Lassuló növekedés, dekonjunktúra idején az Európai Unió, illetve az OECD országaiban általános jelenség, hogy a fogyasztás gyorsabban nő, mint a megtermelt érték, vagyis a GDP. Magyarország tehát nem áll ebben egyedül, bár nálunk másutt nem tapasztalható tempóban lódult meg a vásárlások növekedése – derül ki a Kopint-Datorg Rt. konjunktúrajelentéséből.
Két év alatt közép- és kelet-európai viszonylatban Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben a fajlagos bérköltség a feldolgozóiparban. Kedvezőek viszont az idei második negyedében megindult munkaerő-piaci változások: a foglalkoztatottság növekedni kezdett, miközben az inaktívak száma csökkent, a munkanélküliség jelenleg 5,6 százalékos szintje pedig alig változott.
A korábbinál pesszimistábban ítélik meg az intézet szakértői a növekedés kilátásait, de még így is 3,5 százalékos növekedést várnak a 2002. év egészében (az első félévi 3,0 százalék után). Az élénkülés a jövő év közepén veheti kezdetét, s ha így lesz, 2003-ban a növekedés 4,0 százalékra gyorsulhat.
Az idén a magánfogyasztás 7,4 százalékkal gyarapszik, jövőre azonban szerényebb, 4,5 százalékos növekedés várható. A folyó fizetési mérleg hiánya mindkét évben 3,2 milliárd euró lehet a Kopint-Datorg szerint, ennek mintegy kétharmadát finanszírozhatja a működőtőke-beáramlás. Az uniós módszerrel számított államháztartási hiány mértékét nagyobbra becsülik, mint a kormány: 2002-re 6,8, 2003-ra pedig 5,3 százalékos deficitet vetítenek előre.
