Vállalati várakozások szerint egyre több üzletkötésre kerül majd sor a világhálón – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt., a Westel Mobiltávközlési Rt. és a Sun Microsystems közös felméréséből. A több mint 1300, öt főnél többet foglalkoztató vállalkozás internethasználati szokásait vizsgáló kutatás megmutatta, hogy a cégeknek az e-businesst illető reményei meglehetősen optimisták, egyre többen hisznek az “e-konjunktúrában”.
A GKI az úgynevezett e-gazdasági indexben összegzi a piac hangulatát; ez tartalmazza mindazon elvárásokat, amelyeket a cégek az e-értekesítéssel, az e-beszerzéssel, általában az internet kínálta lehetőségek kihasználásával, és mindezeknek a piacra gyakorolt hatásával kapcsolatban fogalmaznak meg. Az immár több éve folyamatosan összeállított index az IT szektorban végbemenő változások jó indikátorának bizonyult. “A vállalatok elmúlt negyedévekben tapasztalt elvárásairól a későbbi piaci változások megmutatták, hogy a cégek reálisan értékelik az e-business helyzetét” – mondja Szabó László, a GKI munkatársa, a kutatás vezetője. A múlt év vége például – elsősorban a világgazdaság lassulása és az Egyesült Államokat ért terrortámadás miatt – az IT piac visszaesésével párhuzamosan az óvatosságról szólt, s ez a bizalmatlanság csak most kezdett oszladozni: az index a második negyedévben egy éve nem látott szintre emelkedett. Szabó László szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kis- és középvállalatok is egyre kedvezőbbnek ítélik az e-business lehetőségeit. E tekintetben 2000-ben és 2001-ben még más volt a helyzet: akkor a nagyvállatok jelentették a húzóerőt. Érdekes, hogy a kis- és középvállalatok inkább beszerzéseiket intézik majd elektronikus úton, az értékesítést viszont egyelőre nem tennék át az internetre. Ennek Szabó László szerint az az oka, hogy ugyan a cégek szívesen kihasználnák a már meglévő e-kereskedelmi lehetőségeket, ám értékesítési rendszert annak magas költségei miatt maguk már nem építenének ki.
Szorosan a GKI e-kereskedelmi indexéhez kapcsolódnak azok az értékek is, amely a vállalkozásoknak az “m-businesshez”, vagyis a mobiltelefonos üzlethez való hozzáállását jellemzi. “Az elektronikus kereskedelem ma már platformfüggetlen – magyarázza Szabó László -, internetezni kéziszámítógépről, vagy akár mobiltelefonról is lehet.” Ráadásul ez az eszköz jóval elterjedtebb – és nem csak Magyarországon -, mint a számítógép, kézenfekvőnek tűnik hát, hogy a mobilszolgáltatók, vagy az IT cégek kifejezetten erre fejlesszenek termékeket, vagy szolgáltatásokat. A megkérdezett cégek 39 százaléka máris úgy véli, hogy bizonyos területeken a mobilkereskedelem már rövid távon sikeres lesz; csaknem egynegyedük pedig már ma biztosan rendelne szállítóitól alapanyagokat, elsősorban irodaszereket, vagy javítási-karbantartási szolgáltatásokat – ha léteznének ilyen alkalmazások. Ezenkívül a vállalkozások elsősorban mint reklámhordozót tartják használhatónak a maroktelefont: az sms, vagy operátorlogó reklámokat 25 százalékuk már középtávon igénybe venné. Mobilfizetésre szintén a válaszadók egynegyede szánná el magát, de a cégek nagy része szerint ennek csak mikrofizetésnél, kisebb értékű megrendeléseknél lehet értelme. A kutatócsoport azt is megvizsgálta, mit várnak el a cégek a maroktelefonokra épülő fizetési, vagy megrendelési technológiáktól; az ezt érintő kérdésekre adott választokban a cégek egyértelműen az egyszerűséget és a kezelhetőséget emelték ki, mindezek fölött álló feltételnek jelölték meg azonban a biztonságot, csakúgy, mint azt korábban az internetre vonatkozóan tették.
