A szélütés – angolul stroke – megelőzésében használnák amerikai orvosok azt a szert, amelyet denevérek nyálából készülnek kifejleszteni. A véralvadásgátló hatású anyag különösen az úgynevezett iszkémiás stroke esetében lehet hatékony, akkor, amikor az agyi erekben, vagy az agyat közvetlenül tápanyaggal és oxigénnel ellátó érrendszerben elzáródás, vagy érszűkület alakul ki.
Denevér bevetésen. Vérfagyasztó alvadásgátló
A Latin-Amerikában élő vérszívó, vagy inkább vérnyalogató denevérek nyála véralvadásgátló anyagot tartalmaz, ami lehetővé teszi, hogy az állatok akár órákon át ízlelgethessék áldozataik testnedveit. Ez a fehérjetermészetű molekula a kutatók szerint a ma ismert leghatékonyabb véralvadásgátló, jóval erősebb, mint például a piócák hasonló vegyülete, vagy az emlősök májából kivonható egyéb, a vérrögök kialakulását megakadályozó anyagok.
A ma forgalomban lévő gyógyszerek általában az érkatasztrófa bekövetkezte előtt – erre bizonyos jelek, például a szédülés figyelmeztethet -, vagy legfeljebb két-három órával azután hatásosak. Az amerikai kutatók szerint a bőregér-fehérje viszont sokkal később is feloldja a vérrögöket, ezért pontos hatásának vizsgálatát hamarosan több amerikai és európai kórházban is elkezdik.
