazatban?
– Ma már az irodatechnika is elsôsorban informatika. A multifunkciós eszközök, amelyek nyomtatnak, faxolnak és másolnak is egyben, szervesen illeszkednek a cégek informatikai hálózatába. Ezek az intelligens rendszerek ráadásul kiegészülhetnek telekommunikációs modullal is. Létezik például olyan megoldás, amelynél a digitális berendezés sms-t küld a szervizközpontba meghibásodás, vagy a festékkazetta kifogyás közeli állapota esetén, így a szolgáltató errôl értesülve képes beavatkozni, még mielôtt arról a felhasználó tudomást szerezne. Ma tehát nem marad életben az az irodatechnikai cég, amelynek nincs megfelelô informatikai háttere.
– Az információtechnológia az irodai alkalmazásoktól függetlenül is mintha új lendületet kapott volna: az internet penetráció végre elmozdulni látszik a holtpontról, növekszik az üzleti és a lakossági szélessávú elôfizetések száma, és megjelentek az elektronikus aláírást igazoló, minôsített hitelesítés szolgáltatók is. Hogyan lovagolja meg a Műszertechnika az információs társadalom kiépülését?
– A Műszertechnika Infocom Csoport a lakossági körben kevésbé aktív, ügyfeleink fôként az állami és a nagyvállalati szektorból kerülnek ki. Ott viszont elsôsorban a digitális aláírástól és az elektronikus közbeszerzéstôl várunk áttörést. A hiteles webes megrendelésekkel és visszaigazolással jelentôs öszszegeket lehet majd megtakarítani, és alaposan felgyorsulnak a beszerzések. Addig azonban még befektetésekre van szükség, mert bár készen áll a rendszer, az üzemeltetéshez komoly infrastruktúrát kell kiépíteni. Várakozásaink szerint két-három éven belül már elektronikusan intézhetjük a közbeszerzéseket.
– Ha lesz kivel: e héttôl ugyanis több mint 600 uniós állás várja a magyar pályázókat, s ez a szám már a közeljövôben növekedni fog. Kell-e tartani a brüszszeli agyelszívástól?
– Az uniós állások önmagukban aligha befolyásolják majd a hazai képzett munkaerô piacát. Sôt, a megnyíló európai lehetôségek jó hatással lehetnek a hazai cégekre. A külföldrôl hazatérô, tapasztalt diplomások ugyanis mindenképpen segíthetik a hazai vállalatokat, függetlenül attól, hogy a versenyszférában, vagy a közigazgatásban szereztek gyakorlatot.

– És ki segíthet a magyar focin? Az idei labdarúgó-bajnokság minden képzeletet alulmúló körülmények között ért véget: kiesett a Kispest, a Fradi–DVSC meccs után pedig tömegverekedés tört ki. A gyászos hétvégét követôen Várszegi Gábor eldöntötte, hogy kiszáll az MTK-ból. Érdemes-e pénzt tenni ma a magyar fociba?
– Én csak abba fektetnék, amihez értek. Bár a Népstadion mellett nôttem fel, a foci sohasem érintett meg. Kívülállóként viszont úgy látom, hogy a kemény mag számára már nem a sportról szól a történet, így ezeket a szurkolói „meccseket” a focitól függetlenül, a stadionokon kívül, a labdarúgás nélkül is meg lehetne vívni.
– Bemutatták Andrew Lloyd Webber musicaljét, Az operaház fantomját, amelyre hónapokra elôre sem lehet már jegyet kapni. Az ember tragédiáját ugyanakkor az érdeklôdés hiánya miatt levették műsorról a Nemzetiben. Mennyire lehet a kulturális termékek fokmérôje az üzleti siker?
– A kultúra nem lehet öncélú, mindenképpen létezô igényeket kell kielégítenie. Ugyanakkor az is igaz, hogy a sikeres elôadások haszna visszaáramlik a kultúrába, így az intézmény részben önfinanszírozó lehet akkor is, ha idônként értékes, mégis kevésbé felkapott darabokat nyújt a közönségnek. A színházaknak a vállalkozásokhoz hasonlóan kell kísérletezniük az új területekkel. Ám ugyanúgy, mint az üzleti életben, érdemes a megfelelô idôben levonni a következtetéseket, és dönteni: ha profilt nem is, de „terméket” esetleges érdemes váltani.