Már a módosítás előtt megelőlegezik maguknak a médiatörvény új változatának előnyeit a televíziós társaságok. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis egy műsor szponzorálásakor csak maga a szponzor cég neve jelenhet meg, annak terméke vagy tevékenysége nem. A műsorszolgáltatók azonban “a műsor támogatója a…” felirat közben bátran mutogatnak csorgó üdítőitalt, hűsítő klímaberendezést vagy jól tapadó gumiabroncsot. A támogatásra vonatkozó szabályok ilyen és másfajta megszegéséért az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tavaly összesen 82 határozatot hozott a televíziós műsorszolgáltatókkal szemben.
KIEGÉSZÜLVE. A televíziók effajta problémái most várhatóan megoldódnak, köszönhetően a fideszes képviselők által beterjesztett javaslatnak a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosítására. Az indítványt már negyedszer terjesztik be, a korábbi kormány idején ugyanis az ellenzéki képviselők nem szavazták azt meg. Utóbbiak úgy látták, hogy míg a javaslat uniós jogharmonizációs célt emleget, a közösségi gyakorlattal ellentétes, hogy a közszolgálati médiumok kuratóriumi elnökségében kizárólag kormánypárti delegáltak ülnek. A választások után az elnökségek kiegészültek a korábbi ellenzéki, azaz immár kormánypárti delegáltakkal, s így az MSZP és az SZDSZ is késznek látszik megszavazni a javaslatot, vagyis számítani lehet a szükséges kétharmados többségre.
A jelenlegi médiatörvény szövegében a támogatással népszerűsíthető dolgok között nem szerepel a tevékenység és a termék, a módosító javaslat azonban már ezt is megengedné. A mostani helyzet különösen azoknak a cégeknek hátrányos, amelyek neve nem egyezik meg a termék márkanevével. Ezért nem is kívánnak ilyen módon szponzorálni, emiatt a televíziók bevételtől esnek el – vagy törvényt sértenek, s ez esetben bírsággal, kötbérrel, esetleg a műsorszolgáltatás felfüggesztésével kell szembenézniük.
MEGSZAKÍTÁSOK. További könnyebbség a televíziós reklámpiac szereplői számára, hogy ezentúl a 45 percnél rövidebb sorozatokat is meg szabad majd szakítani reklámmal. Ez egyébként igencsak kézenfekvő, ugyanis a külföldi televíziós sorozatok egyes darabjai a leggyakrabban 43 percesek, éppen azért, hogy elférjen bennük a reklámblokk, s más európai tévécsatornákon meg is szakítják ezeket reklámmal.
Bár a módosító javaslat jogharmonizációs céllal készült, szigorúbb az Európai Unió irányelveinél. Az utóbbiak ugyanis nem szólnak például arról, hogy egy műsorban vagy filmben felismerhetően megjelenhet-e egy-egy márka vagy termék (product placement), tehát nem is tiltják ezt, míg Magyarországon az ilyesmi tilos, és az is marad (Figyelő, 2001/24. szám).
Van változás a televíziós vásárlás (teleshopping) szabályozásában is, ám nem annyi, mint amennyit az érintettek szeretnének, az európai irányelvek pedig megengednének. Azok alapján ugyanis napi 8 alkalommal, összesen 3 órában sugározható teleshopping műsor. A magyar módosító javaslat viszont ilyen műsort csak éjféltől hajnali öt óráig, legfeljebb 8 alkalommal, összesen 2 órányit engedne sugározni. A jelenlegi médiatörvény megengedi a nappali sugárzást is, de a teleshopping összesen a műsoridő 5 százalékát teheti ki.
A módosítás egyebek mellett szigorítja a kiskorúak védelmét, s előírja az európai műsorok kötelező arányát. Eszerint a televíziók az évi teljes műsoridő több mint felét európai, legalább 25 százalékát magyar nyelven készített művek bemutatására kötelesek fordítani. Jelenleg az országos televízióknak éves műsoridejük 20 százalékát kell magyar műsorokból megszerkeszteni, az európai műsorokra pedig nincs előírás. Az új követelményt valószínűleg nehézségek nélkül teljesíthetik a kereskedelmi csatornák, bár elgondolkodtató: a TV2 nem kívánt információt adni arról, hogy jelenleg mekkora az európai, illetőleg a magyar műsorok aránya. Az RTL Klub programigazgatója, Kolosi Péter ugyanakkor elmondta, hogy ez a csatorna már most megfelel az új szabályoknak. Az európai – vagyis a magyar és más európai – műsorok aránya januárban például 59,6 százalék volt, s a magyar gyártású műsorok aránya önmagában meghaladta az 50 százalékot.
PÉNZFALÓ KÖZMÉDIUMOK
A médiatörvény most várható módosítása nem oldja meg a közszolgálati rádió- és tévécsatornák problémáját. Ezek a médiumok az elmúlt években ellenzéki kuratóriumi elnökségi tagok nélkül működtek, sokak véleménye szerint a kormány szócsöveként. Ez utóbbi értékelés talán a Magyar Televízió esetében állja meg leginkább a helyét, hiszen például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői a magyarországi választások kapcsán megállapították, hogy az állami televízió elfogult volt a kormányoldal javára. Gazdálkodás szempontjából is az MTV van a leginkább kritikus helyzetben, pedig ez az intézmény becslések szerint 40 milliárd forint állami támogatást kapott különböző formákban az elmúlt években. A közszolgálati médiumok felügyelete tehát sem politikai, sem gazdasági szempontból nem megoldott.
Az új kormány meg akarja szüntetni, vagy amennyiben a törvényi kötöttségek miatt ezt nem tudja megtenni, 1 forintra csökkentené a készülékhasználati díjat, a közmédiumok jelenlegi fő bevételi forrását. Az ellenzék szerint ezzel csődbe viszi a társaságokat, ami valószínűleg így is lenne, ha a kormány nem adna ígérete szerint más formában finanszírozást. Ha viszont ad, az MTV ellenőrizhetetlenül emészti fel továbbra is a pénzt.
Kétségtelen, hogy a készülékhasználati díj megszüntetése ellentétes az egyébként követendőnek tartott normákkal, legalábbis az örök példaként emlegetett BBC gyakorlatával. Marc Brayne, a BBC World Service európai adásainak főszerkesztője a Figyelőnek elmondta, hogy míg a World Service-t, vagyis a külföldi adások főszerkesztőségét a brit külügyminisztérium költségvetéséből tartják fenn, a Nagy-Britanniában sugárzó BBC kizárólag a készülékhasználati díjból él, ugyanis reklámokat sem adhat. Tevékenységét a politikailag független kormányzótanács (Board of Governors) ellenőrzi, ugyanakkor a kulturális minisztériumnak is köteles beszámolni. Gazdálkodása bárki számára teljességgel átlátható, például könyvesboltban is meg lehet vásárolni a BBC éves beszámolóját. Nem lehet véletlen, hogy Marc Brayne meglepődött az alábbi kérdésen: Vajon mit tehetne a brit kormány, ha törvényt sértene a BBC? Mint mondta, elvben bírósághoz fordulhatna, a gyakorlatban azonban ilyesmi még nem fordult elő.
A kulcskérdés itthon is a pártatlanság és az átláthatóság megteremtése. Az MTV gazdálkodása jelenleg minden, csak nem átlátható, a kormány ezért átvilágítást tervez annak megállapítására, hogy valójában mennyi pénz is kell a köztévé működtetéséhez. Tervezi azt is, hogy a pártok képviselőit kiteszi a tulajdonosi testületekből, ám ehhez már a médiatörvény újabb módosítása szükséges, s nagy kérdés, meglesz-e hozzá a kétharmados parlamenti többség. Hasonlóan kétséges, sikerül-e a gazdálkodás ellenőrzését megnyugtató módon szabályozni. Ez pedig akkor is elengedhetetlen, ha valóban bekövetkezik az MTV elnökének, Mendreczky Károlynak lapzártánkkor már valószínűnek látszó távozása. Egy-egy közmédium irányultsága ugyanis nem múlhat azon, hogy a változó kormányok ki tudják-e kényszeríteni a nekik nem tetsző elnök lemondását, ez ugyanis adott esetben egy addig pártatlan médium kormánypártivá válásához is vezethet.
