 |
Ha tíz nap késéssel is, de hatott az Európai Központi Bank kamatcsökkentése: a hét elején a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa is vágott, 50 bázisponttal, így az alapkamat ismét a május 22-e előtti szintre, 8,50 százalékra mérséklődött.
A hazai elemzők – nyilatkozataik szerint – távolról sem voltak biztosak abban, hogy a jegybank csakugyan lépni fog. Ugyanakkor a forint fokozatosan erősödött a múlt hét folyamán, és a hét elejére már 14,6 százalékon állt a plusz-mínusz 15 százalékos intervenciós sáv erős oldalán. Sőt, a jegybanki döntés másnapján hébe-hóba a sáv szélét is elérte az árfolyam a bankközi kereskedésben. Egyes vélemények szerint a várakozásoktól elmaradó kamatcsökkentés miatt megindulhat a hozamok visszarendeződése, emelkedése. Egyelőre azonban, a kamatvágásra váró hangulatban jelentősen csökkent a 3 hónapos állampapír-hozam. A külföldiek állampapír-befektetései pedig egyre elképesztőbb méreteket öltenek, a múlt héten 80-90 milliárd forinttal dagadt ezek állománya.
 |
Az MNB a forint újabb erősödésével indokolta lépését, és azzal is, hogy csökkent a forintbefektetések elvárt kockázati prémiuma az uniós csatlakozás feltételeiről megkötött koppenhágai megállapodás folytán. Ugyanakkor a kamatvágás nem hátráltatja az inflációs célok megvalósulását – érvelt a monetáris tanács.
Vajon egy nagyobb csökkentés hátráltatta volna-e? – erre a kérdésre persze nincs válasz. Novemberben mindenesetre az éves infláció a várakozásoknál jobb, 4,8 százalék lett, amiben a tavalyinál olcsóbb hús- és a mérséklődő üzemanyagárak játszották a döntő szerepet. Az inflációt hosszabb távon befolyásoló tényezők azonban fenntarthatják az 5 százalék körüli pénzromlást.
