 |
Három évi nagy bőség után jövőre vége lesz a „többletbevételeknek”. Aligha lesz mód arra a trükkre, hogy az alátervezett források utólagos osztogatását lehessen jótéteményként feltüntetni a választók előtt.
Éppen ellenkezőleg: örülhet a kormány, ha képes teljesíteni a büdzsét, és be tudja szedni az ehhez szükséges adókat. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feszítettnek tartja az áfa jövő évi előirányzatát. Az országgyűlés internetes honlapján hozzáférhető részletes adatok alapján az a benyomás alakulhat ki: az áfán kívül a vám-, a jövedékiadó- és a járulék-előirányzatok is igen feszesek. A legtöbb adó bevételi növekedése felgyorsul az idei ütemhez képest, bár a befolyó szja és a tb-járulékok – az adósáv-határok eltolódása, az adójóváírás kiterjesztése, a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) csökkentése folytán – kisebb ütemben gyarapodnak a bruttó bértömeg 8,5 százalékra taksált duzzadásánál. De például az eho nélkül számítva a tb-járulékok 10,5 százalékkal emelkednének.
 |
VILÁGOSABB KÉP. Az interneten közzétett fejezeti kötetek – és némi házi számolás – alapján a két héttel ezelőttinél (Figyelő, 2002/45. szám) világosabbá válik a kép. Egyértelműen kiderül: bár 320 milliárd forint többlet adó- és járulékbevételt osztottak szét a nyári, 100 napos programban, ezzel még mindig nem számolták föl a bevételek alátervezettségét. Most a nyárhoz képest újabb 185 milliárddal több bevételt vár a kormány, igaz, e növekményből több mint százmilliárd a pótlólagos nyugdíjak fedezeteként eddig is el volt rejtve a büdzsében, mivel azok kifizetéséhez nem kell külön parlamenti jóváhagyás. Így is mintegy 80 milliárd a szokásos rejtett tartalék szerepét töltötte be. Jövőre további 603 milliárd forintnyi növekedést várnak az adóknál és járulékoknál, ami most már tényleg nagyon sok, 10,2 százalékos gyarapodást jelent, alig marad el a 10,5 százalékra taksált folyóáras GDP-gyarapodástól.
Három célt próbál elérni a kormány az ambiciózus bevételi tervekkel. Az egyik, hogy az államháztartás GDP-hez viszonyított hiányát 4,5 százalékra szorítsák le az idei 8,4 – illetve, az év végi, egyszeri kiadások nélkül 5,7 – százalékról. László Csaba pénzügyminiszter expozéjában hangsúlyozta: a magas kamatért, az állami eladósodás vállalati hitelfelvételeket kiszorító hatásáért a magas államháztartási hiány okolható. „Lezárult egy gazdaságélénkítési kísérlet, amely hibásan a hazai kereslet ösztönzésével próbálta serkenteni a növekedést” – fogalmazott. A kormány 2006-ig 2 százalékra szorítaná le a hiányt az államháztartásban.
 |
Másrészt kellenek a bevételek azért is, hogy érvényt szerezzenek a kormányzati prioritásoknak, amelyek közül a pénzügyminiszter a családi támogatásokat, az oktatást, az egészségügy finanszírozását, a 13. havi nyugdíj-program megkezdését, az agártermelés segítését, a lakástámogatások fejlesztését, a közlekedés feltételeinek javítását emelte ki. Harmadrészt viszont meg kell felelni azoknak az elkötelezettségeknek is, amelyek a korábbi döntések – elsősorban persze a bér- és jövedelempolitikai intézkedések – nyomán keletkeztek.
KÍSÉRT A JELEN. A determinációk pedig igen nagyok, meghatározzák a 2003. évi költségvetést – az első 100 nap szabadsága után. Az idén a kiadások a bevételeket meghaladó mértékben duzzadtak fel, mégpedig nemcsak a több mint 550 milliárdos (a gyorsforgalmiút-építés, a vasút, a fejlesztési bank, a diákhitel eddigi számláit rendező) év végi csomag miatt. A költségvetés kiadásai ettől függetlenül is mintegy 300 milliárd forinttal meghaladják a törvényben rögzített öszszeget. A központi költségvetési intézményekben dolgozók többlet-béremelése a járulékokkal együtt 176 milliárd forintot tett ki, 78 milliárddal a központi és intézményi beruházások duzzadtak fel, 63 milliárdos évközi növekedés mutatkozott az úgynevezett „egyéb intézményi felhalmozási kiadásoknál”. Az adósságszolgálati kiadások 15 milliárddal haladták meg a tervezettet a megugró finanszírozási igény és a megnövekedett kamatok miatt. A pénzt többek között úgy „teremtették elő”, hogy 157,8 milliárd forintot elköltöttek a korábbi évekből származó – 2001 végén 390 milliárd forintot meghaladó – előirányzat-maradványokból, amelyekre rátehette a kezét a pénzügyminiszter, miután felhatalmazást szerzett a parlamenttől az összeg „átcsoportosítására”. (A maradványból 20 milliárd feletti összeg került a honvédelmi, a gazdasági, a környezetvédelmi, az egészségügyi és a pénzügyi tárcához.)
 |
Jövőre vissza kell vonulni a nagy „költségvetői” előretörésből – de persze csak ott lehet, ahol van mozgástér, költségvetői szabadság. Nem lehet visszavenni a bérből, amelynek növekedése a büdzsében (járulékokkal együtt) 17,7 százalék. Még nagyobb az elkötelezettség az önkormányzati körben, ahol az állami támogatások és az szja átengedése együtt 254 milliárddal (29,2 százalékkal) haladják meg az ideieket, ám ezzel szemben a szeptemberi béremelés jövő évi kihatását 237 milliárd forintra becsülik. Az önkormányzatoknak juttatott központi támogatások nem fedezik teljes mértékben a kormányprogramból adódó bér- és szociális intézkedéseket – állapítja meg az ÁSZ. A közoktatásban például a bérek 29,6 százalékkal nőnek éves szinten, ehhez 182,5 milliárd kellene, ám a költségvetés csak 113,3 milliárd forintnyi támogatást nyújt.
A központi költségvetésben drasztikusan lefékezik a beruházásokat, ugyanakkor erőteljesen, 185 milliárddal bővülnek az „egyéb intézményi felhalmozási kiadásnak” nevezett tételek, amelyek felhasználásának közelebbi módjáról láthatóan nem döntöttek az illetékesek. Az is szerepet játszik ebben, hogy az uniós csatlakozással kapcsolatos programok keretösszege több mint kétszeresére, 161,5 milliárdra ugrik, és az erre szánt pénzeszközök csaknem háromnegyedét „felhalmozási kiadás” címszó alatt kötik le. Valamilyen okból „egyéb felhalmozásnak” számít a gyorsforgalmiút-építés jövő évi 79,4 milliárd forintja is.
 |
LOMNICI VERZIÓJA. A köztisztviselői, közalkalmazotti, illetve (jövőre két lépcsőben 50 százalékos) bírói béremelések mindenképpen a büdzsé első számú prioritásává léptek elő. Emellett a családi támogatások 15,4, a munkanélküli ellátások 9,2, az intézményi szociális ellátások 10,5 százalékkal emelkednek, jóval megelőzve az 5 százalékra becsült fogyasztói áremelkedést. A hitélet finanszírozása hullámzik: az idén harmadával csökken, jövőre viszont az ideinek több mint kétszeresére nő. A költségvetési fejezetek támogatása az oktatási tárcánál, valamint a köztársasági elnökségnél emelkedik messze a legnagyobb – több mint 60 százalékos – mértékben, utánuk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a bíróságok következnek. Az utóbbi előkelő helyezése ellenére az Országos Igazságügyi Tanács nem volt hajlandó elfogadni a pénzügyi tárca költségvetési változatát. Így aztán Lomnici Zoltán OIT-elnök külön költségvetési verzióban vezette le a bírói szakma 12,1 milliárddal vaskosabb költségvetési igényét. Egyebek közt a Pest Megyei Bíróság felújítására szeretne még 4,4 milliárdot.
