HUSZÁR RÓBERT, a Raiffeisen Bank Rt. ügyvezető igazgatója:
“Az elmúlt negyedévben, a finanszírozásául szolgáló jelzáloglevelek kamatainak csökkenésével, mérséklődött az államilag támogatott lakáshitelek kamata. A Raiffeisen Bank az elsők között reagált a változásokra, és éves szinten 3,75 százalékra engedte le az 5 éves fix kamatperiódusú – használt lakásokra is igénybe vehető – lakáskölcsönének kamatát. A kamatszintek tehát nagyon kedvezőek, ami a magyar lakáshitel-piac további bővülését vetíti előre. Ezt támasztja alá az is, hogy a jelenlegi magyarországi GDP-arányos lakáshitel-állomány messze elmarad az Európai Unió átlagától. Lendületet vihetnek a lakáshitelek piacába a kormány várakozásain felül növekvő bérek is. Ez a tendencia ugyanis automatikusan maga után vonja a megtakarítások, illetve a fogyasztás gyarapodását, s a jelenlegi alacsony betéti kamatok a megtakarítások egy részét az ingatlan-beruházások és -vásárlások irányába tereli. Az állami támogatási rendszerben várható változások sem ígérkeznek olyan mérvűnek, hogy megtörnék a lakáshitelezés dinamikáját.”
A gazdaság egyensúlyi mutatói romlottak. Nem csupán a költségvetés deficitje duplázódott meg, hanem a folyó fizetési mérleg hiánya is komoly mértékben növekedett, főként a szolgáltatások aktívumának csökkenése és az idegenforgalmi bevételek visszaesése következtében. A kedvezőtlen konjunkturális hatások miatt a vállalkozások viszszafogták beruházásaikat.
A kereskedelmi banki kamatok süllyedésnek indultak. Az alacsony kamatszint nem ösztönzi megtakarításra a családokat, ellenben eladósodásra csábít. Az év során több mint kétharmaddal bővült a lakossági hitelek állománya.
A növekedés több mint háromnegyede lakásépítési, illetve ingatlanvásárlási hitelből adódott, amelyek felvételét segítette az állami szerepvállalás erősödése is. Ugyanakkor a fogyasztási hitelek állománya is nőtt, holott ezek teljes hiteldíj mutatója továbbra is 25-27 százalék körüli, sőt emelkedő tendenciájú. A magyarázat minden bizonnyal a jövedelem-kilátások javulásával függ össze. A háztartások pénzügyi vagyona az év végén 8520 milliárd forintot tett ki; ennek mintegy 60 százalékát hagyományos, alacsony kockázatú eszközökben (készpénzben, bankbetétben) tartották.
Finances and lending
Down on IOU lane
The deficit of the general budget soared to 9.5 percent of the GDP in 2002. This was a result of the deferred servicing of some debts, debt-consolidating expenses and certain one-time subsidies. Without these the deficit would have amounted to 6.5 percent.
Indicators of economic balance have deteriorated. Not only did the budget deficit double but the current accounts deficit rose significantly, as well, mostly due to dropping profits in the service sector and decreasing tourism revenues. As a result of the unfavourable economic climate businesses held back their investments.
Commercial bank rates have started to decrease. Low interest rates fail to stimulate household savings and encourage indebtedness. The nation’s private loan portfolio grew by more than two thirds during 2002. More than three quarters of this growth consists of home construction or real estate purchase credits – accessing which was made easier by growing state involvement. The consumption credit portfolio was up as well, even though the overall credit cost is still around 25-27 percent and is on the rise. Improving income prospects are clearly the reason behind that. The financial assets of households amounted to 8250 billion HUF at the end of the year with more than 60 percent kept in low-risk resources (cash, bank deposits).
