Feszültség nem a munkahelyen származik abból, hogy vasárnap is dolgoznom kell, hanem otthon a feleségem és közöttem – mondja egy hipermarket középvezetője, akinek átlagosan havi két hétvégéje szabad. Megítélése szerint, ha az országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor sem változik a munkarendje, mert a forgalma 30-40 százalékát hétvégén realizáló áruház a megemelkedett vasárnapi bérpótlékok miatt sem fog bezárni.
A VASÁRNAP BECSÜLETE. Az Mt azon jogszabályok közé tartozik, amelyet a Fidesz-kormány is nagy szorgalommal módosítgatott. Az MSZP is száznapos programja részévé tette a törvény módosítását s legalább két legyet akar ütni ezzel egy csapásra. Egyrészt a 19 képviselője által benyújtott javaslatot úgy tálalta, hogy visszaállítja a vasárnap becsületét – ez a konzervatív érzelmű választóknak szánt gesztus -, másrészt biztosítja a jobboldal által elvett heti 2 pihenőnapot – ez pedig a szakszervezeteknek szól. Némileg meglepte a szocialistákat, hogy a munkaadói oldal mellett a munkavállalók sem elégedettek a tervezettel. Azon azonban nincs mit csodálkozni, hogy fideszes politikusok – főként Őry Csaba és Sümeghy Csaba – szakszervezeti revansot emlegetnek. Meglátásuk szerint az MSZP így mutatja ki háláját a kampányban nyújtott segítségükért a szakszervezeteknek.
Munkaadók és munkavállalók szkandere: milyen módosítások várhatók1.
A munkáltatónak ki kell kérnie a szakszervezet véleményét az átszervezésre, privatizálásra, illetve más szervezeti korszerűsítésre vonatkozó intézkedés előtt. A javaslat gyengéje a munkavállalók szempontjából, hogy a tervezetben nincs nevesítve: minden, a munkavállalók nagyobb csoportját érintő kérdésben a munkáltatónak ki kell kérnie a szakszervezet véleményét. Összességében szűkül a munkavállalók szervezeteinek véleményezési joga, a legfontosabb napi döntések tekintetében pedig megszűnik.
2. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének 50 százalékát a munkáltató köteles pénzben megváltani; minden 3 szakszervezeti tag után 2 óra a havi munkaidő-kedvezmény. Megszűnik a hatályos degresszív szabály, ami 200 tagig (3 tagonként) havi 2 óra kedvezményt ad, 200 és 501 tag között már csak 1,5 órát, 501 fölött pedig ennél is kevesebbet, 3 tagonként havi 1 órát. Eltörlik az üzemi tanácsok kollektív megállapodáskötési jogát.
3. Fenntartja a javaslat azt a tavaly óta hatályos hátrányos szabályt, hogy a munkáltató telephelyének vagy székhelyének változása esetén a munkaszerződés módosítása nélkül, tehát akár szándéka ellenére is köteles a munkáltató által előírt új munkahelyen dolgozni. Másfél órányi többletutazással elérhető új munkahelyre a munkavállalónak még át kell mennie.
4.A javaslat nem érinti az átirányításban, kirendelésben vagy kiküldetésben tölthető napok számát, s változatlanul engedi, hogy ezen időket (amely egyébként összesen évi 110 nap lehetne) a kollektív szerződés korlátlanul, akár egész évre is felemelje. Egyértelmű rendelkezésként viszont visszaáll a helyettesítés és annak kötelező biztosítása.
5. Végkielégítésnél a nyugdíj előtt 5 éven belüli felmondásnál plusz három hónap felmondási idő jár nemcsak az öregségi, hanem a korkedvezményes nyugdíjra jogosult munkavállalóknak is.
6.A hatályos törvény szerint csak akkor jár műszakpótlék, ha a munkavállaló minimum 2 órát dolgozik ebben
az időszakban. Ezután a többműszakos munkarendben dolgozók akkor is jogosultak az arányos pótlékra, ha a délutáni vagy éjszakai munkavégzés mértéke nem éri el a két órát.
7.Pihenőnap most is hetente 2 jár, de helyette bárkinek adható heti 40 óra pihenőidő is. A javaslat értelmében is 2 pihenőnap jár, s az egyiknek vasárnapra kell esnie. A módosítás a továbbiakban úgy rendelkezik, hogy csak az eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak lehet hetenként legalább 42 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt biztosítani, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie. A vasárnap végzett rendes munkáért a jövőben 50, illetve 100 százalékos bérpótlék jár (a hatályos szerint csak rendkívüli munkáért jár pluszdíjazás).
A munkavállalói érdekvédelmi szervezetek cáfolják az ellenzéki vádakat, s azt is, hogy az ő műhelyükben íródott volna a szöveg. Akárhol is készült, mire átkerült az országgyűlésbe, valahol elmaszatolódott. Legalábbis az MSZOSZ nem ismer rá eredeti javaslatára, amelynek csak töredéke köszön vissza a törvénytervezetben. Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) visszaállításának jegyében fogant tervezetbe a szakszervezetek mindenféleképpen szerették volna belevinni, hogy szűnjön meg a korábbi munkaadói erőfölény. Az indítvány azonban a legtöbb esetben nyitva hagyja a kiskapukat.
A szakszervezetek nem kaptak olyan erős jogosítványt sem, ami beleszólást engedne számukra a munkavállalók nagyobb csoportját érintő érdemi döntéshozatalba. A jövőben sem lesz például garantálva minden munkavállaló számára a heti két pihenőnap, sem a vasárnap szentsége. A vasárnapi pihenőnap egyebek között azért nem teljesül, mert a munkáltatók átminősíthetik magukat eltérő munkarendben dolgozó szervezetté (pl. megszakítás nélküli üzemelővé), s rögtön törvényi felmentést kapnak az általános szabály alól. Nem teljesül a munkavállalói oldal által szorgalmazott heti 48 órás heti pihenőidő sem. A dolgozóknak be kell érniük 42 órával, ha a munkáltató érdeke azt kívánja.
POLITIKAI PRÉSBEN. A munkavállalók és a munkaadók érdekvédelmi szervezetei most keresik a kapcsolatot a kormánnyal. A hagyományos egyeztetési fórumokat átugorva, maga a munkaügyi miniszter tárgyal velük. Információink szerint a munkaadók egyebek között a megnövekedett bérköltségeket, a munkarend megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének kötelező pénzbeni megváltását kifogásolják a leginkább. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) reméli, hogy szakmai javaslataik nyomán átírják a tervezetet.
A sikerélmény persze nincs garantálva, ám a fogadókészség mindenesetre megvan a kormány oldaláról. Olyannyira, hogy maga Medgyessy Péter miniszterelnök is találkozik június 18-án a munkaadói oldal képviselőivel. A kormányfő és illetékes minisztere szemmel láthatóan nehéz egyensúlyozási feladatba kezdett: úgy akarják betartani ígéreteiket, hogy közben senkinek se hágjanak a tyúkszemére. Ebből az alapállásból a dolgok jelenlegi állása szerint jól nem jöhet ki a kormány, s félő, hogy – a mindig egyértelműen, ezért gyakran hibásan döntő elődjével szemben – a se hús, se hal javaslatokat minden érintett vereségként éli meg.
Bár elsősorban a munkavállalók érdekében készült a módosító indítvány – a múlt év tavaszán EU-érdekekre hivatkozva erőltette át az Orbán-kormány a parlamenten, valójában azonban a globalizációs érdekeknek engedett -, a jövőben sem javulnak lényegesen a dolgozók munkaerő-piaci pozíciói. Ráadásul a kabinetnek – ha nem elég diplomatikus – sikerül magára haragítania a jelentős gazdasági erőt képviselő munkaadói oldalt is.
A szakszervezetek számára azért volt sietős a módosítás, mert abban reménykedtek, hogy az első száz nap hevében – amikor még bizonyítási lázban ég a kormány – nagyobb lehetőség nyílik a jogosítványaik megerősítésére. A kapkodásnak azonban felemás eredménye lett.
