félreérthetetlenül jelzi a pénz- és tőkepiacok álláspontját a kialakult politikai erőviszonyokról.#<# A parlamenti választások első fordulájónak eredménye alapján valószínűsíthető szocialista-liberális kormánykoalíció hírére felfutó tőzsdei forgalom és árfolyamindex megelőlegezi a piacpárti fordulatot, s a nagy elosztórendszerek reformjának folytatását. Legyen igaza a tőzsdézőknek! Véleményünk szerint hasonló élénkülés lesz tapasztalható (legalábbis a fővárosi) ingatlanpiacon. A tőzsde és az ingatlanpiac azonban nem egyenlő az üzleti szféra egészével, és különösen nem egyenlő az egész társadalommal. Sem a polgárok közössége, sem képviseletük – a parlament – nem a piac játékszabályai szerint működik. Márpedig a választások első fordulójának eredményei igen kiegyenlített politikai erőviszonyokra utalnak – függetlenül attól, hogy a választási rendszer stabil kormányozhatóságot garantál majd. (Fogas kérdés még, miként kezelhető a parlamentből hajszál híján kiszorult – és a választási harcban felheccelt – szélsőjobboldali tömeg.) A Magyarország előtt álló problémák mindegyike olyan, amely nem oldható meg a társadalom jelentős részének ellenében. Az egészségügy, a közmédiák, az oktatásügy, a szociális ellátórendszerek reformja; az adórendszer, az agrárium jövője, a központi kormányzat szerepének korlátozása és a regionalizmus, valamint az önkormányzatiság erősítése – hogy csak a legégetőbb problémákat említsük – mind-mind olyan kérdés, amelyben a leendő kormányzatnak a közmegegyezést kell keresnie. Mindehhez jól körvonalazható és egyértelmű keretet teremt az uniós csatlakozás ügye, amely magától értetődően nem mehet végbe átfogó nemzeti konszenzus nélkül. A részletekről persze lehet és kell is késhegyig menő vitákat folytatni, s ehhez garantálni szükségeltetik a leendő parlamenti ellenzék jogát és lehetőségét. A jövő azonban arról szól, hogy a magyar polgári erők – legyenek bár konzervatívok, szociáldemokraták vagy liberálisok – képesek-e új keretek között megvalósítani a XIX. századi Magyarország számára oly nagy felemelkedést hozó modernkori kiegyezést.
