Nem tétlenkednek a hazai befektetők – legalábbis ez derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentéséből. A budapesti részvénypiac térvesztésével szemben a befektetési alapok által kezelt vagyon tavaly március vége óta egy év alatt 47,3 százalékkal, 838,6 milliárd forintra emelkedett. Csak az idei első negyedévben mintegy 140 milliárd forintnyi friss tőke áramlott az alapokba, amelyek közül továbbra is a kötvényalapok a legnépszerűbbek, megelőzve a pénzpiaciakat. A most induló, úgynevezett alapok alapjai vagy brókernyelven esernyőalapok ugyan nagyságrendben valószínűleg nem lesznek képesek felvenni a versenyt a többi alapfajtával, az azonban biztos, hogy a fejlődő hazai tőkepiacon szép számmal döntenek majd a befektetők e megtakarítási forma mellett.
ÁTTÉTELESEN. Az ilyen jellegű alapok – más hasonló konstrukciókkal szemben – nem közvetlenül, hanem közvetve fektetnek be a tőkepiacokon. Az alapkezelők nem állampapírokat vagy részvényeket vásárolnak, hanem más alapkezelők befektetési jegyeit veszik meg, ezzel garantálva a sokkal szélesebb palettát. A képlet egyszerű: míg a hagyományos alapok – befektetési politikájuk, illetve a különböző jogszabályok miatt – korlátozott számú és fajtájú értékpapírt gyűjtenek portfóliójukba, addig egy esernyőalap közvetve (a többi alapon keresztül) több száz, vagy akár ezer értékpapírt is tarthat. Ez a diverzifikáció nemcsak sokszínűséget, kisebb kockázatot és egyenletesebb hozamot jelent, hanem azt is, hogy az alap teljesítménye teljesebb képet mutat a gazdaság egy bizonyos területének állapotáról. Nem csoda hát, ha a fejlett tőkepiacokon számtalan fajtájú esernyőalap található, amelyek a gyógyszeripari szektortól a gépiparon át a fejlődő piacokig bármire szakosodhatnak. Magyarországon ezt a konstrukciót a január óta hatályban lévő új tőkepiaci törvény tette lehetővé. Habár az alkalmat mostanáig csak a Raiffeisen Bank és a K&H alapkezelő intézményei használták ki, hamarosan mások is csatlakoznak: erre vonatkozó kérelmét például már az Eastbrokers Alapkezelő is beadta a PSZÁF-nak.
A K&H Alapkezelő május végén indult Ingatlanpiaci Alapja már elnevezésében is felfedi befektetési célpontjait: az összegyűjtött pénzt nemzetközi ingatlanalapokba viszi tovább. Miszori István vezérigazgató szerint az új alap jegyeinek vásárlásakor a befektető a részvény-, illetve a kötvényalapok közé eső mértékű kockázatot vállal. Ezen forma elsősorban azok számára ajánlható, akik közép- vagy hosszú távon tervezik ebben a konstrukcióban tartani a pénzüket. Az alap elsősorban euróban jegyzett amerikai és európai ingatlanalapokat vásárol, amelyek leginkább ingatlanberuházó, -forgalmazó és -hasznosító társaságok részvényeit veszik. A legföbb befektetési célpontok a K&H Bank holland és belga tulajdonosainak – az ABN Amro és a KBC bank – 50 millió és 1 milliárd euró közötti összeget kezelő ingatlanalapjai. Ezek súlyát jelzi, hogy az általuk kezelt vagyon körülbelül százszorosa a magyar befektetési piacnak. Az ilyen jellegű alapok átlagos hozama az elmúlt 5 évben évi 14 százalék körül mozgott. Ez egyébként nagyjából megegyezik a hazai piacon befektető Európa Ingatlan Befektetési Alap elmúlt évi hozamával.
Befektetési alapok előnyeiLIKVID ESZKÖZ.
A folyamatos visszaválthatóság ellenére a befektető részesedik a befektetések időarányos hozamából.
HOZZÁÉRTÉS. Az alapokat az alapkezelők gyakorlott szakemberei kezelik, folyamatos elemzések mellett.
KEDVEZŐ HOZAM. Ezen alapok a tőkepiac lehetőségeit teszik hozzáférhetővé, ezért hozamuk is ennek megfelelően alakul. Ezek a befektetések hosszú évek nemzetközi tapasztalata alapján tendenciájukban magasabb megtérülést biztosítanak, mint a folyószámla- és a bankbetétek.
LIKVIDITÁS. A befektetési jegyek országszerte hozzáférhetőek bankfiókokban és brókercégeknél, és minden munkanapon eladhatóak, vásárolhatóak a közölt árfolyamon.
BIZTONSÁG. A befektetési alapokat szabályozó törvény több garanciális elemet tartalmaz. Az alapkezelői tevékenységet a PSZÁF folyamatosan ellenőrzi.
ADÓKEDVEZMÉNY. A befektetési jegyek hozamát árfolyamnyereség-adó nem terheli.
A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő (RIF) Rt. júniusban indult alapja ezzel szemben nem egy szektorra specializálódott, hanem igen széles kínálatot nyújt. Az RIF Konvergencia Alapja egyébként nem “mai gyerek”: az alapkezelő lényegében eddigi Nemzetközi Kötvény Alapját szünteti meg és alakítja át esernyőalappá. Balogh András vezérigazgató elmondta: azért döntöttek a kötvényalap megszüntetése mellett, mert a forint erőteljes felértékelődése versenyképtelenné teszi a külföldi kötvények által elérhető hozamot. Az RIF szakembereinek véleménye szerint a forint felértékelődése az uniós csatlakozásig erőteljes maradhat, így a Nemzetközi Kötvény Alap átfazonírozása mellett döntöttek. Mostantól kezdve tehát az eddigi portfóliót teljesen átalakítják, és elsősorban a csatlakozás előtt álló cseh, lengyel és magyar kötvény-, illetve részvénypiacokon befektető alapokból vásárolnak. A részvénypiacok sorában további célpontként az orosz is felmerült.
A vezérigazgató úgy véli: az esernyőalapok a kockázatmegosztás új dimenzióját nyitják meg, a befektetők ugyanis segítségükkel nem egyszerűen hazai és külföldi részvények, vállalati kötvények vagy éppen állampapírok megválogatásával teríthetik szét a kockázatukat, hanem ugyanezt az egyes alapkezelők, befektetési stratégiák és filozófiák között is megtehetik. A befektetési politika kialakításakor nagy szerepet játszott az, hogy az RIF szerint a régióban a következő néhány évben a konvergencia folyamat felgyorsulására – és ennek köszönhetően átlag fölötti teljesítményre – lehet számítani a kötvény- és a részvénypiacon egyaránt. Az alap 10-12 másik instrumentum jegyeinek vásárlását tervezi – abból a jelenleg 15 alapot tartalmazó körből, amelyek alapkezelői között az ABN Amro, a JP Morgan, a Credit Suisse és a Barings is megtalálható.
TÖBBSZÖRI DÍJ. Az Eastbrokers által indítandó termék még a PSZÁF jóváhagyására vár, de összetétele és befektetési politikája már ismert. Az alapkezelő – az RIF-hez hasonlóan – komoly súlyt kíván fektetni az európai befektetésekre, így azok aránya a teljes portfólióban megközelítheti az 50 százalékot. Az Eastbrokers által felszámított, a kezelt vagyonra vetített éves 1,5 százalékos alapkezelői díj – hasonlóképpen a másik két alaphoz – megfelel a magyar átlagnak, ám a befektetőknek nem árt tudniuk, hogy az alapok alapja egy jellemzőjében mindenképpen különbözik a hagyományos alapoktól. Míg utóbbiak vásárlásakor csak egyszeri alapkezelői díj apasztja a hozamot, addig az új konstrukciónál a megvásárolt alapot kezelő cégek is számítanak fel díjat. Árfolyamnyereség-adó tekintetében azonban nincs különbség: a most induló új alaptípusoknak a hazaihoz hasonlóan 0 százalék az adókulcsa.
