Amennyiben nem következik be pozitív fordulat, a két éve tartó “medvepiac” és a történelmi mélypontokat súroló általános kamatszint el nem kerülhetô vihar forrásává válhat. Komoly érvágást szenvedtek ugyanis az effektív hozamgarancia mellett működtetett amerikai vállalati nyugdíjalapok a részvénypiacok zuhanásának következtében. A vállalatok kedvezô fordulat hiányában saját cash flow-jukból lesznek kénytelenek feltölteni az elmúlt években felhalmozott hiányt, azaz a pénz a fejlesztési forrásokat csökkenti. Az S&P 500 cégeibôl 240 társaságnál halmozódott fel nyugdíjalap-befizetési kötelezettség, ezek összértéke szakértôi becslések szerint mintegy 300 milliárd dollár, amibôl az engedékeny számviteli szabályok nyomán mindössze 29 milliárd dollár tényleges befizetési kötelezettség keletkezik 2003-ban.
Egy-egy vállalat hozzájárulását a nyugdíjalaphoz biztosításmatematikai módszerekkel határozzák meg. A nyugdíjalap befektetésein elért hozamokat illetôen a társaság viseli az összes kockázatot.
A részvénypiaci bessz összességében 80 milliárd dollárral csökkentette az alapok eszközértékét 1999 és 2001 vége között. A számviteli elôírások szerint a tôkeveszteséget a várható kifizetési igényre csak évek alatt kell befizetni a társaságoknak saját nyugdíjalapjaikba. Így fordulhat elô, hogy a több mint két éve tartó bessz ellenére csak 2002 második felére kezdett akuttá válni a probléma.
A General Motors nyugdíjalapja 10 százalékos veszteséget könyvelt el az idén, és 2003-ban már 1 milliárd dollár körüli feltôkésítési kötelezettsége keletkezhet, ami eléri a jövô évi várható eredmény egyharmadát.
Az American Airlines anyavállalatánál és a Goodyear abroncsgyártónál a nyugdíjalap-deficitek meghaladják a vállalat kapitalizációját, azaz kísértetiesen hasonlít a helyzet a telekommunikációs szektor hitelválságára. A legrosszabb forgatókönyv szerint a teljes részvénytôke sem lesz elegendô a feltôkésítési kötelezettség teljesítéséhez. Abban, hogy a Betlehem Steel és a TWA csôdvédelemért folyamodott, komoly szerepe volt, hogy nem tudtak megfelelni a nyugdíjalappal szembeni kötelezettségeknek.
Az érvényben lévô számviteli gyakorlat szerint a feltôkésítési kötelezettségek mérlegen kívüli tételként kerülnek nyilvántartásba. Egyes szakértôk a számviteli szabályok radikális szigorításának szükségességét hangsúlyozzák: a kötelezettségeket mérlegen belülre helyeznék, és az adott veszteség azonnali kimutatását szorgalmazzák a mérlegekben. Ennek elôírása esetén a CSFB számításai szerint 1999-ben az S&P 500 cégeinek átlagos eredménynövekedése 26 százalék lett volna, míg 2000-ben 10 százalékkal, 2001-ben 69 százalékkal zuhant volna az összesített profittömeg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
