Repülniük kell?

László Csaba pénzügyminiszter a múlt héten kezdeményezte a Malév igazgatósági tagjai, köztük Váradi József vezérigazgató visszahívását. A hivatkozási ok egy 28,4 millió forintos megbízási szerződés. Ez ugyan a légitársaság gyakorlatában igen kicsinek számít, ráadásul még ki sem fizették, ám a szerződés politikailag igen kényes, tekintettel arra, hogy egy olyan megbízásról van szó, amelyet a volt kancelláriaminiszter jogi irodájának, a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodának adtak, a cég jogi átvilágítására. Ennek ellenére nem biztos, hogy László Csaba pusztán az ellenzék politikai támadásait kívánja megelőzni. Valószínűbb, hogy a jogi audit is része volt az igazgatóság elnöke által a vezérigazgató ellen indított támadásoknak, s most ebbe az elnök és a teljes vezérkar is belebukik.

Váradi József vezérigazgató. Szakmai háttér, politikai próbatétel.

ÁTVILÁGÍTÁSI BONYODALMAK. A jogi auditot a kormányváltás után lecserélt igazgatóság új elnöke, Huszty András kezdeményezte a Malév Rt., ezen belül a menedzsment ellenőrzésére – olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) közleményében. A tárca vezetője által elrendelt – s a Malév 97 százalékos tulajdonosa, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. által elkészített – vizsgálati jelentésből kitűnik, hogy az ügyben később is Huszty András játszotta a főszerepet. Ő javasolta, hogy a Tender-Co Kft.-t bízzák meg a szakértők kiválasztását célzó pályázat lebonyolításával. A megbízási szerződést is Huszty írta alá, az igazgatóság egyik tagjával, Barinkai Péterrel együtt. Kapcsolattartónak ugyan Szlávnits László felügyelőbizottsági tagot jelölték ki, ám a Tender-Co Kft. Husztyval tartotta a kapcsolatot, Szlávnits csak egyszer folyt bele a dolgokba, akkor is azt kérte, hogy nyílt pályázatot írjanak ki. Ezt azonban a Tender-Co nem vette figyelembe. A zárt pályáztatás is elég furcsán történt, hiszen a lebonyolító cég telefonon keresett meg mintegy tíz ügyvédi irodát – ami nem életszerű, állapítja meg az ÁPV Rt. -, közülük hárman voltak készek a részvételre. Egyik irodának sem volt közlekedési iparági és légügyi referenciája. Egyedül a dr. Csehi Ügyvédi Iroda ajánlata volt érvényes, a Forgács és Kiss, valamint a Korn Ügyvédi Iroda pályázata hiányos volt, ezt azonban csak az utóbbi esetében fedezték fel. A Tender-Co előterjesztése alapján mind az elnök, mind pedig az Igazgatóság Szabályozási és Audit munkabizottsága – ennek tagjai Gönci János, Barinkai Péter és Enyedi Balázs – azt javasolta, hogy a Forgács és Kiss irodával kössenek szerződést, s ennek alapján az igazgatóság ezt a döntést hozta meg tavaly november 27-én. Az irodának február 28-ára kellett volna elkészítenie a jelentését, ám 20-án – egy nappal a kancelláriaminiszter lemondása előtt – kérte a szerződés díjfizetés nélküli felbontását. Huszty azonban, anélkül, hogy kikérte volna az igazgatóság véleményét, a folytatás mellett döntött. Egy héttel később azonban már ő maga javasolta a grémiumnak, hogy azonnali hatállyal mondják fel a szerződést, de a 11 tagú testületből csak ketten szavaztak mellette. A Forgács és Kiss március 3-án átadta az általa elkészített dokumentációt, amelyet a Malév szakapparátusának még véleményeznie kell, s ennek megfelelően nincs is kifizetve. A Tender-Co Kft.-nek viszont már átutalták a szerződés szerint járó 1,7 millió forintot.

MI MENNYIT ÉR? Váradi József, a Malév vezérigazgatója a Figyelő kérdésére elismerte, hogy az igazgatóság körültekintőbb lehetett volna, ám megbíztak Huszty Andrásban, aki profi kiválasztó cégként mutatta be a Tender-Co-t. Váradi ugyanakkor sérelmezi, hogy az ügyben összemossák igazgatósági tagságát és vezérigazgatói munkáját.

Utóbbi a Figyelő információi szerint valóban elismerést váltott ki mind a légitársaság alkalmazottai, mind pedig a konkurens cégek vezetői körében. Váradi József 2001 februárjában, a Procter & Gamble regionális kereskedelmi vezetői posztját elhagyva lett a Malév kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, tehát az után, hogy csődközelbe került a légitársaság. Akkor indították el az átalakítási programot, amelynek része volt egyebek mellett a 15 százalékos létszámleépítés és a flottacsere is. „2004 végére a Malév flottája lesz Európában a legfiatalabb és legdinamikusabb, s kiválóan megfelel majd a hatékonysági követelményeknek” – állítja Váradi, aki 2001 nyarától már vezérigazgatóként tevékenykedik. A szervezeti változtatások eredményeképpen a 2001-ben kimutatott 12 milliárd forintos üzemi veszteség a tavalyi év végére 4,5 milliárdra csökkent, vagyis több mint 7 milliárddal javult a 2001 szeptember 11-e óta folyamatosan romló külső körülmények között. Másfél évvel ezelőtt arra számítottak, hogy 2003-ra már nullszaldós lesz a cég, de a New York-i terrortámadás után is csak nehezedtek a körülmények, például a kerozin ára az utóbbi 5 hónap alatt 50 százalékkal nőtt, s az iraki háború miatt az amúgy is visszaesett utazási kedv tovább csökkent. A forgalom most 10-20 százalékkal alacsonyabb a légitársaságoknál, mint egy évvel korábban.

Váradi József úgy ítéli meg, hogy a Malévnak lenne esélye megkapaszkodni az éleződő versenyben, ehhez azonban két dologra feltétlenül szükség van. Az egyik a csatlakozás egy globális légi szövetséghez; erről a menedzsment tárgyalásokat folytat, s már közel kerültek a döntéshez. A másik a vállalat tőkehelyzetének rendezése, hiszen a Malév jelenleg működésének egészségtelenül nagy részét finanszírozza hitelből. Ez a tulajdonos feladata, amely privatizációval kívánja megoldani a problémát, s ezzel a menedzsment is egyetért. Más kérdés, hogy a jelenlegi piaci körülmények között miként lehet partnert találni.

ESÉLYEK. Váradi menesztése – amely lapzártánkig nem történt meg, a tervek szerint a Figyelő megjelenésének napján dönt róla az ÁPV Rt. -, nem tenne jót az új tulajdonos bevonásának, mert rontaná a cég iránti bizalmat. Szakmai körökben arra mutatnak rá, hogy a vezérigazgató távozása rossz jelzést küldene a Malév szintén szakmai alapon kiválasztott jelenlegi menedzsmentje számára is.

A Figyelő úgy tudja, a rendszerváltás előtt a KISZ-ben karriert csináló, s a Malév vezetésébe a Group 4 Matávőr Rt. vezérigazgatói székéből érkező Gönci János kifejezetten ambicionálta, hogy a Malév élére kerüljön. Ebben természetes szövetségese volt Huszty András, aki – a multinacionális vállalatnál nemzetközi karriert felmutatni képes Váradi Józseffel ellentétben – szocialista kormányok alatt állami cégek vezetőjeként edződött. Például Erős János vezérigazgató-helyettese volt az Általános Értékforgalmi Banknál, amely 1995-re elveszítette vagyonát, s ekkor eladták a Gazpromnak. A Horn-kormány idején pedig a kabinet házibankjának nevezett Magyar Fejlesztési Bank élén állt, de az üzleti szférában nem tett szert hasonló pozíciókra, a Malév elnöksége előtt a Műegyetem docenseként a Mérnöktovábbképző Intézetben indított üzleti hírszerzés szak oktatási felelőse volt. Mivel a PM valamennyi igazgatósági tag felmentését kezdeményezte, lapzártánkkor úgy látszik, Gönci sem lesz vezér. De hogy ki lesz, az nagy kérdés. Az üzleti szférában tapasztalatot szerzett válságmenedzserek ugyanis most már tudni fogják: ha a Malévot választják, munkájukat nem szakmai alapon ítélik majd meg.