Sajátos kormányzati “földreform” – Végkiárusítás

Eladjuk az állami földeket; kész helyzetet szeretnénk teremteni, hogy a kormányváltás előtt a gazdák vásárolhassák meg a földet, még mielőtt a következő kabinet másoknak adná el – érvelt Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, amikor az országosan jelentkező földéhségre hivatkozva a múlt keddi kormányülés után elindította az új évezred “földreformját”.

FÖLDMOZGÁSOK. A magyar állam az összes termőterületből, azaz mintegy 8 millió hektárból félmillió hektár tulajdonosa. Ez az ingatlanvagyon áprilisban – éppen a két országgyűlési választási forduló között – került át az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezeléséből a Nemzeti Földalap (NFA) Kht.-hoz. Ám még a közhasznú társaságnál is az újdonság erejével hatott a miniszterelnök bejelentése, amely szerint ennek az állami földtulajdonnak csaknem kétharmadát, 360 ezer hektárt, azonnal, versenytárgyalásos formában értékesít az NFA.

A végkiárusítás alapját az egy évvel ezelőtti, a szakmában “Orbán agrárprogramnak” elnevezett intézkedéscsomag teremtette meg (Figyelő, 2001/24. szám). A programot a miniszterelnök egy évvel ezelőtt személyesen, a 14 ezer családi gazdaságot számláló Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) küldöttközgyűlésén hirdette meg. A csomag eredménye az új földtörvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint a családi gazdaságokról szóló jogszabály, amely kiemelt támogatásokat adott a hazai farmereknek.

Az indokolható agrárgazdasági célok mellett erős politikai színezetet ad a még néhány hétig hivatalban lévő miniszterelnök földeladási terveinek az a kitétel, hogy az árverést az előtt kívánják lebonyolítani, “még mielőtt a földet a következő kabinet másoknak adná el”. Ezzel Orbán minden bizonnyal arra utalt, hogy a választásokon győztes MSZP Agrárium- és Vidékfejlesztési Kabinetje – amint azt a leendő agrárminiszter, Németh Imre a párt honlapján ígéri – “szigorú és ellenőrzött feltételek mellett lehetővé tenné a társas gazdálkodók korlátozott mértékű földtulajdon-szerzését is”.

A Horn-kabinet 1998-ban ugyancsak elkészített egy módosítási javaslatot a termőföldről szóló, még 1994-ben hozott törvényhez annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek működésükhöz saját tulajdonú földhöz juthassanak. Ezt akkor a Fidesz aláírásgyűjtő mozgalmával megakadályozta, majd az Orbán-kormány tavaly év végén úgy módosította a törvényt, hogy a családi gazdaságok, szomszédok, helyben lakó gazdák kaptak elővásárlási jogot.

Megfigyelők szerint a hirtelen jött állami földeladás gyenge pontja, hogy az elmúlt másfél év alatt irányított kedvezménnyel létrehozott és a mostani akcióval megcélzott családi gazdaságoknak valójában nincs pénzük földvásárlásra. Legtöbbjük a saját birtoka mellett bérlettel szerzi meg a működéséhez szükséges területet. Ezért volt szükség arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a földvásárlások finanszírozására a családi gazdaságok számára igen kedvezményes hitelkonstrukciót hirdessen meg. E szerint akár 300 millió forint értékű hosszú lejáratú kölcsönt is kaphat az a családi gazda, aki földet, gépet vagy más ingatlant (például telephelyet) akar venni. Sőt, ha csak 100 hektárt vásárol, a felvett hitel kamatmentes. (A jelenleg átlagosan 300 ezer forintos hektárárakkal számolva 90 millió forintból egy magánszemély 300 hektárt vehetne. Ennél, a törvény korlátozása miatt, amúgy sem lehet több a tulajdonában.) Ezen összeghatár felett is jutányos – 5 esztendőre előre meghatározva évi 7,01 százalék – a kamat, amelyhez az állam hozzájárul, így a gazdának csak 3,5 százalékos kamatot kell fizetni.

A családi gazdaságok azonban az MFB leánycégétől, a földügyekkel megbízott Konzumbanktól idáig mindössze 8 milliárd forintnyi hitelt vettek fel, amely az átlagárakkal számolva kevesebb mint 30 ezer hektár megvásárlását jelenti.

NEM ADJÁK FEL. Az MFB-ben azonban egyelőre nem adják fel. Az állami földeladásra készülve már gőzerővel dolgoznak azon az új hitelkonstrukción, amely a hírek szerint kísértetiesen hasonlít a családi gazdaságok földvásárlását jelenleg is segítő kedvezményes kölcsönformához. Kérdés persze, hogy a saját forrás híján kölcsönből megszerzett földek képesek-e kitermelni a törlesztő részleteket és a művelésükhöz szükséges gépek árát a jelenlegi jövedelmezőségi színvonalon. Valószínűleg már csak azért sem, mert a felkínálandó földeken jelenleg a bérlő dolgozik. A területek legtöbbje haszonbérleti szerződéssel terhelt, és a hektáronkénti 5-6 ezer forintos bérleti díj nem fedezné a törlesztő részleteket.

Egyelőre azt sem tudni pontosan, konkrétan mely területek kerülnek fel a listára, mert a váratlan bejelentés nyomán az új gazda, az NFA Kht. apparátusa jóformán el sem kezdte az eladásra szánt területek helyszíni ellenőrzését. A bérleti szerződéssel terhelt területek értékesítése amúgy is perek sorozatát indíthatja el, ha az új tulajdonos felbontaná az elődje által kötött megállapodást, vagy egyszerűen csak más feltételeket írna elő. Kétséges az is, hogy a hosszú távú bérleti szerződésekkel terhelt területeket egyáltalán eladhatja-e az állam. Általában a bérbeadó személyének megváltozásával nem veszti hatályát a bérleti szerződés, és ez önmagában arra sem elég ok, hogy a megállapodást felbontsák.

Szakértők szerint a politikai botránnyá dagadt földügynek mindemellett csekély lesz a következménye az ingatlanpiacra. Fűr Zoltán földbróker úgy értékeli: az állami árverezésen kialakult értékek csak kismértékben hatnak majd a piaci árakra. Az eleve korlátozott ajánlat csak a törvényben előre meghatározott szűk körnek szól. A szakértő elképzelhetőnek tartja ugyan, hogy az árverések során az olcsó hitelre alapozva irreálisan elszabadulnak az árak, felmennek akár hektáronkénti félmillió forintig, de az is lehet, hogy a valóságos licit helyett megegyeznek a lehetséges vevők, amint ez a kárpótlási földárveréseken történt. Fűr szerint még ha a megcélzott 10 ezer családi gazdaság bele is vágna az ügyletbe, akkor is nekik legfeljebb átlagosan 30-40 hektár jutna a felajánlott földekből, amely nem jelent érdemi növekedést. Azt egyébként Jakab István, a Magosz társelnöke is elismeri, hogy mindössze a termőföldvagyon 8 százalékát mozgatná meg, ha az állami földek a családi gazdaságokhoz kerülnének. Fűr szerint azért sem fog érdemi változást okozni a piacon a földprivatizáció, mert a kedvezményezetteknek nincs saját megtakarításuk, szinte kivétel nélkül hitelből fognak vásárolni a kijelölt állami ingatlanvagyonból. Jelentékeny friss tőke tehát nem áramlik be a szabadpiacra, amely növelné a keresletet és feltornászná az árakat.

Az állami földek hirtelen eladása azonban nyilvánvalóan nem földpiaci, hanem politikai jellegű kérdés. A tavaly éppen az elővásárlási jogosultságok miatt módosított termőföldről szóló törvény világosan rendelkezik a kedvezményezett vevőkről. Előnyt élvez a vásárlásnál a szomszédos családi gazdaság tulajdonosa, őt követi az eladó közös háztartásában élő családtagja, majd a helyben lakó szomszéd, az NFA, és csak ez után következhet a haszonbérlő és a privatizált volt állami gazdaság tulajdonosa, s csak a társasága által bérelt földön.

Az MSZP és a SZDSZ politikusai ezért értékelték úgy, hogy a leköszönő kormány – egy eleve általuk alkotmányellenesnek mondott földtörvényre és NFA-ról szóló törvényre hivatkozva – a saját klientúrának akar utoljára vagyont juttatni. A váltás után azonban nem vár nagy jövő a programra, hiszen a kormányra lépő koalíció ellenzi az ötletet, és – amint azt Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt és Németh Imre leendő agrártárca-vezető be is jelentette – leállítja majd a végrehajtást.

ELLENÉRDEKEK. Számítani lehet továbbá arra is, hogy az egyszerű alkalmazottak, a helyi egy-két családi gazdasági tulajdonos nem fog vállalkozni a nagy, számunkra még a kedvezmények ellenére is bajosan visszafizethető beruházásra. A “szomszédoknak” is vonzóbb egy tőkeerős, immár privatizált, egykori állami gazdaságban havi fixért, kisebb kockázattal alkalmazottként dolgozni, mint hitelből vállalkozni, ha egyáltalán elérhető is lenne a kölcsön. A nagyobb társaságok vezetői amúgy is jó kapcsolatokkal, bejáratott banki vonallal rendelkeznek, és szükségük is van a társaság biztos működéséhez a saját földbirtokhoz.