Ön szerint milyen hatással lehet a múlt héten elkezdődött iraki háború a világgazdaságra, és mit érzékelhet mindebből az európai és a magyar gazdaság?
– Sok múlik azon, mennyi idő alatt fejeződik be a háború, illetve milyen közvetlen és közvetett költségei lesznek. Az egyébként is súlyosan deficites amerikai költségvetésnek mindenesetre dollármilliárdokba kerül a hadviselés, és a hiány finanszírozására előbb-utóbb a világ más részeiről fogják elszívni a tőkét. Az esetleges negatív gazdasági folyamatok mellett azonban fontosnak tartom, hogy az előttünk álló időszakban átmenetileg akár követő pozícióba kerülhet a gazdaság a politikához képest. Rövid távon a gazdaság alakulását geopolitikai tényezők határozzák meg és ebben az iraki háború az egyik elem. Egy másik elem az integrálódó európai térség, ahol egy amerikai méretű gazdasági egység alakul ki, ami integráltságában, gazdasági erejében, politikai akaratának kifejezésében még elmarad az USA mögött. A kérdés az, hogy az EU-t hosszú távon Amerika versenytársnak vagy szövetségesnek tekinti-e? Az Irak körüli viták is e dilemma kifejeződései.
– Mégis, mit hozhat a gazdasági életben, az üzleti környezetben a háború?
– Egy háború idején jelentősen romlik a tőke és az áruk mobilitása. Emellett akadozhat a nemzetközi kereskedelem, s a turizmus is komoly probléma elé néz. Ezzel apró, de lényeges szakadások keletkeznek a globális gazdaság hálózatán, amelyek befoltozása időt vesz igénybe.
– Mint hazai gazdasági szereplő, milyen biztonsági kockázatokat érzékel a háború kapcsán?
– Másfél éve az egész fejlett világban megnőtt a mindennapi élet és az üzlet kockázata, s ez alól a mi országunk sem vonhatja ki magát, mégis, ma Magyarország az egyik legbiztonságosabb állam a világon. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy tagjai vagyunk egy szövetségi rendszernek. Ebből eredően természetesen kötelezettségeket is kell vállalnunk. Ez egy ilyen „üzlet”.
– Milyen lehetőséget lát arra, hogy véget érjen a recesszió, s a hazai gazdaság is kikerüljön a kátyúból?
– Meggyőződésem, hogy Magyarország számára csak egy válasz létezik az EU-val kapcsolatban: a határozott igen. Ezt követően merülhet fel a kérdés, hogyan lehet minél versenyképesebben csatlakoznunk. A kormányzatnak és a meghatározó gazdasági szereplőknek gyors válaszokat kell találniuk olyan kérdésekre, mint a „drága” forint, a tőkehiány, a magas reálbér-kiáramlás, a keleti piacok megnyitása, az uniós piachoz való hozzáférés.
– Mit gondol az energiaárak kormányzati szabályozásáról?
– Az árampiaci liberalizáció csak jogilag valósult meg, ugyanis egyidejűleg importkorlátozások léptek életbe, ami lehetetlenné teszi az olcsóbb energia nagy mennyiségben történő behozatalát. Remélem, a jövőre várható gázpiaci liberalizáció nem csupán papíron fog megvalósulni, hiszen a nagyfogyasztók már régóta magasabb árat fizetnek a gázért, mint a lakosság.
– A napokban mutatkozott be a BÉT-en a Wallis a Tőzsdeképes Cégek Klubjának tagjaként. Miért csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez?
– A Klubhoz való csatlakozás kapcsán szét kell választanunk két fogalmat: a tőzsdeképesség elérését és a tőzsdére meneteli szándékot. A Wallis számára a tőzsdeképesség elérése önmagában is érték. A tőzsde tulajdonképpen nem vár mást tőlünk, mint amit magunkkal szemben is követelményként támasztunk, és amire az elmúlt években is törekedtünk. Az átláthatóságot, a korrekt adatok gyors szolgáltatásának képességét, bizonyos üzleti, etikai normák betartását, a szervezeten belüli kontrollt, a jogi, piaci, árfolyambeli, finanszírozási kockázatok aktív és tudatos kezelését, a cég értékének folyamatos növelésére való törekvést. A tőzsdeképesség elérése nem jelenti feltétlenül az azonnali csatlakozási szándékot. A tőzsdére menetel időpontját két feltétel egyenkénti vagy együttes teljesülése határozza meg. Az egyik a vállalat tőkeigénye a másik pedig a tulajdonosok esetleges likviditási igénye. Ami az első szempontot illeti, a Wallisnak elég tőkéje van a növekedéshez. A részvényértékesítést illetően elmondható, hogy a Tőzsde mélyrepülése és az ott elérhető alacsony árak miatt ez most nem aktuális.
