Az ipar a második negyedévben is folytatta mélyrepülését, a mezőgazdaság visszaesésének üteme felgyorsult.#<# A 3,1 százalékos gazdasági növekedés elsősorban az építőipar fellendülésének, valamint a kereskedelem és a költségvetésből finanszírozott tevékenység bővülésének köszönhető - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A hazai fogyasztás és a közszolgáltatások lendületének előbb-utóbb határt szab a költségvetés teherbíró képessége és a külpiaci mérlegek romlása. Az idei első félévben a magán- és a közösségi fogyasztás növekedése – azaz a végső fogyasztás gyarapodása – 7,5 százalék körül volt, vagyis tetemesen meghaladta az átlagosan 3 százalékos teljesítménynövekedést. A lakosság az első negyedévben 9,5, a másodikban 8,7 százalékkal növelte vásárlásait az egy évvel korábbi állapothoz képest. Nem csoda, hogy a külkereskedelmi egyenleg romlik. Igaz, az export és az import növek ménye közötti különbség a második negyedévben minimálisra, 0,1 százalékpontra szűkült az év eleji 1,2 százalékpontról, ám ezzel együtt igencsak meglódult az import, s az első hat hónapban 7,5-7,7 százalékkal bővült.
A behozatal nem a beruházások kedvéért vett lendületet. Az állóeszköz-felhalmozás ugyanis ismét lelassult, január-márciusban még 8,6 százalékkal, április-júniusban viszont csak 5,1 százalékkal gyarapodott. Közben a vállalkozások folytatták készleteik leépítését, így az összes fölhalmozás a félév folyamán 6,2-6,6 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A teljesítményt meghaladó fogyasztásnövekedés, visszaeső felhalmozás nyomán már-már közhely a figyelmeztetés, de azért igaz: ezek az arányok huzamos ideig nem tarthatók fenn.
