EGYENSÚLYTALANSÁG. Az ikerdeficit probléma a külső és a belső egyensúlytalanság kölcsönös összefüggését fejezi ki. Lényege, hogy az államháztartás kiadási többlete megfelelő forrás hiányában külkereskedelmi, illetve folyómérleg-deficitet indukál. Ikerdeficites állapot bekövetkeztekor az államháztartás hiánya és a folyó fizetési mérleg deficitje egymás tükörképeként emelkedik.
FORRÁSTÖBBLET. Alapvető makrogazdasági mérlegösszefüggésnek számít, hogy a megtermelt GDP felhasználása a háztartási fogyasztáson, a vállalati beruházásokon, illetve a költségvetési kiadásokon keresztül valósul meg. A megtermelt GDP feletti felhasználási többlet forrása az importtöbblet lehet. Általános vélekedés, hogy ez a fajta többletfelhasználás legkönnyebben a kormányzat számára megvalósítható alternatíva.
TRANSZFORMÁCIÓK. Ha feltételezzük, hogy a gazdaságban viszonylagos egyensúly van a megtakarítások és a beruházások között, akkor a kormányzati szektor túlköltekezése teljes egészében a külkereskedelmi, illetve folyómérleg-deficitben csapódik le. Ezzel a belső egyensúly hiánya a külső egyensúly hiányává transzformálódik. Az összefüggés azonban nem feltétlenül áll fenn, ha a megtakarítások és a beruházások egyenlősége nem érvényesül. A másik véglet, hogy a túlköltekezés a magán-megtakarításokat szívja fel, így a beruházások számára kevés felhasználható forrás marad. Ez utóbbit szokták kiszorítási hatásként említeni. Hogy a két véglet között milyen tényleges állapot valósul meg, abban nagy szerepe van a költségvetési hiány finanszírozási módjának.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
