Csupán a csatlakozó országokból több mint 20 ezren jelentkeztek arra a félezer állásra, amelyet az év elején hirdetett meg az Európai Bizottság a bővítés zökkenőmentességének biztosítására. Ám ez még csak a kezdet: az „előőrs” érkezése utáni 7 esztendőben a 2004-ben belépő 10 új tagországból közel 3,5 ezren próbálhatnak szerencsét az összes uniós intézmény közül a legnépesebb stábot – pillanatnyilag körülbelül 20 ezer főt – mozgató Európai Bizottságban.
Ülésezik az Európai Parlament. A testület tagjai a jövőben egységes, 8 ezer eurót meghaladó havi fizetést kapnak majd.
A brüsszeli karrier legfőbb vonzerejét – a multikulturális közegben végzett igényes munka, a biztos és kiszámítható szakmai előmenetel mellett – kétségkívül a hazaihoz képest kimagasló fizetések adják. Pedig az Európai Unió (EU) intézményeiben dolgozó 30 ezer személy bérének felépítése és keresetének nagysága szinte semmiben sem különbözik az ENSZ vagy a NATO alkalmazottaiétól. Sőt, az uniós hivatalnokok kevesebbet visznek haza, mint a brüsszeli multinacionális cégeknél dolgozó kollégáik. Ez abból is látszik, hogy nagy az átjárás a hivatalos EU-intézmények és a lobbivilág között. Brüsszelben több mint 13 ezer lobbista nyüzsög, és a legmegbecsültebbek között gyakran találni egykori bizottsági hivatalnokokat.
Neil Kinnock, az Európai Bizottság személyzeti ügyekért felelős tagja és kollégái a napokban egy bonyolult számítási módszer alapján megbecsülték, hogy az egyes tagjelölt országokból nagyjából hányan léphetnek majd a testület szolgálatába. Brüszszel Magyarországról az első 7 évben 489 munkatárs toborzására készül, bár ez a létszám inkább csak amolyan előirányzat. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy hazánknak is dukál egy főigazgatói (legmagasabb köztisztviselői) poszt, továbbá hat igazgatói és több mint két tucat középvezetői beosztás. Az Európai Bizottság „miniszteri testületében” szintén helyet foglalhat egy magyar „eurokrata” 2004. május elsején: aznap, amikor belépünk az Európai Unióba.
REPREZENTÁCIÓ. Mivel a bizottsági személyzeti politika egyik alapelve a lehetőség szerint minél jobb földrajzi reprezentáció, az új tagok az első években tényleges lakosságarányuknál nagyobb számban küldhetnek majd tisztviselőket Brüsszelbe. A felvételi vizsgák többségén ezért magyarok magyarokkal versenyeznek majd, nem pedig külföldiekkel. Mindazonáltal a befogadandó létszám megállapításakor arra is ügyeltek, hogy a taggá válás után ne ürüljenek ki a csatlakozó országok minisztériumai.
A győztes hivatalnokok egyik jutalma a biztos megélhetést szavatoló fizetség lesz. Az EU-ban még a bérlista legalacsonyabb fokán levő alkalmazottak is több mint 2 ezer eurót (körülbelül 500 ezer forintot) keresnek havonta, ami Magyarországon nagyjából egy államtitkár fizetésének felel meg. Egy kezdő titkárnő 2300 eurót tehet zsebre, míg sokéves tapasztalattal rendelkező kolléganőjének szolgálatai akár 4400 eurót is megérnek. A piramis csúcsán helyet foglaló, államtitkári rangú főigazgatók szolgálati idejüktől függően 12-15 ezer eurót keresnek havonta. Náluk is magasabb bérkategóriába tartoznak a főbiztosok, akiknek minden hónapban 17 ezer euróval vastagodik a pénztárcájuk. A „sztárgázsi” természetesen a testület elnökének jut, akinek közel 21 ezer euró (mintegy 5 millió forint) az alapbére.
HARMONIZÁLÁS. Az Európai Parlament képviselőinek sem kell majd szégyenkezniük, ha a tagállamok jóváhagyják azt a javaslatot, amelynek értelmében a testület tagjai a jövőben egységes, 8 ezer eurót meghaladó havi fizetést kapnak. Különösen kapóra jön majd a bérharmonizálás az újonnan csatlakozó országok törvényhozóinak, hiszen a jelenlegi szabályok szerint ma még valamennyi eurohonatya a nemzeti parlamenti képviselőkkel megegyező bért kap. Márpedig egy svéd vagy egy holland és egy litván vagy akár egy magyar parlamenti képviselő javadalmazása közötti különbséget, ahogy mondani szokás, zongorázni lehetne.
Az uniós intézmények alkalmazottai az alapbéren kívül számos juttatásban is részesülnek, amelyek együttesen megközelíthetik vagy akár el is érhetik azt a közösségi adót, amelyet a tisztviselőknek a közös költségvetésbe kell befizetniük. Az uniós „gyárban” dolgozók családi támogatást, gyermekek után járó kedvezményt és beiskoláztatási segélyt is kapnak, de alapbérük akár 16 százalékáig azért is anyagi kárpótlásban részesülnek, mert külföldön, idegen nyelvi és kulturális környezetben kell dolgozniuk. A közösségi adó szintje a kereset nagyságának függvényében az alapbér 8 és 45 százaléka között váltakozik.
KATEGÓRIÁK. Az európai intézmények alkalmazottait tevékenységi körük szerint különböző kategóriákba sorolják. Az „A” kategóriába tartoznak a tisztviselők, a „B”-be az asszisztensek, a „C”-be a titkárnők, és végül a legalacsony bérbesorolásba a kisegítő személyzet (takarítók, felszolgálók és technikusok). Az egyes kategóriákon belül is külön fokozatok vannak. Egy friss diplomával felvett előadó például az A8-as szinten kezdi és legkorábban két év elteltével léphet egyet előre a ranglétrán. Optimális esetben és töretlen előmenetellel 16 év bizottsági szolgálat után lehet valakiből főigazgató.
Személyes ambíciókon, tehetségen és valamelyest a szerencsén is múlik, ki hány lépcsőfokot jár végig a minden vonzerejük ellenére is egyhangúnak tűnő európai intézményekben eltöltött évek során, ám ha elérkezik az idő, jöhet a jól megérdemelt pihenés. Az eurokraták legkorábban 60 éves korukban kérhetik az obsitot, de 65. életévük betöltése után kötelezően nyugállományba kell vonulniuk. A felhőtlen nyugdíjaskor zálogaként alapbérük 70 százalékát folyósítják számukra.
