Dieter Rampl. Nemcsak a bank teljes átszervezését kell végrehajtani, de helyt kell állni a bankok rendkívül erős németországi versenyében is.
Bízvást állítható, hogy az európai pénzügyi szektor egyik legnehezebb tisztségét foglalta el Dieter Rampl, amikor az új év első napján beült a német HVB Group vezérigazgatói székébe. Az 55 esztendős osztrák bankár óriási veszteségeket, romló hitelminősítést, és az egy évvel korábbinál több mint 50 százalékkal alacsonyabb részvényárfolyamot kapott örökségül. Emellett kezelnie kell valahogyan az óriásbank rossz kinnlevőségektől hemzsegő 460 milliárd dolláros hitelportfólióját is. „Ha nekem olyan gondjaim lennének, mint Ramplnak, biztosan nem tudnék aludni. A hitelkönyv önmagában elég volna ahhoz, hogy lidérces éjszakáim legyenek” – mondja egy rivális bank igazgatósági tagja.
A derűs kedélyű Rampl köszöni szépen, jól alszik. Ezzel szemben a HVB aggódó részvényesei – elsősorban a 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Munich Re viszontbiztosító – minden bizonnyal árgus szemekkel figyelik majd, hogyan teljesít az új vezérigazgató. Ami a HVB-nél történik, messze túlmutat a müncheni központon. Több mint 730 milliárd dolláros eszközállományával a pénzintézet Németország második legnagyobb bankja – csupán a Deutsche Bank előzi meg -, világviszonylatban pedig a tizedik helyen áll. A csoport központi érdekeltsége a német Bayerische Hypo- und Vereinsbank, de hozzá tartozik az első számú osztrák pénzintézet, a Bank Austria is, továbbá vezető pozíciót élvez Kelet-Európában, és meghatározó szereplője a holland ingatlanpiacnak. Összesen 8,5 millió lakossági ügyfele van, a jelzálog-hitelezésben maga mögé utasítja Európa valamennyi bankját, hitelállománya pedig nagyobb, mint bármely más banké az euróövezetben. Végül, de nem utolsósorban a HVB a fő hitelezője az úgynevezett Mittelstandnak, a német gazdaság gerincét alkotó kis- és középvállalati szférának.
A bajok egy évtizeddel ezelőttre nyúlnak vissza. A csoport 1998-ban jött létre a Bayerische Vereinsbank és a Bayerische Hypothekenbank fúziójából. Korábban, még a kilencvenes évek első felében a Hypothekenbank sokmilliárd dollár értékben nyújtott ingatlanhiteleket, főként a volt NDK területén. Csakhogy a keleti boom kifulladt, és a gazdasági lefékeződéssel párhuzamosan Németország nyugati részében is alázuhantak az ingatlanárak. A HVB pedig ottmaradt egy rakás rossz hitellel a nyakán. Igaz, a követelések nagy részét azóta sikerült behajtania, de a maradék továbbra is csúfítja a mérlegét. Ráadásul nehéz helyzetben lévő, s azóta fizetésképtelenné vált cégeknek is bőségesen adott hiteleket. Nagyvállalati ügyfelei közül tavaly csődöt jelentett a Philipp Holzmann építőipari társaság, a Kirch médiacsoport és a Babcock Borsig gépipari cég, s mindezt tetézte a csődhullám a Mittelstand körében, ahova a HVB teljes hitelkihelyezésének túlnyomó része irányul. „Kicsit elszámítottuk magunkat” – fogalmaz Rampl.
Kicsit nagyon. A tavalyi harmadik negyedévben a HVB-nek 1,25 milliárd dollárnyi új kockázati tartalékot kellett képeznie a rossz hitelek fedezésére, 525 millió dolláros üzemi nyereségének több mint kétszeresét. Elemzői becslések szerint hitelveszteségei 2002-ben 3,75 milliárd dollárt tettek ki, emiatt adózás előtti eredménye mínusz 670 millió dollár körül lesz. Maga a HVB ennél valamivel kevesebbre, maximum 3,4 milliárd dollárra teszi a hitelveszteséget, de elismeri, hogy a mérlege igencsak lehangoló. További fejfájásra ad okot, hogy a „maga köreiben” szerénynek mondható, mindössze 8,92 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával a bank könnyen felvásárlási prédává válhat.
A tavalyi gyászos év után 2003. sem ígérkezik jobbnak. Kiri Vijayarajah, a Schroder Salomon Smith Barney elemzője szerint Németországban „valószínűleg tovább emelkedik a csődök száma, úgyhogy az idei számla még magasabb lesz”. A súlyos veszteségek azt is jelentik, hogy tőkéje egy részének kényszerű felélése miatt a HVB a kelleténél kevesebbet tud beruházásokra fordítani. Bajait csak tetézi, hogy erodálódik saját befektetési portfóliója, pedig a múltban az támogatta a társaság részvényárfolyamát. „A csoport belekerülhet a folyamatos értékvesztés ördögi körébe” – figyelmeztet Marc Rubinstein, a Credit Suisse First Boston londoni elemzője.
Kicsattanó egészség Pesten
„A HVB Group nehéz helyzete a magyarországi leányvállalat életére szerencsére nem hat, legfeljebb a csoport gyengélkedő image-e miatt szenvedünk egy kicsi” – mondja Matthias Kunsch, a HVB Bank Hungary Rt. vezérigazgatója. A HVB Group részeként működő Bank Austria Creditanstalt-csoport, ahová a többi közép- és kelet-európai leánnyal együtt a magyarországi pénzintézet is tartozik, a bankvezér tájékoztatása szerint kifejezetten jó évet tudhat maga mögött. Nyereséges működés és sikeres fúziók egyengették útjukat mind Lengyelországban, mind Szlovákiában. A magyarországi bank 2002-es teljesítményét leíró konkrét számok egyelőre nem publikusak, a vezető mindössze annyit tartott fontosnak közölni, hogy a 2001-es rekordnyereséget is meghaladja a pénzintézet tavalyi adózott profitja, mérlegfőösszegük és hitelállományuk tovább nőtt, miközben a portfólió minősége nem romlott. Matthias Kunsch a HVB és BA-CA részvételével 2000 szeptemberében végrehajtott fúziót is rendkívül sikeresnek értékeli, ezt igazolandó, rámutat: nyereségük már az egyesülés utáni első évben meghaladta az összeolvadás előtti profitok összegét, s az egységes informatikai rendszer is jelesre vizsgázott.
Rampl és elődje, a jelenleg a felügyelőbizottság elnöki tisztét betöltő Albrecht Schmidt azt állítják, mindent el kívánnak követni annak érdekében, hogy egyenesbe hozzák a bankot és visszanyerjék a befektetők bizalmát. Nemrég nyilvánosságra hozott tervük szerint az év végéig megszüntetnek 9100 állást a 66 ezerből, ami több mint félmilliárd dollár költségmegtakarítást eredményez. Egyszersmind tempósan csökkentik a hitelállományt és plusztőkét szabadítanak fel. November elején például a HVB belevágott fennállása legnagyobb szekuritizációs ügyletébe, amely során 5,1 milliárd összértékű lakossági jelzálog-követelést ad el más bankoknak és befektetőknek. Ezenkívül megvált a brazil Banco BBA-Creditanstaltban birtokolt 48 százalékos tulajdonrészétől, továbbá – a hírek szerint – vevőt keres egyik kisebb belföldi érdekeltségére, a lakossági hitelekkel foglalkozó, nürnbergi székhelyű Norisbankra. Mindemellett december 30-án bejelentette, hogy eladja Selftrade nevű részlegét, amelyhez Németországon kívüli online brókerszolgáltatásai tartoznak. Hasonló sors várhat német online bankjára, a DAB-ra is.
A szerkezetátalakítás következő – a májusi éves közgyűlés után esedékes – fontos lépéseként egyetlen ingatlanfinanszírozási csoportba vonják össze a jelenleg különálló európai jelzálog részlegeket. A közel 170 milliárd dolláros eszközállományú új társaság „leválik a csoportról, és önállóan működik majd, miáltal teljes mértékben kihasználhatja saját erejét” – mondja Rampl.
Tisztelői szerint Ramplnak – aki még 1968-ban gyakornokként került az akkori Vereinsbankhoz, és pályafutását, 11 évet leszámítva, végig a csoportnál töltötte – megvannak a kellő személyes és szakmai kvalitásai ahhoz, hogy keresztülvigye a mélyreható változtatásokat. Ennek igazolásául arra hivatkoznak, hogy tavaly sikeresen átalakította a vállalati üzletágat. Ha sikerül is megoldania a HVB szerkezeti problémáit, attól még megmarad az ádáz verseny a német piacon, ahol nemcsak a kereskedelmi bankok, hanem az állami tulajdonban lévő – és így tőzsdén jegyzett társaiknál kedvezőbb hitelfeltételeket kínálni képes – tartományi bankok sokasága is konkurenciát jelent.
Némelyek szerint a megoldás részben az lehetne, ha a HVB felvásárolná kisebb, ám hozzá hasonlóan betegeskedő riválisát, a Commerzbankot. Ezzel számottevő megtakarításokat érhetne el. Ezt a lépést a Munich Re is pártolná. Rampl viszont úgy véli, hogy az egyesülés „a jelenlegi fázisban nem volna igazán ésszerű”, mivel két bankot sokkal nehezebb talpra állítani, mint egyet. Mindenesetre egyhamar aligha kerül sor a házasságra, hiszen a HVB-nek mostanság az hiányzik a legkevésbé, hogy a nyakába vegye az ilyen óriásfúzióval együtt járó kulturális és irányítási konfliktusokat.
Ráadásul a Commerzbank bekebelezésével még korántsem szűnne meg a fő nehézség, amelyet Schmidt nevezett néven egy decemberi interjújában: „Bankunk számára Németország a probléma.” Ha így áll a helyzet, Ramplnak a német gazdaságot kellene rendbe hoznia ahhoz, hogy a HVB rövid távon újra nyereségessé válhasson.
