PSA-beruházás – Valahol Közép-Európában

Napokon belül eldől, hogy Párizs kinek adja az „aranyalmát”. Manapság persze nem mitológiai istennők, hanem CEFTA-tagországok versenyeznek egymással. És nem is a bájaikkal, sokkal inkább vonzó üzleti ajánlataikkal vetélkednek, ez alkalommal a francia PSA-csoport, azaz a Peugeot-t és a Citroënt tömörítő autókonszern kegyeiért. Az a tét, melyikük adhat otthont a PSA vadonatúj kisautója 3500 munkahelyet teremtő gyárának. A 700 millió eurós, 2006-ra megvalósítandó invesztíciónak célzottan Közép-Európában keres helyet a csoport.

Jean-Martin Folz, a PSA vezére. Igen jó a viszonya a magyar miniszterelnökkel, ami még jól jöhet Tatabányának.

A régió dinamikusan növekvő piac, amelyben a két márka együttes autópiaci részesedése 5-ről 12 százalékra növekedett az elmúlt öt évben. S ezzel a PSA nem elégszik meg, az autóipari recesszió ellenére továbbra is ámulatba ejtő növekedési terveket szövöget. Az idén előirányzott 3,25 millió darab autó után 2006-ban már 4 milliót akar értékesíteni, ráadásul abból 300 ezret „valahol a környéken” készít majd. A reménybeli szállásadók között találjuk Lengyelország, Csehország, Szlovákia mellett Magyarországot is.

ATTRAKTÍV AJÁNLAT. Tatabánya az elmúlt néhány évben fél tucat alkalommal próbálkozott azzal, hogy – a bányászat helyébe – magához édesgesse a munkahelyeket teremtő autóipari befektetőket. A város attraktív ajánlatot küldött, amikor 2000 márciusában a BMW a brit kormányt megzsarolva új, az angliainál alacsonyabb gyártási költségű helyszínt keresett a kis Rover gyártásához. Nem a magyar ajánlaton múlott, hogy a bajorok gyártelepítés helyett végül inkább eladták az egész márkát. Újabb reménysugár csillant meg Tatabánya számára, amikor megint csak a BMW a 3-as modell gyártását akarta újabb, közép-európai telephelyen kibővíteni – utóbb elállt ettől is. Helyette a majd 2004-tól készítendő BMW „1”-es kisautó sorozatának keresett gyártóhelyet. Hosszas alkudozás után erről is lecsúszott az egyetlen lehetséges magyar jelölt, Tatabánya, mert végül Lipcsét választották helyszínül. A Mercedest is csábította a város tavaly, hogy otthont adjon az új motorgyárának, de ez a beruházás is a német határokon belül, a volt NDK területén valósul meg.

Már a Peugeot-ban is csalódott egyszer a város, amikor két éve a PSA-val vegyes vállalkozásra lépő Toyota vizsgálta a környéket a 2005-től készülő kisautója sorozatgyártására. Ezt a tendert sem Tatabánya, hanem a csehországi Kolin nyerte meg, ahol már javában tart a gyártás előkészítése. Tavaly, amikor a PSA-csoport az új sebességváltó-gyárának keresett helyet, ismét számításba vette Tatabányát, de az üzemet végül a francia szakszervezet erős nyomására belföldön építette fel.

Tatabánya azóta sem adta fel, annak ellenére, hogy az idő múlásával önhibáján kívül veszít vonzerejéből. Nem a város földrajzi adottságai változnak persze, továbbra is stratégiai helyen, a szóba jöhető, fontos hazai beszállítóknak helyet adó Győr és Budapest között helyezkedik el. Bár közvetlen – logisztikai szempontból komoly előnyt nyújtó – folyami kapcsolata nincs, az infrastruktúrája jó, rendelkezik vasúttal és autópályával. Az ipari park is, ahová a Peugeot-gyárat várják, magyar mércével mérve kiváló feltételeket kínál. A kívánt méretre kialakított, a földhivatalban átírt, infrastruktúrával ellátott telkeknek jelenleg 13-15 euró a négyzetméterára. A mintegy 400 hektáros ipari parkban van még hely. A 29 betelepült vállalkozás 75 hektárt foglal el, és a „társaság” nemzetközi. Az amerikai, dán, japán, német és magyar cégek mellett francia is akad, például az autóiparnak elektronikai cikkeket, kapcsolókat gyártó FCI. Csakhogy a magyarországi bérek alaposan megugrottak, és a főváros közelsége miatt kvalifikált munkaerőben sincs bőség. Rossz előjel, hogy az itthon már évtizedes múltra visszatekintő Suzuki is évek óta híján van a megfelelő munkáskéznek. Olyannyira, hogy – a szabolcs-szatmári munkaerő-közvetítőcégeken keresztül szervezett kelet-magyarországi toborzók kudarca után – inkább a határon túlról, Szlovákiából ingázó dolgozókkal próbálja feltölteni a létszámot. Abból a Szlovákiából, amely szintén pályázik a PSA-tenderre.

Javított, rontott is Tatabánya esélyein a közelgő uniós csatlakozás. Politikai értelemben ugyan felértékelődött az ország, de a legcsábítóbb mézesmadzaggal, a normatív iparűzési és társasági adókedvezményekkel már nem csalogathatja a befektetőket, hiszen a közösségi szabályok szerint ilyet már nem adhat. Igaz, már a többi pályázó sem. Pedig Csehország és Szlovákia a magyar konkurensek szerint éppen ezekkel a grandiózus kedvezményekkel és a direkt készpénztámogatásokkal csábította el a befektetők nagy részét. Az elmúlt két-három évben a régión belül Csehországban telepedett meg a legtöbb autóipari befektető.

Elég sok fejtörést is okozott az uniós módi Csillag István gazdasági és közlekedési miniszternek, amíg össze tudta állítani az érdeklődés fenntartásához a Smart Hungary elnevezésű, az unióban is szalonképes befektetés-ösztönző csomagot.

FRANCIA KAPCSOLAT. A bennfentesek szerint azonban a magyar esélyesnek van egy olyan aduja, amelyről a konkurensek nem is álmodhatnak. Medgyessy Péter miniszterelnöknek személyen is jó a kapcsolata PSA-csoport vezetőjével, Jean-Martin Folzcal. Őszi, párizsi találkozójukon beszéltek is Tatabányáról. A vezérigazgató a szeptemberi Párizsi Autószalonon meg is erősítette a közép-európai összeszerelő-üzem szükségességét, de a helyszínt, mint mondta, csak januárban – az EU-bővítést jóváhagyó csúcs után – nevezi meg. Nem tudni, elég tromf lesz-e a magyar miniszterelnök személyes varázsa a Peugeot-nál, hiszen a lengyel kormány is egy olyan attraktív ajánlatcsomaggal lepte meg a PSA-t a napokban, amelytől méltán remélik, hogy a lengyelországi helyszínre, információnk szerint a GM Opel-gyára által már „kipróbált” glewicei ipari parkba telepíti a gyárát.

Lepsényi István, a Magyar Gépjárműipari Szövetség elnöke, a Knorr Bremse ügyvezető igazgatója – aki korábbi munkahelyén, a Suzukinál maga is tapasztalta az autógyártás nehézségeit – úgy véli, hogy Tatabánya sorozatos lemaradása az autóipari projektekről nem a város kudarca. Az infrastruktúra jó, a városvezetés felelősen dönt, s mindent megtesz a beruházókért. Lepsényi szerint ennek ellenére a legesélyesebb Csehország, majd Tatabánya, Szlovákia és Lengyelország a sorrend. A volt bányászváros esélyét leginkább az erős forint rontja.

Más forrásból viszont úgy tudjuk, hogy soha nem volt ilyen esélyes Tatabánya autóipari beruházásra, mint most. A franciáknak elegük van az EU-csatlakozásnál erőszakosan „követelőző” lengyelekből. Vége a szemkápráztató csehországi beruházási támogatásoknak is. Egyedül Szlovákia, azon belül is Nagyszombat (Trnava) van szoros versenyben Tatabányával, de ott a felajánlott ingatlan tulajdoni rendezetlensége zavarja a képet. Mellette szól viszont, hogy csaknem a középpontjában van annak a körnek, amelyet a helyszínt kereső PSA-stratégák rajzoltak a térképre. Tatabánya és a lengyel Glewice is a körön belül van, de már közel a széléhez.