Kizárólag az ország viszonylagos informaitikai fejletlenségének köszönhetik a hazai vállalkozások, hogy a néhány napja az internetet világszerte lelassító Sapphire nevű vírus itthon nem okozott károkat. A magyarországi alacsony internetpenetráció azonban aligha nevezhető a vírusok elleni védekezés leghatékonyabb módjának – ehhez sokkal célravezetőbb a megfelelő IT biztonsági rendszerek fejlesztése. Mindebben pedig egyre nagyobb szerep jut a vírusvédelemnek is, annak a szegmensnek, amely a mai, 5 milliárd forintosra becsült hazai IT biztonsági piac mintegy 40 százalékát teszi ki.
“Az utóbbi években megnőtt az igény az integrált antivírus termékekre, mert a hagyományos eszközökkel ma már lehetetlen kivédeni a támadásokat – mondja Gombás László, a hazai vírusirtó piac 50 százalékát birtokló Symantec magyarországi képviseletének senior rendszermérnöke -, mert ma már nem floppyn, vagy e-mailen érkeznek a vírusok, hanem az internetről.” A vírusvédelem fegyvertárába így ma az antivírus szoftveren kívül a behatolásérzékelő programok és a tűzfalrendszerek is beletartoznak. Ezekre pedig a zökkenőmentes üzletmenet érdekében a vállalkozások igen nagy hányadának szüksége lehet. “Az antivírus termékek Magyarországon elsősorban a kis- és középvállalatoknak válhatnak hasznára, ez a kör ugyanis kissé elhanyagolta a biztonsági fejlesztéseket” – mutat rá Dávid András, a vírusvédelmi megoldásokat forgalmazó 2F Kft. kereskedelmi igazgatója. A 2F ezért főként ebből a körből várja új felhasználóinak legnagyobb részét; a cég becslései szerint a hazai vírusellenes szoftverpiac az idén nagyjából az informatikai szektorral azonos ütemben, mintegy 10 százalékkal nő majd. “Ez nem utolsósorban a szerzői jogi törvénynek köszönhető – mondja Gombás László. A BSA jelentései szerint a vállalatok illegális szoftverhasználatának aránya évről évre csökken, a magánfelhasználók azonban Magyarországon még elenyésző számban vásárolnak antivírus termékeket.
Vírustrendek
Az IDC adati szerint az antivírus termékeket gyártók forgalma 2001-ben mintegy 1,7 milliárd dollár volt, 20 százalékkal több, mint a megelőző évben. Ez a tendencia 2003-ban is érvényes lesz. Az F-Secure úgy becsli, hogy a potenciális megrendelők 70 százalékát az ezer fősnél kisebb vállalatok adják. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vírusgyártók legnagyobb viszonteladói az internetszolgáltatók lehetnek. Bár még ma is az e-mail a legfontosabb vírushordozó, a támadásokban egyre nő az új közvetítők, elsősorban az internet – például a fertőzött weboldalak – részesedése is. A vírusok legnagyobb része 2003-ban Oroszországból és Ázsiából (Kínából, Tajvanról, Észak- és Dél-Koreából) származik majd, köztük egyre több lesz a komplex, nehezebben detektálható kórokozó, és gyakoribbá válnak a nyílt forráskódú rendszerek elleni támadások.
A hat kontinensen 8-35 százalékos piaci részesedéssel rendelkező F-Secure vírusirtó-fejlesztő cég Magyarországra látogató alelnöke, a finn Kimmo Alkio elmondta: a legnagyobb gyártók a vírusok megjelenése után legkésőbb 12 órával már rendelkeznek a kórokozó elpusztítására alkalmas termékekkel. E programok gyors megírását azonban manapság egyre nehezíti, hogy a lehetséges platformok szaporodnak (a Linux rendszereket célzó támadások például korábban ismeretlenek voltak), a mobil és vezeték nélküli eszközök aránya feltartóztathatatlanul növekszik, és egyre gyarapszik az otthoni, a világhálóval összeköttetésben lévő, de védelemmel el nem látott számítógépek száma is. Az F-Secure éppen ezért központosított fejlesztői bázisán állítja elő a legújabb vírusok elleni termékeit, amelyeket aztán a különböző országokban működő képviseleteik honosítnak, ha szükséges. A vírusirtókat így az ügyfelek néhány órán belül megkaphatják, s a védelmet végül a helyi piacokon testre szabott szolgáltatást végző szakértők támogatása teszi teljessé.