Jókora summát takaríthatnak meg néhány év alatt a Microsoft-szoftverek azon felhasználói, akik a programok megvásárlása helyett a “lízingelés” mellett döntenek. A bérleti konstrukcióban az ügyfél előfizetési díj ellenében kapja meg a legfrissebb változatok használati jogát, amely a díjfizetés megszűnte után automatikusan visszaszáll a gyártóra. Más cégek, például a Novell egyéb átalánydíj jellegű megoldásokra esküsznek, ahol az úgynevezett “upgrade védelem” teszi lehetővé, hogy a vállalatok automatikusan használják éveken át a szoftver mindig legújabb verzióját.
A Magyarországon mintegy másfél éve bevezetett OSL (Open Subscription License), vagyis előfizetés típusú licencelés lényege, hogy a hagyományos dobozos, vagy a számítógéphez kötődő szoftvervásárlással szemben az ügyfél nem végleg, hanem csupán meghatározott időtartamra – OSL esetén 3 évre – jut a használati joghoz. Ám míg az örökös licencek esetén ez a jog a szoftvernek csak a megvásárolt verziójára vonatkozik, és az újabb verziókért szoftverkövetési díj fizetendő, addig az előfizetés lehetővé teszi mind a korábbi, mind az újabb verziók használatát (beleértve a nyelvi változatokat is), további díj fizetése nélkül. “Általában a tulajdonban maradó szoftver jóval drágább, jobban megéri az előfizetési díj” – állítja Takács Péter, a Microsoft kis- és középvállalati üzletágának kereskedelmi igazgatója. Szerinte az általuk kínált, három évre szóló OSL azért kifizetődőbb, mert a cég nem kéri el a licenc birtokba kerülési díját, csak az éves frissítési díjaknak megfelelő összeget. Ráadásul azt sem egy összegben, hanem a futamidőben egyenletesen elosztva, évente kell törleszteni, és még a vállalati adminisztráció is leegyszerűsödik: a cég összes gépén lévő szoftvert egyetlen dokumentum tartja nyilván, szemben a hagyományos állapottal, amikor a programokat munkaállomásonként, külön kell lajstromozni.
Konstrukciós különbségekA Microsoft kétféle konstrukciója azt feltételezve, hogy a felhasználó miden évben frissíti szoftverét:
HAGYOMÁNYOS MEGOLDÁS.
Az ügyfél a szoftver örökös felhasználói jogáért a vételár 100 százalékát fizeti ki, a verziókövetés évente a vételár 29 százalékába kerül. A vevő így 3 év alatt, éves rendszerességű frissítést feltételezve, a potenciális frissítéseket beszámítva, a programok vételárának 100 plusz 87 százalékát fizeti ki.
ELŐFIZETÉS TÍPUSÚ LICENCELÉS. A felhasználó az előfizetési díjjal 3 év alatt – a konstrukcióval járó kedvezménnyel – a teljes licencdíj megközelítőleg 90 százalékát fizeti ki; a szoftverfrissítés ingyenes. A szerződés lejártakor az ügyfél a vételár további 45 százalékáért megszerezheti az utolsó verzió örökös felhasználói jogát, így végül 3 év alatt a programok vételárának 90 plusz 45 százalékát fizeti ki.
A kis- és középvállalati szektorban már 25 ezer gépre váltottak “bérletet” a cégek, így a Microsoft Magyarország Kft. bevételének 30 százaléka a szoftverek lízingeléséből származik ebben a piaci szegmensben. Mindez nem véletlen: a gyártónak és a felhasználónak egyaránt érdeke a hagyományos adásvételtől különböző megoldások igénybevétele. Ezek nélkül valószínűleg alaposan visszaesne a jogtiszta szoftverek használata; a kedvezményes feltételekkel a gyártók a törvényes útra terelik és frissítésre bírják a felhasználókat, akiknek a szerződés megkötése után már az éri meg legjobban, ha meghosszabbítják az igénybevétel periódusát. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor a felhasználói jog visszaszáll a Microsoftra, vagyis a periódus végén a korábbi ügyfél kénytelen törölni gépeiről az előzőleg lízingelt programokat (hacsak nem él a kivásárlás lehetőségével).
Hasonló, a bérlet kategóriájába sorolha-tó konstrukciókkal az elsősorban hálózati szoftvereket gyártó Novell is rendelkezik. A cég előfizetéses licencelési lehetőségeit Magyarországon még egyetlen felhasználó sem választotta, de ezek az Egyesült Államokban már működnek. Az Enterprise Agreement elnevezésű lehetőségeket igénybe véve a kliens nem megvásárolja a programot, hanem a munkaállomások vagy a felhasználók száma alapján éves díjat fizet; ez magában foglalja a használat jogát, s automatikusan jár a legújabb verziókkal való frissítés. Mint Jekler Rudolf, a cég magyarországi leányvállalatának kommunikációs vezetője elmondta, a Novell hazai ügyfelei egyelőre nem igénylik a hasonló konstrukciókat. A frissítési jog megváltása azonban itthon is bevett gyakorlat. Ezzel jól járnak a felhasználók: az úgynevezett “upgrade védelemmel” a vevő előre fizetve a listaár töredékért automatikusan hozzájuthat az új változatokhoz. “Elsősorban a bejáratott, a szoftvereinket már régóta használó nagyvállalati ügyfelek körében népszerűek ezek a megoldások” – mondja Jekler Rudolf. E konstrukcióban az ügyfél a szerződés lejárta után is használhatja a szoftvert, a felhasználási jogot ugyanis már a szerződéskötéssel megváltotta. Talán ez az oka, hogy a Novell itteni ügyfeleinek már 80 százaléka él ezzel lehetőséggel, amelynek mindössze egyetlen – elhanyagolható és minden gyártóra érvényes – kockázata van: az, hogy a gyártó esetleg egyáltalán nem jelentkezik új verzióval.
