Egyetemváros, innovációs központ, technológiai park, lakónegyed, termálfalu, ökopark, konferenciaközpont, művésztelep, elővárosi vasút – mindez 20 éven belül jönne létre a ma még vidékies Zsámbéki-medencében, a Talentis Program keretében. A kezdeményezés célja a közép-európai “Szilícium-völgy” felépítése, ahol a nemzetközi cégek, a kis-és középvállalatok, az egyetemek és kutatóközpontok közös fejlesztéseken dolgozhatnának.
Kenyeres Sándor a Mammutban. A Talentis alapítója a finanszírozásban 75-80 százalékban a magántőkére számít a zsámbéki fejlesztéseknél.
JÓTÉKONY HATÁS. “Inspiráló az ilyen fizikai közelség” – mutat rá Drajkó László, az Axelero Internet vezérigazgatója a tudományos parkok nagy előnyére. A fizikai távolságokat egyébként ledönteni igyekvő internetszolgáltató nemrég költözött be a dél-budai Infoparkba, és Drajkó szerint már most érzékelhető a szűk szakmai kör és az egyetemek közelségének jótékony hatása a vállalat életére. A Figyelő által megkérdezett üzletemberek és befektetők az eddigi jó tapasztalatok miatt mind látnak fantáziát a Talentis Programban. Többen közülük azonban túl ambiciózusnak vélik a projekt méretét: az összesen 200 négyzetkilométeres területen létrejövő, 300 projektből álló, kétévtizedes program tőkeigénye ugyanis 12 milliárd euró. “A finanszírozásban 75-80 százalékban a magántőkére, 20-25 százalékban pedig állami, illetve uniós forrásokra számítunk” – mondja Kenyeres Sándor, a Talentis alapítója, a Mammut Üzletház Rt. elnöke. Korában ő dolgozta ki a Budai Belváros (Fény utcai piac, Millenáris Park) koncepcióját, illetve S. Nagy Sándorral közösen megépíttette a Mammut bevásárlóközpontot. Jelenleg azonban a projekt céljaira csupán 5 milliárd forint, azaz a teljes összeg alig egy ezreléke áll rendelkezésre az alapítók forrásaiból. “Ez arra elegendő, hogy a földterületek birtokába kerüljünk, s az első 30 projektet elindítsuk” – mondja Kenyeres.
Az ingatlanokban van
a nagy pénz?
Nem csak innovációs központ, egyetemi városrészek és technológiai parkok szerepelnek a Talentis elképzeléseiben, hanem termálfalu és hagyományos lakóparkok építése is. Az ingatlanszakmából érkező Kenyeresék számára ez nagy üzleti lehetőséggel kecsegtet. Az internetboom korszakában, az 1990-es évek végén ugyanis a csillagos égig emelkedtek az ingatlanárak az Egyesült Államok nyugati partján lévő Szilícium-völgy környékén: az egymás után betelepülő cégek és a szárnyaló részvényárfolyamok nemcsak a lakások árát, de a lakóépületek és az irodák bérleti díjait is felfelé hajtották. San Franciscóban hiába volt egy kétszobás apartman havi bérleti díja még 2000 decemberében is 2790 dollár, a The New York Times akkor híradása szerint a boom csúcsán az apartmanok kihasználtsága meghaladta a 99 százalékot. Az ingatlanfejlesztők lubickoltak a pénzben, míg a helyiek átkozódtak: a drámaian emelkedő lakhatási költségeket sokan nem voltak képesek kifizetni. A Mammut bevásárlóközponttal hírnevet szerző Kenyeres Sándor, a Talentis Program bejelentésekor elmondta: a projekt jelenleg 360 hektár földtulajdonnal rendelkezik. A program megvalósulásának előfeltétele, hogy a Zsámbéki-medencében található, mintegy 4 ezer hektár jelenleg állami tulajdonban lévő földterület magántulajdonba kerüljön. A területek megszerzésére a Nemzeti Földalapról szóló törvény értelmében földcsere formájában nyílhatna lehetőség. Az elképzelések szerint az igényelt földterületért cserébe a programban érdekelt befektetők olyan földeket kínálnának az államnak, amelyek vagy természetvédelmi oltalom alatt álló védett területek, vagy korábban magántulajdonba került vizes élőhelyek, árvízvédelmi területek. Amennyiben a tervek szerint valóban sikerülne több tízezer munkahelyet teremteni a régióban az évek során, a lakóingatlanok iránt megugró kereslet szép haszonnal kecsegtetheti az akkorra már igen értékessé váló, csere útján megszerzett földterületekkel rendelkező ötletgazdákat.
PÉNZSZERZŐ KÖRÚT. “Minket azért talán érdemes lenne megkeresni” – mondja Lőrincz Benedek, a KFKI Invest befektetési igazgatója, aki a Figyelőtől hallott először a fejlesztési koncepcióról és érdeklődést mutatott a részletek iránt. Lőrincznek – aki a hazai befektetők jelentős körét összefogó Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnökségi tagja – ráadásul arról sincs tudomása, hogy az egyesületet hivatalosan megkeresték volna az ügyben. Ha már a magyar befektetőkre nem is, a külföldiekre minden bizonnyal nagyobb hangsúlyt helyeznek a szervezők: ősszel egy nyugat-európai roadshow-t terveznek, hogy új érdeklődőket nyerjenek meg. Kenyeres Sándor egy-egy befektetési alaptól több százmillió eurós összegre számít.
Mitől park?
A nemzetközileg elfogadott meghatározás szerint a tudományos park koncepciója a következőket tartalmazza:
• Földterület és épületek rendelkezésre bocsátása high-tech és kutatás területén működő vállalatok, illetve kutató-fejlesztő szervezetek számára
• Egy vagy több műszaki egyetem közelsége
• Segítségnyújtás új vállalatoknak létrehozásuk és bevezetésük időszakában, növekedésük elősegítése alacsony költségű bérleti díjak és szaktanácsadás biztosításával
• Az egyetem kutatási részlegeivel együttműködő vállalatok jelenléte
• A technológiaátadás megkönnyítése az egyetemek és vállalatok között
Forrás: International Association of Science Parks
KONCENTRÁLÁS. “A zsámbéki projekt teljesen új alapra helyezheti a tudományos parkok bázisát” – mondja a már megvalósult, de jóval kisebb, és ágazat-specifikusnak tekinthető Infoparkot fejlesztő IVG Hungária Kft. cégvezetője, Baksa-Soós Attila. Szerinte a grandiózus elképzelés csak akkor lehet sikeres, ha nem csupán hazai cégeket kiszolgáló tevékenység folyik majd a területen. “Ekkora beruházás megtérülése valóban csak akkor várható, ha a környező országok cégei is hajlandóak betelepülni” – ismeri el Kenyeres is, aki elsősorban a magyar és a közép-európai tudástőkét szeretné egy helyen koncentrálni. Ekkora méretű magyar Szilícium-völgyre azonban korántsem biztos, hogy szükség van a kontinensen. Európában jelenleg egyetlen, hasonló méretű tudományos park üzemel, a dél-franciaországi Sophia Antipolis. Intő jel lehet azonban a Talentis Program vezetőinek, hogy a mai szint eléréséhez – a Sophia területén jelenleg több mint 1200 vállalat működik, 25 ezer munkahelyet fenntartva – 30 évre volt szükség.