Az MNB kamatvágásai után kialakult helyzetben különbözőképpen reagálnak a kereskedelmi bankok. Mi a CIB taktikája?
– Mindenekelőtt azt kell tisztázni, mi is történt tulajdonképpen. Január elején felgyorsult a spekulatív tőke beáramlása az országba, aminek következtében a forint elérte a lebegtetési sáv erős szélét. Az árfolyamsáv elleni spekulatív támadás kivédésére a jegybank több milliárd euró nagyságrendű intervencióra kényszerült, majd a hónap közepén kétszer 100 bázisponttal mérsékelte irányadó kamatát. Így az alapkamat 6,5 százalékra csökkent, ez azonban a jegybank intézkedéseinek csak egyik – széles körben jobban ismert – része, mivel ugyanakkor korlátozta a kereskedelmi bankok rövid lejáratú, vagyis kéthetes jegybanki betételhelyezési lehetőségét is, bevezetve a fix kamatú betéti tendert mennyiségi korlátozással, illetve az egynapos kamatfolyosót plusz-mínusz 3 százalékra növelte. Ennek nyomán a kereskedelmi bankok számára gyakorlatilag a 3,5 százalékos kamatozású egynapos (overnight) betét áll korlátlan lehetőségként rendelkezésre. Világos, hogy ez a betéti kamatok – és azt követően persze a hitelkamatok – csökkentését vonta maga után a pénzpiacon. Ezt a pénzintézetek általánosan átmeneti jelenségként fogják fel. Mi a CIB-nél ezt ki is fejezzük azzal, hogy a 6 és 12 hónapos lekötésű, 1 millió forint feletti betétekre éves szinten 6 százalékot meghaladó kamatot adunk. Így tehát, ha valaki leköti pénzét 6 hónapra, az infláció fölötti kamatot is elérhet.
– Lát-e esélyt arra, hogy az iraki konfliktus békésen rendeződjön? Amennyiben mégis háborúra kerül sor, annak milyen hatásai lesznek a globális, illetve a magyar gazdaságra?
– Nem mernék vállalkozni arra, hogy az első kérdésre válaszoljak, de egy esetleges fegyveres konfliktus hatásait lehet modellezni. A bizonytalanság már most érzékelhető a pénzpiacokon, és a konfliktus kiéleződésével ez még tovább fokozódhat. Ilyen helyzetekben a kockázatkerülő magatartás válik jellemzővé, vagyis csökkennek a részvények és a kötvények árai, utóbbiaknál értelemszerűen nő a hozam. Az persze nem mindegy, menynyi ideig tart egy ilyen katonai akció, mert amennyiben az gyorsan véget ér, a folyamatok nemcsak megállhatnak, de ellenkező irányúvá is válhatnak, míg egy elhúzódó válságnak fundamentális hatása van.
– Miközben az Irak elleni fegyveres akció megítéléséről folyik a vita Magyarországon, csökken az EU-tagság támogatottsága. Mi lehet ennek az oka?
– Egyre közelebb került a csatlakozás dátuma, és ezért erőteljesen megnőtt az érdeklődés iránta. Anélkül, hogy az ügy napi politikai aspektusaiba belemennék, logikusnak tűnik, hogy egyre több, és a részleteket firtató kérdés merül fel, vár megválaszolásra. Személyes meggyőződésem szerint azonban a csatlakozás történelmi lehetőség, amelyet rövid távú részérdekek miatt nem szabad veszélyeztetni, jelentősége pedig egyszerűen nem kérdőjelezhető meg.
– Az internetet is óriási lehetőségnek tartják, ám eddig inkább vesztettek rajta azok, akik befektettek. A CIB az év internetes bankja lett Magyarországon, hogyan látja az e-banking jövőjét?
– A CIB a kezdetektől fogva élen járt a fejlett technológiák átvételében és az internetet is komoly lehetőségnek tartjuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen fejlett technológia bevezetését követően nem szabad azonnal óriási eredményeket várni. Elégedettek vagyunk, hiszen e-banking ügyfeleink száma évről évre exponenciálisan nő, vagyis a fogyasztói visszhang is megerősít bennünket eredeti elképzelésünkben.
– Szerencsétlenséget szenvedett a Columbia, a legrégebbi űrsikló. Mit gondol, a tragédia visszaveti az űrkutatást, miként az a nyolcvanas években, a Challanger elvesztése után történt?
– Nem tudom megítélni, hogy az emberiség szempontjából mennyire fontosak a világűrben folyó kutatások, másokhoz hasonlóan csak feltételezéseim vannak azok jelentőségéről. Ugyanakkor az űrhajózás köztudottan veszélyes üzem, így a döntésre minden bizonnyal a vizsgálatok lezártáig várni kell.
