|
Rejtő E. Tibor, |
|
a K&H vezérigazgatója: „A lakossági hitelpiac az idén várakozáson felül bővült, s meghatározóvá vált a bankszektor egészében. Ez elsősorban az állami és forrásoldali kamattámogatásoknak köszönhető. Ezen a piacon minden bank igyekezett aktívan megjelenni és bővíteni termékválasztékát. Ugyanakkor egyre több pénzintézet próbál a személyi kölcsönökből és a fogyasztási hitelekből is részesedést szerezni. A lakossági hitelpiac jövőre is dinamikusan bővül, ami élesedő versenyt generál a betétgyűjtés területén is, a csökkenő kamatjövedelem pedig felveti a díjak és jutalékok emelésének kérdését. A banki termékek, kondíciók nagyban közelítenek egymáshoz, így az ügyfélkezelés színvonala és rugalmassága lesz a döntő a bankhasználók számára.” |
|
Az államháztartás hiánya októberben meghaladta a 800 milliárd forintot, az év végi deficit pedig megközelítheti az 1500 milliárdot, amely a nominális GDP 8,7 százalékát jelenti. A megugró hiány mögött egyrészt az ESA’95 módszertanra történő átállás, másrészt néhány egyedi tétel áll. Az egyenleg ilyen mértékű romlása – bár tiszta lapot teremt a következő évre – veszélyes a külföldi tőkebefektetések szempontjából. Jelenleg a gazdaság szereplői még bizalmat szavaznak a hiány tervezett csökkentéséhez, így az állampapírpiacon tovább nő a kereslet (igaz, ebben óriási szerepe van a magas kamatoknak is), jövőre azonban kisebb egyensúlytalanság is elég a tendencia megfordulásához, az országkockázat növekedéséhez. A fiskális fegyelem megteremtése ezért is elengedhetetlen, sőt ennek az átláthatóság növekedésével kell együtt járnia. A jövő évi hiány – mindenekelőtt az alacsonyabb növekedési ütem miatt – a GDP 5 százalékát is elérheti.
 |
A folyó fizetési mérleg egyenlege a várakozásokat meghaladó mértékben romlott szeptemberben, s a hiány megközelítette a 2,5 milliárd eurót. A deficit tovább fog emelkedni, s az év végén, a növekvő jövedelem-átutalások következtében, valószínűleg meghaladja majd a 3 milliárd eurót.
A jegybank novemberi kamatcsökkentése némi lazítást jelent a monetáris politikában. Nem csak az amerikai vagy a nyugat-európai, de a közép- és kelet-európai országok csökkenő kamatlábai miatt is nőtt a hazánkban elérhető kamatprémium. A továbbiakban is lehetőség mutatkozik a kamatfelár kismértékű csökkenésére, a belföldi kamatok folyamatos mérséklődése mellett.
Finances and lending – Fiscal rigor
 |
The deficit of the general budget was more than 800 billion HUF in October, the annual figure is expected at 1500 billion, 8.7 percent of the nominal GDP. This surge is, on the one hand, caused by switching to the ESA ’95 method of calculations and by a few individual items, on the other. Such a marked deterioration – although it cleans the slate for the following year -puts the economy in a dangerous position with regard to foreign capital investment. Confidence in next year’s planned deficit cut is still substantial and so – to a great extent also due to high interest rates – demand on the government securities market continues to grow. Next year, however, even the slightest loss of balance could turn the tide and lead to the reclassification of Hungary as a higher risk country. Fiscal discipline is therefore imperative and must be accompanied by growing transparency. Next year’s deficit, mostly due to slower growth, may reach 5 percent of the GDP.
 |
Reaching close to 2.5 billion euros, the current accounts deficit grew more than expected in September. The gap will continue to grow and by the end of the year – also as a result of increasing earnings transfers – is likely to exceed 3 billion euros.
The central bank’s November interest rate cut signifies a slight loosening of monetary policy. The actual interest yield has grown in Hungary not only as a result of lower interest rates in the U.S. and in Western Europe, but in Central and Eastern Europe, as well. The interest rate margin can be cut to some degree in the following months, accompanied by a progressive drop in domestic interests rates.
