Nem csökkentette a hagyományos levélpostai szolgáltatások iránti keresletet a postások rémének kikiáltott e-mailezés elterjedése, mint ahogyan az e-bankolás sem tette tönkre a Magyar Posta készpénzforgalmi üzletét. Az információtechnológia fejlődése így is technológiaváltásra kényszeríti azonban a hazai mogult. Ennek első, ám talán legfontosabb lépése az integrált postai hálózat (IPH) bevezetése, amely nyár elejére fordulóponthoz érkezik: az ország 1200 korszerűsítendő hivatalának fele kapcsolódik be a rendszerbe.
“Az átalakulásra a versenyképesség megtartása miatt van szükség” – mondja Gál Mátyás, a Magyar Posta IPH programigazgatója. A hazai piacon részben monopolhelyzetben lévő vállalatnál ez a kijelentés nehezen értelmezhető, ám a szakember elmagyarázza: az Európai Unióban óriásléptekkel halad a postai piacok liberalizációja, s a folyamat a tervek szerint 2009-re teljesedik ki. Magyarország csatlakozásával egy időben a posta mai monopóliuma folyamatosan csökken, majd megszűnik, a postai szolgáltatások koncesszióira azután más társaságok is pályázhatnak. A vállalatnak akkor néhány üzletágától valószínűleg meg kell majd válnia a konkurencia miatt, ám addigra e szolgáltatások versenyképessége jelentősen nőhet az integrált rendszer kialakításával. “A posta ma még nagyrészt meglévő manuális technológiájával az EU-ban elvárt időkritériumokat nem tudnánk teljesíteni” – összegzi a jelenlegi helyzetet Gál Mátyás.
Az új, integrált rendszerben három fő postatípus különül el, amelyek közül legfejlettebbnek a postaszolgáltatások teljes skáláját nyújtó úgynevezett iPosták számítanak. Ezekben mind az ügyfélszolgálat, mint az azokhoz kapcsolódó háttérmunkahelyek komputeres támogatást kapnak. Így azonnal számítógépbe kerülnek az ajánlott küldeményekhez, a befizetett csekkekhez, vagy a kifizetett utalványokhoz – például nyugdíj – kapcsolódó információk, és ugyanez történik az ezekből a hivatalokból kézbesített küldeményekkel is. Az adatok ezután bérelt vonalakon a posta által üzemeltetett adatközpontokba kerülnek. “Nem tervezzük minden egység iPostává alakítását – mondja a programigazgató -, erre mindössze 200 hivatal választottunk ki, amelyek viszont a vállalat forgalmának 80-90 százalékát bonyolítják le.”
A posta-rangsor második helyén az iPostáknál kevésbé felszerelt úgynevezett gépes posták állnak, ahol a küldemény- vagy készpénzfelvételt ugyan még manuálisan végzik, de az adatrögzítést már számítógéppel oldják meg. Jelenleg 502 ilyen hivatal működik, és a tervek szerint további 500 postát szerelnek fel majd így. E posták ISDN és analóg kapcsolattal állnak összeköttetésben az adatközpontokkal. “Sajnos e kapcsolatok nem mindig működnek megfelelően – panaszkodik Sebők Zoltánné, az IPH projekt munkatársa -, a félezer hivatalból húsz-harmincnál rendszeresen előfordul, hogy a letöltendő adatokat floppyn kell a postahelyre vinni.”
Az ország mintegy 3200 hivatalából 2000 intézményben továbbra is a hagyományos módon, számítógép nélkül, kézzel végzik a napi teendőket, ám az adatokat bizonyos logisztikai pontokon – gépes postákon – feldogozzák, s onnan már szintén ISDN-en, vagy adathálózati összeköttetésen továbbítják az adatközpontba.
A teljes program végrehajtását 1999-ben fővállalkozóként a Unisys Magyarország Kft. nyerte el, megvalósítása 8,5 milliárd forintba kerül. Pedig – mint Gál Mátyás megjegyzi – keményen lenyomták az árakat. A Unisys által kiépített rendszerben az ügyfélszolgálat, az adattovábbítás és kézbesítés közti kapcsolatot az amerikai Escher Group vállalat Riposte nevű szoftvere teremti meg; ezt – ha helyenként eltérő alkalmazásokra is – jelenleg 13 országban használják. A magyar megoldás különlegessége, hogy itt az ügyfélszolgálati – front-office – folyamatokat kiszolgáló háttérmunkahelyek is informatikai támogatást kapnak. “Ez nyugaton másképpen működik, ott a felvételi rendszerre helyezik a hangsúlyt – mondja Jovanovics Ilija, a Unysis üzletfejlesztési managere -, aminek az az oka, hogy a Magyar Posta szolgáltatásai erősen eltérnek a kintiektől, és ehhez alkalmazkodnunk kellett.” A Magyar Posta ugyanis – a nyugatiakkal ellentétben – a csekkeken keresztül a hazai készpénzforgalom csaknem 90 százalékát ellenőrzi, ami évente 150 milliónyi szelvény felvételét jelenti; ez jóval több ügyfelet, adatot jelent. A hivatalos nyomtatványok – például adóbevallások – kézbesítéséből adódó forgalom a külföldi gyakorlathoz képest szintén óriási, mert nyugaton egyre inkább bevált szokás az internetről letölteni ezeket. Az pedig, hogy a “könyvelt küldemény” (ajánlott levél) kategória, ami megint csak rengeteg információ feldolgozását igényli, az Európai Unióban gyakorlatilag nem létezik, már a postabiztonságba vetett hit eredménye; az IPH bevezetésével talán ez is erősödik majd Magyarországon.
