Három megkérdezettből ketten úgy gondolják, hogy a januári euró-átállás következtében nőttek az árak az egységes valutaövezeten belül#<# - derül ki az Európai Bizottság minap közzétett felméréséből. Az euró bevezetésének árfelhajtó hatását leginkább a spanyol lakosság érzékelte (80 százalék), míg a legkevésbé az osztrákok (41százalék). Az eurózóna polgárai főleg a kávézókat és az éttermeket okolják az áremelkedésért: a lakosság 84 százaléka szerint ezek a szolgáltató egységek felfelé kerekítettek az átállás során.
Az európai fogyasztók civil egyesülete, a BEUC megerősítette a lakosság vélekedését, a szervezet számításai szerint néhány termék és szolgáltatás esetében “ténykérdés” az áremelkedés. Az Európai Bizottság szerint viszont “bizonyíthatatlan”, hogy a gazdaság egyes szegmenseiben az árak az átállás miatt emelkedtek volna.
Az Eurostat, az unió statisztikai hivatalának a napokban nyilvánosságra hozott adatai pedig az állítólagos áremelkedés helyett ezzel éppen ellentétes tendenciát tükröznek. Eszerint áprilisban a 12 tagot számláló valutaövezet inflációja az áprilisi 2,4 százalékról májusban 2 százalékra esett. Bizottsági és pénzpiaci szakemberek úgy vélik, rövid távon nem fordul meg a trend. Az erősödő euró, valamint a jelenleg éppen csökkenő olajárak megkímélik a gazdaságot a nagyobb inflációs nyomástól, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az Európai Központi Bank (ECB) kamatemelése várat magára. Egyelőre legalábbis.
