Egy felsőoktatási intézmény kutatói különböző életkorú gyerekek együttnevelését tanulmányozták, s első lépésként fel kívánták térképezni a témakörrel kapcsolatban megjelent magyar szakirodalmat. A megfelelő hazai adatbázisban 9 cikkre leltek. Az amerikai ERIC (Educational Research Informational Center) adatbázisában hasonló keresőprofillal a találatok száma 1200 körüli volt.
TÉVHIT. A sokat emlegetett tudásalapú társadalomban a leszűrt és elemzett információból előállított tudás jelenti a legfőbb versenyelőnyt. Ez pedig elképzelhetetlen rendszerezett, ellenőrzött, nagy mennyiségű és pillanatok alatt elérhető adathalmazok nélkül. Gyakori tévhit, hogy az ilyesfajta igényeket kielégíti az internet, amely sokmilliárd oldalnyi információt tartalmaz. Ez az információ azonban nem tudás.
Az interneten elérhető kétségtelenül hasznos adatokat be kell cserkészni – ráadásul a keresőmotorok a világhálónak csak 30-40 százalékát “látják” -, meg kell tisztítani, ugyanis az internetre elvileg bárki szinte bármivel kapcsolatban feltehet bármilyen szintű információt. E felkutatás pedig nem kevés munkaidőt vesz igénybe. S noha a mérvadó adatbázis-szolgáltatók is elérhetők a hálózaton, a legérdekesebb, azaz legfrissebb, legrészletesebb és leginkább testreszabott információjukat általában csak fizetség ellenében nyújtják.
Oktatók előnybenAz Oktatási Minisztérium által finanszírozott, a hazai felsőoktatási intézmények számára térítésmentesen elérhető Elektronikus Információs Szolgáltatás több kisebb hazai adatbázis mellett három nemzetközi szolgáltató kínálatából – Web of Science, Science Direct és SwetsNet Navigator – válogat. Lehetővé teszi a különféle szakcikkekre való hivatkozások keresését öt évre visszamenőleg. Hét és fél ezer folyóirat szövegének elektronikus változatához és 15 ezer folyóirat bibliográfiai leírásához enged hozzáférést a természet- és a társadalomtudományok területén.
Magyarországon viszonylag kevés jelentősebb szakmai – tudományos, statisztikai, kulturális, üzleti és más – adatbázis épült ki. Számukat a Magyar Tartalomipari Szövetség elnöke, Mlinarics József 100 körülire teszi. Az idehaza is elérhető egyik adatbázis-szolgáltató, a Dialog Corporation ugyanakkor több mint félezer különféle témájú adatbázist – a biotechnológiától a petrolkémiáig, az oktatástól a marketingig – szolgáltat szinte kizárólag angol nyelven, sokszor évtizedekre visszamenően. Az adatbázisok tartalmukat tekintve lehetnek folyóiratcikkek, bibliográfiai leírások, könyvek, piaci jelentések, konferenciaanyagok, disszertációk, szabadalmi leírások és hasonlók.
Az adatok lényegében kétféle módon érhetők el: tárolóeszközön (CD-n, DVD-n) vagy online szolgáltatás formájában. Az előbbi előnye, hogy költsége könnyen tervezhető előre, és korlátlan számban lehet benne keresni. Hátránya, hogy kiadása pillanatától kezdve folyamatosan avul, tehát a legfrissebb adatok egyre inkább hiányoznak belőle. Online elérés esetén az adatok a kiépítés ütemében válnak elérhetővé, például híradatbázisok esetében akár a nyomtatott hírek megjelenése előtt is. Bizonyos szolgáltatók lehetővé teszik azt is, hogy egyszerre több adatbázisban futtassuk ugyanazt a keresőprofilt. Így mérsékelhető a keresési idő, illetve az információ szóródásából eredő keresési veszteség. Az ilyen szolgáltatóval való szerződés megkíméli az ügyfeleket attól, hogy az érdeklődési körükbe tartozó adatbázisok gazdáival egyenként kössenek szerződést, s a fontos, de csak ritkán keresett témakörök adatbázisait nem is kell előfizetni. Gyakori ugyanis, hogy a megrendelő nemcsak a tevékenységi körével szorosan összefüggő területeken keres. Egy biotechnológiai vállalkozás például érdeklődhet a piac más szereplőinek adatai (termékek, szabadalmak, piaci potenciál, vezetők) vagy a labormunkához beszerzendő gépek, berendezések, nyersanyagok piaca és szállítói iránt, s joggal lehet kíváncsi megrendelőinek hitelképességére, illetve tágabb környezete történéseire. Így a vállalkozás gyógyszerkutatási, céginformációs, marketing-, pénzügyi, szabadalmi, egészségügyi és menedzsment-adatbázisok használatára egyaránt igényt tarthat. Sáfár László, a Dunaferr Kutatóintézet vezető kutatója például elmondta, ő a vállalat alaptevékenységével összefüggő anyagtudományi szakirodalom mellett céginformációs, marketing-, pénzügyi, tenderezési és szabadalmi információt egyaránt keres.
Külföldi szolgáltatókA ma dotcom jelzővel ellátott szolgáltatók előfutára 30 éve, 1972-ben jelent meg, amikor Roger K. Summit, az amerikai Lockheed rendszertervezője (később elnök-vezérigazgató, ma tiszteletbeli elnök) megalkotta a világ első hálózati információ-visszakereső rendszerét, a Dialogot. A szolgáltatás akkor is, ma is online működik (maga a kifejezés is tőlük származik), ami ma természetesen hangzik, de érdemes figyelembe venni, hogy az internet alapjául szolgáló TCP/IP protokoll csak egy évvel később, 1973-ban született meg. A Dialog Corporation jelenleg több mint 13 terabyte-nyi tartalmat szolgáltat, ami megközelítőleg 8 milliárd oldal szöveget és 4 millió képet tesz ki. A rendszerhez való hozzáférés névleges díjú előfizetéshez kötött, az egyes adatbázisok megnyitása, illetve a rekordok letöltése változó összegű. A 7 ezer szakfolyóiratot és napilapot tartalmazó NewsRoom híradatbázis cikkenkénti díja egységesen 2,95 dollár, de a vaskos piackutatások ára sok ezer dollár is lehet. Több más nemzetközi szolgáltató – köztük az STN International, a Lexis-Nexis – is elérhető idehaza.
ÁRKATEGÓRIÁK. Kiszl Péter, az ELTE Könyvtártudományi, Informatikai Tanszékének oktatója a vállalatokról szóló információt több kategóriára bontja: alap, jogi, marketing, minősített és egyéb. Ezek többé-kevésbé árkategóriát is jelentenek. Míg az alapadatok ingyenesek, a cégstruktúrát, hitelminősítést, esetleg a vezetők hobbiját tartalmazók jóval drágábbak.
Mód van a témafigyelésre is: az előre megadott profilban a szolgáltató akár az információ megjelenésének pillanatában küldi elektronikusan a megfelelő tételeket a megrendelő postafiókjába. Online keresés esetén nagyobb lehetőség nyílik a keresési stratégia rugalmas változtatására is. A vaskos és méregdrága piaci jelentések egészének megrendelése helyett lehetőség van arra, hogy csak a szükséges egy-két táblázatot vagy összefoglalót töltsük le és fizessük ki, akár egy aznap közreadott felmérésből. Az adatbázisok mennyisége és minősége sem garancia azonban arra, hogy egy adat létezik. “Van, hogy az adat hiánya maga az eredmény” – mondja Sáfár László. A Dunaferr Kutatóintézet vezető kutatója elmondta: az ő praxisában volt, hogy egy első látásra komolynak tűnő ügyfélről kiderült, csupán egy kéttagú észak-ausztráliai kft. képviselője, mely cég adatai a hitelképes vállalkozások adatbázisaiban nem voltak fellelhetők.
BIZONYTALANSÁG. Magyarországon egyelőre kevés vállalat ismerte fel az adatbázisok használatának előnyeit. Még az is előfordul, hogy nem is tudják, miről van szó. “Ha információs szolgáltatások kínálatával keressük fel a cégeket, gyakran elbizonytalanodnak. Megtörtént, hogy azt válaszolták, van már weblapjuk vagy vállalatirányítási szoftverük” – meséli egy információs tanácsadó. Így az adatbázis-szolgáltatókat főként azok a hazai vállalkozások veszik igénybe, amelyek erősen információ- és tudásigényes terméket, szolgáltatást állítanak elő, illetve amelyek döntően nyugaton értékesítik termékeiket.
