Nem gyógyszerhatóanyagokat, hanem a sajtgyártást megkönnyítő vegyületet termeltetnek génsebészettel módosított tehenek tejében egy új-zélandi kutatóintézet genetikusai. Az általuk előállított transzgén szarvasmarhák emlősejtjeiben a szokásosnál több képződik kazeinből – abból a fehérjéből, amely lehetővé teszi, hogy a folyékony tej szilárd sajttá alakuljon.
Sajtgyárban. Módosított tehéngének
A Ruakura Research Center kutatói megtermékenyített szarvasmarha-petesejtekben megsokszorozták a kazeint kódoló DNS-t, és így 20 százalékos kazeinszint-emelkedést értek el a tejben. Ez azt eredményezi, hogy ugyanakkora mennyiségű tej jóval több sajt készítésére alkalmas, és a gyártás is felgyorsul. A genetikusok a kazein eredeti génje mellé további harminckilenc kópiában illesztették be az embriókba a DNS-t, az eddig megszületett tizenegy egészséges borjú közül pedig kilenc felcseperedve nagyobb kazeintartalmú tejet adott.
Bár a technológia már rendelkezésre áll, a módosított sajtra – amely egyébként ugyanolyan fehérjéket tartalmaz majd, mint a hagyományos – még várni kell, több ok miatt is. A kutatások vezetője szerint még négy évre van szükség ahhoz, hogy a módosított tehenekből ipari méretű sajtgyártásra is alkalmas állomány fejlődjön, a tejükből előállított első élelmiszerek megjelenésére pedig a különböző élelmiszer-minőségi vizsgálatok miatt leghamarabb tíz év múlva kerülhet sor – és erre is csak azokban az országokban, amelyekben egyáltalán engedélyezik a genetikailag módosított állatokból származó termékeket.
