Sean Penn, az ismert amerikai színész – továbbá Madonna exférje – a múlt héten bírósághoz fordult, állítása szerint ugyanis azért esett el egy filmszereptől, mert nyíltan ellenzi az Irak elleni háborús készülődést. „A hollywoodi feketelistázás sötét időszakából lapozott fel egy oldalt” – vádolja Penn a Miért ne nősüljenek meg a férfiak? című készülő film producerét, Steve Binget. Utóbbi állítólag viszszavette tőle a szóban már neki ígért főszerepet, miután ő egy januári tévéinterjújában elutasított mindenfajta Irak elleni katonai akciót. Bing persze még aznap ellenkeresettel élt, mondván: a minap a Fehér Ház politikája elleni tiltakozásul Bagdadot is megjárt színésszel sosem kötött szerződést a szerepre, így az alaptalanul követel tőle 10 millió dolláros kártérítést. Sőt, ezek után ő követel 15 milliót rágalmazásért és hitelrontásért.
Meghallgatás a BT-ben. Blix lehűtötte Washingtont.
HÁBORÚS HANGULAT. Mindez persze vihar egy pohár vízben – igaz, hírverésnek cseppet sem utolsó. Az azonban tény, hogy az Egyesült Államokon – a terrortámadások kivédésére készülő lakosságtól a katonai terveket szövögető kormányzatig – mindinkább úrrá lesz a háborús hangulat. Ilyen időkben pedig hamar szövetségesekre és ellenségekre oszlik a világ. Dennis Hastert, az amerikai képviselőház republikánus többségi frakciójának vezetője például a minap utasította a kongresszus jogi szakértőit, hogy vizsgálják meg: milyen kifogásokkal lehetne kitiltani számos francia, belga és német árucikket az Egyesült Államok piacáról. Az ok nyilvánvaló. Párizs és Berlin hetek óta nyíltan megkérdőjelezi a washingtoni háborús törekvéseket, a múlt héten pedig Brüsszellel kiegészülve a NATO-ban egyenesen megvétóztak egy, Törökország védelmét célzó – korántsem stratégiai jelentőségű – amerikai előterjesztést.
Az észak-atlanti szövetség történetének talán legsúlyosabb válsága a hét végére szerencsére elcsitult. A tizenkilencek egy heti elkeseredett szócsata után hozzájárultak, hogy a NATO megkezdje a rakétaelhárító rendszerek törökországi telepítésének és az Awacs felderítő repülőgépek ottani járőrö-
zésének a tervezését arra az esetre, ha Irak netán támadást intézne az ország ellen. Ám a diplomáciai ütésváltást már nem lehet meg nem történtté tenni.
NINCS BIZONYÍTÉK. A NATO-megegyezésnek persze megvoltak az előzményei. Február 15-én például világszerte mintegy tízmillió ember tüntetett a békéért. Ennél is fontosabb, hogy a svéd Hans Blix és az egyiptomi Mohamed el-Baradei, az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetői 14-én már másodszor számoltak be munkájuk eredményeiről a Biztonsági Tanácsban, és a vártnál jóval kevésbé voltak kritikusak Bagdaddal szemben. Előző nap még az szivárgott ki, hogy a szakértők olyan rakéták kifejlesztésének a nyomaira bukkantak, amelyek hatótávolsága nagyobb, mint Irak-nak az ENSZ határozataiban megengedett 150 kilométer. Ezt a „kihágást” Londontól Washingtonig sokan azonnal egyértelmű háborús indoknak tekintették. Blix viszont hamar lehűtötte a kedélyeket. „Egyetlen esetben sem láttuk meggyőző bizonyítékát annak, hogy az iraki fél előre értesült volna az ellenőrök érkezéséről” – reagált azokra a Colin Powell amerikai külügyminiszter által másfél héttel korábban a BT-ben bemutatott műholdfelvételekre, amelyek állítólag egy iraki vegyifegyver-telep sietős kiürítését örökítették meg. Igaz, Blix szerint semmilyen írásos vagy egyéb bizonyítéka sincs annak sem, hogy Irak, miként állítja, valóban megsemmisítette volna vegyi és biológiai arzenálját. E dokumentumok hiánya viszont még nem jelenti azt, hogy mindez nem is történt meg.
Aligha kétséges, hogy Washington többre számított. Most viszont Irak ismét „haladékot” kapott: az ENSZ-szakértők folytatják a munkát és március elsején újabb jelentéssel állnak a BT elé. Bagdad pedig mindeközben látványos gesztusokkal igyekszik bizonyítani együttműködési készségét. Szaddam Huszein elnök például rendeletben tiltotta be mindenfajta tömegpusztító fegyver iraki gyártását és importját, sőt, a rezsim végre azt is lehetővé teszi, hogy a nemzetközi ellenőrök négyszemközt és lehallgatásmentes környezetben kérdezzék ki az ország fegyverkezési programjain korábban dolgozó tudósokat.
A haladék persze nem csupán Iraknak jöhet jól. Március első napjaiban újhold lesz, és ez szakértők szerint fölöttébb kedvező egy éjszakai támadás megindításához…
