 |
Furcsa külsőségek között zajlott a magyar nagyvállalati vezetők és a kormányfő múlt heti találkozója. A kirakatrendezvény-hangulatot a protokolláris, távolságtartást hangsúlyozó szituáció csak tovább erősítette. A tágas terembe, amelynek közepén az asztalhoz ültek a cégvezetők és a politikusok, szinte vezényszóra özönlött be a tucatnyi kameraman, a számtalan fotós, s a mintegy félszáz újságíró. A Parlament előkelő Nándorfehérvár termében azután mindannyian tanúi lehettek a beszélgetés első negyedórájának. Ennek során a miniszterelnök – barátságos, tegeződő hangnemben – néhány fontos, de elsősorban politikai szempontból lényeges mai közhelyet (recesszió, gyárbezárások, forinterősödés, uniós csatlakozás közelsége miatt sürgető teendők) eresztett meg. A jelenlévő cégvezetők helyett célzottan a sajtó kíváncsiságának kielégítését tartva szem előtt. Ezt követően Bogsch Erik, a Richter első embere, ügyesen kerülve a színpadiasság látszatát, néhány fontos bevezető gondolattal gazdagította a „tanácskozást”, majd a miniszterelnök néhány elegáns körmondattal tessékelte ki a sajtó munkatársait.
| A találkozón felvetett fontosabb témák |
• Bér- és árfolyam-politika átgondolása.
• Az erős forint olcsóbbá teszi az importot, s így a belföldi eladások területén is problémákat okoz.
• Új irányokat kell keresni az oktatásban és a K+F-ben.
• Tisztázandók a vállalatok EU-s felkészülésének nyitott kérdései, s ha szükséges, állami támogatást kell biztosítani.
• Szükséges az alultőkésített, szűkös fejlesztési forrásokkal gazdálkodó nagyvállalatok kiemeltebb támogatása.
• Vállalkozási adók, a bérterhek csökkentése a versenyképesség javítása érdekében.
• A hazai nagyvállalatok regionális terjeszkedésének állami támogatása. |
|
A zárt ajtók mögött folyó egyeztetés természetesen érthető, hiszen üzleti stratégiákról, vagy üzleti titkokról eshet szó. Az azonban már sokkal kevésbé világos, hogyan sikerült összeállítani a rendezvényen megjelent üzletemberek listáját (lásd külön), hiszen egy ilyen kiválasztás több szempontból is üzenetértékű. A miniszterelnök tájékoztatása szerint a nagy, hazai tulajdonú vállalkozások vezetői voltak hivatalosak a kétórás kerekasztal-beszélgetésre. (Az állami vállalatok és a meghatározó külföldi tulajdonú cégek vezetői kimaradtak a szórásból.)
TÁVOLMARADÓK. Ugyanakkor legalább fél tucat nevet fel lehetne sorolni azok közül, akik nem kaptak meghívást a rendezvényre. E szereplők egy részének távolléte nem feltétlenül meglepő, hiszen például Várszegi Gábor, a Fotex elnöke, illetve Leisztinger Tamás, az Arago első embere közismerten kerüli a nyilvánosságot. Nem mondható el ugyanez például Széles Gáborról (Ikarus Holding), Demján Sándorról (Trigránit), Fehér Erzsébertől (Pannonplast). A meghívottak listájáról lecsúszó vezetők névsora tovább is sorolható lenne, ám talán fontosabb kérdés, hogy a szűk meghívotti körrel ismét olyan üzenetet sugároz a kormány, hogy akadnak olyan cégvezetők, akikkel szívesebben ül le egy asztalhoz a legfelsőbb állami vezetés.
 |
A miniszterelnök a fejlesztési, az adózási, a kamat- és árfolyam-politikát illető menedzseri véleményekről érdeklődött, továbbá arról, hogy az uniós csatlakozásig hátralévő időszakban miképpen lehetne feltérképezni gazdaságunk „gyenge pontjait”, s hol van szükség állami támogatásokra. Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója a versenyképesség kérdését tette első helyre, s a korábbiaknál előkészítettebb párbeszéd megindítását hangsúlyozta. A slágertémának számító bér- és árfolyam-politika mellett a hazai cégek régiós terjeszkedésének állami támogatását említette. E mellett az igazi hozzáadott értéket termelő oktatás és a K+F átgondoltabb, új irányokat maga elé tűző támogatása mellett érvelt.
