Most hazamegyek és jól körülnézek; a bent töltött hónapok alatt súlyosan eladósodtam, fel kell támasztanom a cégemet – e szavakkal kommentálta a múlt héten született elsőfokú bírói ítéletet Tasnádi Péter, aki több mint 2,5 évet töltött előzetes letartóztatásban Magyarország első maffiaperében. “Nem vagyok boldog, mert olyasmiért kaptam súlyos büntetést, amit nem követtem el. Persze sokkal jobb így, mintha a fogdába kellene visszamennem” – tette hozzá, s ezzel arra célzott, hogy bár átmenetileg szabad, az elsőfokú bíróság 4,5 év börtönre ítélte.
A Tasnádi esetében is alkalmazott előzetes letartóztatás valójában olyan eszköz, amellyel a mindenkori hatalom tud kommunikálni a választópolgárok felé: senki sem úszhatja meg, senki sem áll a törvények fölött. Vélhetően ezért hurcolták “pórázon” Szabadi Bélát vagy Székely Zoltánt, s ezért helyezték előzetes letartóztatásba a Concordia vezetőjét. (Függőben lévő büntetőügyekről lásd külön írásunkat a 17. oldalon.) Az előzetes letartóztatás alkalmazásával azonban óvatosan kell bánni, hiszen előrehozott büntetés jellege van. Mivel jogerős bírói ítélet nélkül tartanak valakit fogva, jogállamban csak indokolt esetben szabad alkalmazni.
Magyarországon azonban az előzetes letartóztatás feltételei gumiparagrafusoknak számítanak, s általános vélemény ügyvédi körökben, hogy könnyen vissza is lehet velük élni. Nemigen tud mit lépni a jogi képviselő, ha védencét arra hivatkozva helyezik rács mögé a nyomozás során, hogy szabadlábon hagyása meghiúsítaná a büntetőeljárás sikerét, vagy azért, mert a várható büntetés nagysága miatt szökésétől, elrejtőzésétől kell tartani. Tasnádi ügyében is erre hivatkozott a hatóság.
Jogi képviselőinek egyike, Szikinger István azonban koncepciós pert emlegetett, s védőbeszédében az igazságszolgáltatás szégyenének nevezte ezt a büntetőügyet. Részben alátámasztotta Szikinger kritikáját a bíróság is, amikor megállapította, hogy bár összességében és döntően törvényes volt a nyomozás, mégis voltak hiányosságai.
A vádhatóságra mindenesetre nem vet jó fényt, hogy tizenhárom vádpontból csupán négyben mondta ki bűnösnek Tasnádit az elsőfokú ítélet. A legsúlyosabb vádpontok sorra megdőltek – köztük a “maffiavád”, a bűnszervezet létrehozása is.
IDŐZÍTÉSEK. Tasnádi nagyszabású büntetőpere, illetve hirtelen szabadlábra helyezése nem az egyetlen olyan ügy, amelyben a kormányváltás bizonyosságát követően állt be fordulat. Ugyancsak nem vall elegáns lépésre a nyomozóhatóság részéről, hogy Medgyessy Péter lobbiügyében az utolsó pillanatban, az új országgyűlés megalakulásának napján, 2002. május 15-én szüntette meg a nyomozást – hogy is venné ki magát, ha az MSZP miniszterelnök-jelöltjének úgy kellett volna hozzáfognia a kormányalakításhoz, hogy közben érintett egy büntető ügyben. Kérdés, miért kellett eddig azt lebegtetni. S vajon lezárták volna-e az aktát akkor is, ha a Fidesz marad hatalmon?
FÜGGŐ JÁTSZMÁK
VECSÉSI SZÁMLAGYÁR. Egy nappal a választások után helyezték szabadlábra “a vecsési számlagyár” néven elhíresült ügy egyik gyanúsítottját, Balázsi Tamást, az MSZP vecsési elnökét. Több milliárd forint értékű áfacsalás gyanúja miatt Balázsit 2001 augusztusában helyezték előzetes letartóztatásba.
ORSZÁGIMÁZS KÖZPONT. Kétfrontos harcot indított az Országimázs Központ, a Happy End és az Ezüsthajó ügyében az MSZP két politikusa, Keller László és Juhász Ferenc. Mindketten feljelentést tettek ismeretlen tettesek ellen hűtlen kezelés, korrupció és más bűncselekmények gyanúja miatt. Mivel beadványaik tartalma összefügg, a két ügyet egyesítette a rendőrség – más eddig nem történt.
SZABADI-DOSSZIÉ. Miközben házi őrizetben várja sorsa jobbrafordulását az agrártárca egykori politikai államtitkára, az igazságszolgáltatás gépezete példás gyorsasággal működik: bíróság előtt a Szabadi-vádirat, igaz, tárgyalásra még nem tűzték ki. A kisgazda politikus ellen egyebek mellett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, csalás és sikkasztás a vád.
CONCORDIA-ÜGY. Továbbra is külföldön bujkál Torgyán József egykori bizalmasa, a több 10 millió forintos hűtlen kezeléssel gyanúsított Simon László, aki akkor hagyta el az országot, amikor a földművelésügyi tárca agrárcégeinek ügyében őrizetbe vették élettársát, Korompai Nikolettet, a Concordia vezérigazgatóját. Időközben Korompai előzetes letartóztatását megszüntették, vélhetően arra tekintettel, hogy gyermeket vár.
SZÉKELY ZOLTÁN PERE. A “dokumentumairól” elhíresült volt kisgazda, majd független honatya elsőfokú pere már megkezdődött. Mint emlékezetes, Székely Zoltánt a Gellért téren, az autójában érték tetten, amint egy aktatáskában 20 millió forintot vett át egy vállalkozótól. Hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt indult ellene eljárás, s rövidebb megszakításokkal azóta is előzetes letartóztatásban van. Székely az “MDF-Fidesz junta” akciójának tartja, hogy eljárás indult ellene.
VÁRHEGYI-ÍTÉLET. Öt éve nem született jogerős ítélet a vesztegetéssel és hanyag kezeléssel vádolt volt szolnoki fideszes polgármester ügyében. A vád során felmerült, hogy Várhegyi 1,3 millió forint kampánytámogatást fogadott el szolnoki cégektől, amiért cserébe a Mahir Szolnok Kft. fiktív számlákat állított ki. Az ügyészség hűtlen kezelésről hanyag kezelésre módosította – azaz enyhítette – a vádat. Tavaly novemberben első fokon 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság Várhegyit.
SYNERGON-AKTA. Nem kifejezetten politikai kötődésű büntetőügy a Synergon Rt. volt vezérigazgatójának, Szalóczy Zsoltnak az ügye, akit még 2000. őszén gyanúsítottak meg azzal, hogy több mint 800 millió forint értékben fogadott el fiktív számlákat. Szalóczy sokáig előzetes letartóztatásban volt, majd házi őrizetbe került. E szabadságát korlátozó intézkedést néhány nappal a választásokat követően, 2002 április 25-én oldotta fel a hatóság, s immár szabadlábon védekezhet.
