Karácsonyi András ismerői szerint a menedzser jelentős stílusváltozáson ment át tavaly ősszel, amikor a Drogerie Markt ügyvezető igazgatói székét az S&C Áruházlánc vezérigazgatói székére cserélte. Korábbi “motoros szerkóját” és hosszú haját elegáns öltöny és rövid frizura váltotta fel. A vezérigazgató szerint azonban szó sincs arról, hogy összefüggés lenne az állásváltoztatás és a stílusváltás között – egyébként általában a korábbi munkahelyén is öltönyt hordott -, mindössze arról van szó, hogy a hosszú haj és a “laza” viselet már inkább öregítette, semmint fiatalította megjelenését, kicsit “konzervatívabbra véve a figurát” viszont határozottan fiatalos menedzsernek tűnik.
A vezérigazgató ugyan tiltakozik a hasonlat ellen, de valami ilyesmit kellene végrehajtania a Skálának is. A Callum Rt.-n és a Reality 2000 Kft.-n keresztül – mely cégek a Skála Holding részvényeinek túlnyomó többségét birtokolják – a cég új tulajdonosa a Balogh Ákos által irányított Capital Rt. A kiterjedt üzlethálózattal rendelkező kiskereskedelmi cégek átszervezésében már gyakorlattal rendelkező Capital tulajdonosai elsősorban ruházati áruházként képzelik el a jelenleg S&C néven futó áruházak jövőjét. Meggyőződésük szerint nálunk a hipermarketek olcsó kínálata és a bevásárlóközpontok prémium márkákat kínáló drága üzletei között van fizetőképes kereslet a városi áruházak jó minőségű, márkás, megbízható áruira is. Karácsonyi András szerint a városi áruházak mellett szólhat a jó tömegközlekedés és az is, hogy itt a vevőknek lehetőségük van a különféle márkák összehasonlítására, hiszen azok egymás mellett sorakoznak a polcokon. Az úgynevezett shop in shop rendszernek köszönhetően pedig ezek az egységek szimpatikusak lehetnek a márkahű vásárlók számára is. “A cég megrendelésére nemrégiben készült piackutatás megállapítja, hogy egy jelentős réteg nem szereti a bevásárlóközpontok légkörét, nem kedveli a “plazázást”, számukra vonzó lehet a diszkrétebb és elegánsabb hangulat” – magyarázza a vezérigazgató.
INGATLANELADÁSOK. A vásárlókban is felvetődik a kérdés, lehet-e most diszkrétnek és elegánsnak nevezni a Skála áruházakat. Karácsonyi András szerint részben igen, termékválasztékuk ugyanis – ha még nem is száz százalékig olyan, amilyennek szeretnék – már most is nagyrészt ismert márkákból és jó minőségű termékekből áll. Igaz, a forgalmazott termékek között olyan márkák is találhatók, amelyek Magyarországon egyelőre nem tartoznak a legismertebbek közé. A vezérigazgató ugyanakkor elismeri, hogy abból a 17 áruházból, amelyeket meg kívánnak tartani, némelyik alapos felújításra szorul, annak érdekében, hogy a fenti célnak meg tudjon felelni. Követendő példaként a pesti Skála Metrót és a Skála Budát, vidéken pedig az egri áruházat jelöli meg, ezek – legalábbis belsőépítészetileg – már azt a színvonalat képviselik, amilyet egy-két éven belül valamennyi üzletüknek el kell érnie. A feladat nem minden esetben egyszerű, az államosítás előtt még valóban elegáns budapesti Corvin áruház külső-belső felújítása milliárdos nagyságrendet is elérhet. Éppen ezért az épületet olyan befektetőnek kívánják értékesíteni, amelytől a felújítást követően visszabérelhetnék annak egy részét, hiszen a Corvin a város egyik legjobb pontján álló, áruháznak kiválóan alkalmas épület. A csoport megbízásából a PricewaterhouseCoopers egyébként együttesen 6,5 milliárd forintos áron kínál eladásra három áruházat – a Corvint, az Otthont és a Csepeli Centrumot -, valamint a törökbálinti Depóban lévő S&C-részesedést. A cég főként ebből szándékozik az átalakítási elképzeléseit megvalósítani.
Talán még a Corvin új tulajdonosára váró átalakításnál is nehezebb lehet a vidéki jellegzetes dobozépületek külsejének vonzóbbá tétele a Skála számára. Ezeknél valószínűleg a németországi példát fogja követni a cégcsoport, ahol a külső homlokzatot kirakatokkal igyekeztek esztétikusabbá tenni. A következő egy-két év feladatai között azonban mindez még nem kapott helyet. Az azonban igen, hogy változtassanak az áruházak imázsán.
A már említett piackutatás azt is megmutatta, hogy a Skála áruházakról a vásárlókban élő kép nem éppen kedvező: mondhatni inkább porlepte a kirajzolódó arculat. Jellemző, hogy a megkérdezettek többsége a Skála vásárlóinak átlagéletkorát idősebbnek gondolta a valóságosnál. A kedvezőbb kép kialakítása érdekében ez év őszén imázsalakító reklámkampányt terveznek, fő célcsoportként a 20-as, 30-as korosztályt jelölve meg. “Az idősebbekre is számítunk, ennek érdekében visszaállítanánk a Skála nevet a nemrégiben kitalált S&C helyett, bízva abban, hogy a nyolcvanas évekből ismert név még sokakban a széles választékkal és a jó minőséggel azonosítható” – magyarázza a vezérigazgató. “Néhány cég reklámja sikeresen épít a rendszerváltás előtti évtizedek márkái iránti nosztalgiára, nem lehetetlen, hogy ez a Skála esetében is sikert hoz” – teszi hozzá.
SZEMÉLYZETI KÉRDÉSEK. Sokkal nehezebb ügy a személyzeti politika. A Skálánál ma is az áfészes érában kidolgozott bérrendszer van érvényben, e szerint a fizetések attól függően nőnek, hogy valaki milyen régen áll alkalmazásban. Ez az elv a mai humánpolitikai gyakorlattal nem összeegyeztethető, ráadásul a fiatalosabb imázs kialakítását is megnehezíti. A humánpolitika korrekciója várhatóan szintén jókora költséggel jár majd.
A termékszerkezet átalakítása, a felújítások, a reklámkampány komoly finanszírozást igényelnek. Márpedig az S&C az elmúlt két évben rendre másfél milliárdos veszteséggel működött, amit a Skála holding szintjén az ingatlanhasznosítás volt képes nullszaldó közeli eredménnyé változtatni. Karácsonyi András szerint az új tulajdonos igyekszik elkerülni a hitelállomány növekedését, jelenleg a forgóeszközhiteleket kell “kitermelni”. A bérbe adott ingatlanokból a Skála Holdingnak jelenleg évi 1,5 milliárdot is meghaladó eredménye származik, ennek döntő részét az S&C és a korábbi tulajdonos, a német Tengelmann érdekeltségébe tartozó Kaiser’s üzletek fizetik. Ugyanakkor az imázsváltást az is hátráltatja, hogy ezek az élelmiszerüzletek elfoglalják az épületek földszinti részét, megnehezítve az utca felé nyitott áruházi portálok kialakítását.
A bérleti díjakból származó bevételek tehát egyelőre a folyamatos működést finanszírozzák, az új stratégia megvalósítására a Skála ingatlanállományának karcsúsításából remélik előteremteni a fedezetet. Az említett eladó áruházak és részesedések mellett a holding más, nem kereskedelmi célú ingatlanjait is értékesíteni kívánják. Karácsonyi András szerint azonban a tulajdonosok jó üzleti lehetőséget látnak az áruházlánc üzemeltetésében, így az ingatlanok többségét nem szándékoznak eladni. “Ellentétben a korábban elterjedt pletykákkal, nem az ingatlanállomány eladásából reméljük a profitot” – válaszolta kérdésünkre a cégcsoport vezetője. Azt, hogy a Capital Rt. elképzelése eredményre vezethet, valószínűsíti korábbi sikerük: a Libri könyváruház lánc átalakítása. Kevesen hitték akkor, hogy a veszteséges Libriből még bővülő hálózat lesz. Karácsony András bízik benne, hogy néhány év múlva már a Skála bővítésén gondolkozhatnak.
