 |
Minden bizonnyal másképpen képzelték el a franciák a konzervatív kormány hatalomra kerülése utáni időszakot, amikor júniusban szavazataikkal véget vetettek Jacques Chirac államfő két éve tartó kényszerházasságának a szocialistákkal. A Jean-Pierre Raffarin vezette kormány – az elnök támogatását és a szolid konzervatív többség biztonságát élvezve – strukturális reformokat ígért, s nem kevesebbet vállalt, mint hogy újra szárnyakat ad a francia gazdaságnak.
A repülés azonban elmaradt, a szárnyaszegett francia gazdaság kifejezetten rossz adatokat mutat. A harmadik negyedévben a GDP csak 0,2 százalékkal tudott növekedni a megelőző időszakhoz képest, s ezzel az Európai Unió sereghajtónak pozícióját vette át. Az OECD azonnal reagált is, s a jövő évi növekedési prognózisát Franciaország esetében a korábbi 2,3 százalékról 1,9-re vitte le. Bár a párizsi pénzügyminisztérium továbbra is kitart a jövő évi 2,6 százalékos GDP-bővülési előirányzata mellett, azt francia közgazdászok is „álmodozásnak” ítélik. Ráadásul a költségvetési hiány is oly vészesen közeledik a stabilitási paktumban meghatározott 3 százalékos szinthez, hogy Brüsszel már fontolgatja a maastrichti kritériumok betartására figyelmeztető úgynevezett „kék levél” feladását párizsi címzéssel.
A nehézségek arra sarkallják majd a francia kormányzatot, hogy az amúgy is beígért reformokat keresztülvigye. Elsősorban a köztisztviselői és közalkalmazotti kar karcsúsítása és a szociális elosztórendszerek szanálása került napirendre.
