Világszerte eladja a Philips a bérmunkában gyártó üzletágát a Jabil Circuitnak. Mennyiben érinti ez a társaság itteni működését?
– A jövőben high-tech tevékenységekre kíván koncentrálni a Philips, amibe a bérmunkában végzett gyártás már nem illik bele. A Jabil világszerte 4 milliárd eurós forgalmat bonyolít le ezzel a tevékenységgel, ezért várhatóan hatékonyabban tudja végezni. A változás csak a szombathelyi gyárunkat érinti, abban is csak az alaplapok előállítását. A tevékenységet kiszervezzük, de a dolgozók ugyanazt a munkát fogják végezni ugyanabban az épületben, és a termékek vásárlója is a Philips lesz.
– Sok külföldi vállalat nem örül a magyarországi munkabérek emelkedésének. Ön szerint drága az itteni munkaerő?
– Az Európai Unióhoz csatlakozva természetes, hogy a fizetéseknek is emelkedni kell. Cégünket nem érinti hátrányosan a béremelkedés, bizonyos pozíciókban már most ugyanannyit keresnek alkalmazottaink, mint mondjuk Hollandiában. A magyar munkaerőt igen jól képzettnek és motiváltnak találom, a költsége messze nem a legfontosabb probléma.
– Nyilván nemcsak jó benyomásai vannak. Külföldi menedzserként milyen problémákkal szembesült Magyarországon?
– Nem beszélek magyarul, a társaság hivatalos nyelve is az angol. Nehézséget okoz, hogy az itteni ügyintézés csak magyarul zajlik, ezért mindent le kell fordítani. Hollandiában a legtöbb hivatalos irat angolul is hozzáférhető. Meglep viszont a magyar emberek pesszimizmusa. Évekig dolgoztam Kínában, Thaiföldön sokkal rosszabb körülmények között. Itt lényegesen jobbak a feltételek, s az országban az elmúlt 14 évben bekövetkezett fejlődés, illetve az uniós csatlakozás jó esélye nem ad okot erre a borúlátásra.
– A hazai költségvetési hiány viszont várhatóan majdnem a duplája lesz az Európai Unióban előirányzott 3 százaléknak. Ez nem veszélyes?
– Amíg az ország még nem tagja az uniónak, ez nem okoz problémát. Más tagországok is nehezen tartják be ezeket az előirányzatokat, például Németország vagy Portugália. A magyar gazdaság összességében jól teljesít, komoly megszorításokra jelenleg nincs szükség. Bízom benne, hogy a két-három év múlva aktuális csatlakozásig a Pénzügyminisztérium és a jegybank képes lesz kezelni ezt a hiányt.
– Véget ért a johannesburgi Föld-csúcs. Mit gondol, a környezet megóvása a nagyvállalatok vagy a kormányok feladata?
– A környezetvédelem minden ember felelőssége. A kormányok feladata a keretek megszabása, törvények létrehozása a választók akarata alapján. Ezek a szabályok azután éppúgy érvényesek az állampolgárokra, mint a kis és nagy, helyi és nemzetközi cégekre. Egyoldalú szemléletet tükröz, ha valaki kizárólag a multikat okolja a környezetszennyezésért.
– Egy éve történt a szeptember 11-i tragédia. Amerika most Irak megtámadását fontolgatja. Véleménye szerint ez milyen következményekkel járna?
– A világgazdaságra egyértelműen negatív hatása lenne, az olajárak megemelkednének, Washington pedig a gazdaság átstrukturálása helyett újabb pénzösszegeket költene háborúzásra. A világpolitikában pedig újabb feszültségeket keltene, fokozná az instabilitást. Azt hiszem, erre most senkinek sincs szüksége.
– Külpolitika után belpolitika: mit gondol a magyarországi ügynökbotrányról?
– Ezt egy kívülálló nehezen ítélheti meg, éppen ezért nagyon kellene vigyázni az ügy nemzetközi visszhangjára. Hollandiában például ügynök alatt azt értjük, aki a második világháborúban együttműködött a németekkel. Magyarországon sokkal inkább a hírszerzésről van szó. Nem lenne szabad belpolitikai harcok miatt rombolni az országról alkotott képet. Ha folyton csak az ügynökügy szerepel a hírekben, egy tájékozatlan külföldiben esetleg az a benyomás alakulhat ki, hogy itt csak kémek élnek. Ha az ügynökkérdés csakugyan ilyen fontos, akkor a bizottság tisztázza, s mielőbb zárja le az ügyet.
