Pénzfacsarás

Eredetileg mérnöki tanácsadással foglalkozott a Geonardo Kft., amely e tevékenységéhez uniós forrást is próbált szerezni. Az első beadott pályázatukat elutasították, de másodszorra már megkapták a közösségi pénzt. A további sikeres pályázati koordinációs munka pedig arra indította őket, hogy másoknak is felajánlják effajta szolgáltatásukat, s a cég tevékenysége mindinkább a pályázati tanácsadás felé tolódott el. A potenciális ügyfelek számosan lehetnek, hiszen egy ilyen pályázati rendszer szabályai leginkább az adózási és könyvelési előírásokhoz hasonlatosak: még áttekintésükhöz is több napra van szükség.

Egy jó, nyerésre esélyes pályázati anyag összeállítása több hónapos munkába telik. Ekkor azonban még szó sincs biztos sikerről. Ráadásul az uniós forrásokról legfeljebb híreket hallottak azok, akiknek szánják őket. A PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég – amely külön uniós tanácsadó üzletágat hozott létre – mintegy ezer vállalatvezető megkérdezésével készített friss felmérése szerint a cégek mindössze 10-12 százaléka készül tudatosan a csatlakozással elérhető források befogadására, s ennyien vannak, akik többé-kevésbé ismerik is e speciális pályázatok rendszerét.

VAN BENNE FANTÁZIA. Az uniós tanácsadói piac értéke nem kicsi: a magyar kis- és középvállalkozások, az önkormányzatok és más intézmények a következő három évben 1000-1500 milliárd forintnyi uniós eredetű támogatásra pályázhatnak. E mellett százmilliárdok nyerhetőek el az úgynevezett Közösségi Programok révén (lásd külön), s e hatalmas összegekből tanácsadási díjként megszerezhető rész sem lebecsülendő.

Kezd is formálódni Magyarországon a kifejezetten az EU-s pályázatokra szakosodott tanácsadói „iparág”. Mint Bienerth Gusztáv, a PwC vezérigazgatója mondja, a tét az, hogy az ország a rendelkezésre álló pályázati pénzeknek mekkora hányadát képes majd elnyerni, felhasználni, hiszen a százmilliárdok csupán lehetőséget jelentek. Bienerth példaként Írországot, illetve Görögországot említi. Míg előbbiben a megpályázható összegek 96 százalékát sikerült elnyerni, addig Görögországban 50 százalék alatt maradt az arány. Írországban ugyanis minden állami támogatási formánál bevezették az EU pályázati rendszerek alkalmazását, a görögöknél viszont kaotikus állapotok uralkodtak a támogatások frontján. Ezek a pályázatok ugyanis nem úgy működnek, ahogyan azt az önkormányzatok vagy a vállalkozók korábban megszokták. Az EU csak konkrét projektekre ad pénzt, s csak olyanoknak, akik alapos megvalósíthatósági tanulmánnyal, s megfelelő mértékű saját forrással is rendelkeznek.

Egy uniós projekt során nem csupán a támogatás megnyeréséig rögös az út. Az önkormányzatoknál korábban gyakori volt, hogy ha a támogatást nem pontosan az eredeti célra költötték, s erre az ellenőrzéskor fény derült, akkor is elmaradt a szankció. „Az uniós támogatásokat pontosan a meghatározott célra szabad csak költeni, amit azután igen szigorúan ellenőriznek is, s a nem az előre meghatározott célra használt összegeket fillérre vissza kell fizetni” – emeli ki Bienerth Gusztáv.

HAZAI HÁTTÉR. Bodó Balázs, az uniós előcsatlakozási pályázatokon (Phare, Ispa, Sapard) többéves tapasztalatot felhalmozó Geonardo Kft. ügyvezetője szerint az efféle tanácsadással foglalkozó magyarországi cégeknek elsősorban a hazai pályázatokat illetően vannak tapasztalataik. Különösen a Széchenyi Terv kapcsán futott fel ez az üzletág, de más minisztériumok projektjei is jó lehetőséget nyújtottak a pályázatírásra szakosodott cégeknek. Az uniós programok viszont alapvetően más formai és tartalmi követelményrendszerrel dolgoznak, s erre a hazai tanácsadó cégek még nem készültek fel. „A pályázati tanácsadással foglalkozó több száz szervezet közül talán ha fél tucatnyi olyan akad, amely többé-kevésbé rutinos EU pályázatírónak vagy tanácsadónak mondható” – véli Bodó Balázs. A legnagyobb probléma talán az, hogy professzionális uniós pályázatokat nem lehet futószalagon gyártani, mert mindegyik több hónap munkát, odafigyelést igényel, miközben a verseny óriási.

DÍJAZÁS. A pályázati tanácsadás során döntően sikerdíjas konstrukciókat alkalmaznak a cégek, mert a pályázók maguk is csak a megítélt forrásokból tudnak fizetni – mondja Bándi Gábor, az Innostart Alapítvány projektmenedzsere. Ezt megelőzően legfeljebb néhány százezer forintos pályázatkészítési díjat kérhetnek a cégek. A tanácsadók jellemzően az elnyert összeg 1-5 százalékára tartanak igényt, de akad olyan projekt, ahol 10 százalékot is elérhet a díj mértéke. Ez alapvetően az elnyerhető támogatás nagyságától, a projekt előkészítettségétől és bonyolultságától függ. Az uniós gyakorlat szerint a támogatást utólag folyósítják. Ezért az előfinanszírozásban nagy szerep jut a bankoknak.