Megvannak a közszolgálati televíziózás feltételei ma Magyarországon?
– Nagyon nehezen képzelhető el, hogy a médiatörvényben a pártoknak adott előjogokat konszenzussal meg lehessen változtatni, így ez az egészségtelen helyzet még évekig fönnmaradhat. Arra azonban van remény, hogy az uniós csatlakozás által megkövetelt változtatások megszülessenek. Talán a kedélyek is megnyugszanak egyszer, s akkor majd el lehet tüntetni a médiából a mindent átható pártérdekeket. A jelenlegi finanszírozási rendszer sem a jól működő európai közszolgálati televíziók modelljére épül, így ilyen szempontból is bizonytalan a helyzet.
– Ön “adja az arcát” az MTV műsoraihoz. Ez azt jelenti, hogy bízik a közszolgálati televízió jövőjében?
– Kedvező jeleket látok, és reménykedem. Ugyanakkor veszélyesnek tartom a volt miniszterelnök által kezdeményezett népszavazást, amely arra vonatkozik, hogy legyen két egyenrangú közszolgálati csatorna, s az egyik a baloldalt, a másik a jobboldalt szolgálja ki. Ezt ugyanis csak mesterségesen, erőszakos eszközökkel látom kialakíthatónak. Az is igaz viszont, hogy nagyon sok európai országban van példa arra, amikor politikai, etnikai vagy akár vallási alapon “felosztják” az állami televíziót. Hollandiában, ha nem is éles határ mentén elválasztva, de létezik katolikus, illetve protestáns, Belgiumban pedig flamand és vallon irányítású állami televízió. Olaszországban politikai alapon osztották el a közszolgálati csatornákat.
– Bárhogy is osztják fel a csatornákat, attól még léteznek olyan szakmai követelmények, amelyeket betartanak a szerkesztők, s ezért bármelyik csatorna nézhető, függetlenül annak “irányultságától”. Ha hasonló standardokat honosít meg, akkor mekkora részesedést küzdhet ki magának az MTV?
– Ez nagyban függ attól is, hogy a magyar kereskedelmi televíziózás, a most futó kukkoló műsorok után, képes lesz-e a Nyugaton már bevált nagy, látványos, esti “túlélőshow”-k licenceit megvásárolni. Ismerve azonban ezek árait és a hazai reklámpiaci tendenciákat, ennek nem adok nagy esélyt. A kereskedelmi csatornák színvonala pedig az igényes nézőtábort a közszolgálati televíziók irányába tolhatja el. Ebben az esetben az MTV a jelenlegi duplájára, 20-25 százalékra tornázhatja fel a nézettségét. Ez azután a reklámbevételek növekedését is maga után vonhatja, ami fokozatos stabilizálódási és talpraállási lehetőséget teremtene.
– Véleménye szerint jól vizsgá-zott-e a média a szeptember 11-i terrortámadás kapcsán, főleg ami a muzulmánok beállítását illeti?
– Szerintem a média nem oldotta meg jól ezt a feladatot. Kiderült, hogy a zsidó-keresztény kultúrkör médiaelitje nem ismeri eléggé az iszlámot, a muzulmánok természetét, gondolatait. Bezárta őket az olajbiznisz skatulyájába, s nem törődött azzal, hogy ők valójában kicsodák. Elhanyagolta a radikalizmus melegágyát jelentő szegénység kérdését is, és mindent a fejlett világ szemszögéből szemlélt, szemléltetett.
– Mi a társadalomlélektani háttere annak, hogy az ügynökbotrány visszaütött kezdeményezőire, s ahelyett, hogy lejáratta volna a miniszterelnököt, Medgyessy még jól is jött ki belőle?
– Nyilván az, hogy az ügynökök is emberek. Ráadásul a miniszterelnök rendkívüli előnye a szeme: amikor félig-meddig esetlenül válaszolt az elhúzódó vizsgálóbizottsági meghallgatáson, nagyon őszintének tűnt. Azon kívül még mindig milliók emlékeznek arra, miként is működött a szocializmus, milyen kompromisszumok éltették. És úgy látszik, ezt nem ítélik el.
– Tizenöt év médiaelméleti és -gyakorlati ismereteit tudja-e hasznosítani másként, mint a képernyőn műsorvezetőként.
– A médiaelit krémjével, jól csengő nevű menedzsereket bevonva, tréningeket indítunk közép- és nagyvállalati vezetőknek hat témában, a válságmenedzsmenttől a lobbizáson át a vállalati kommunikációig. Remélem, ebben a szerepkörben is beválok.
