Azt fejtegette a díj átvételekor, hogy többek közt vizsgálataik objektivitása miatt esett Önre a titkos összetételű zsűri választása. Ugyanakkor arról is olvashatunk elemzéseket, hogy nem hiszünk a bizalmi indexeknek, amilyenekből az Ecostat többet is közöl.
– Holott ezek találati aránya a konjunkturális trendek előrejelzésében gyakran közel 100 százalék! A legnagyobb száz cég véleményét összegző indexünk például már az előző év szeptemberétől csökken, tehát nagyon pontosan előre jelezte a várható recessziós fejleményeket. Kicsit megkésve, de ugyanezt mutatta a közép- és kisvállalati index is. Csak a lakossági bizalmi index nem változott – ez a szféra nem érzékelt veszélyt -, sőt, az elmúlt egy évben inkább valamicskét javult.
– Miként a Fed sem tart már a recessziótól: az egymást követő tizenegyszeri kamatcsökkentés után legutóbb már semleges álláspontot foglalt el az amerikai jegybank, s nem nyúlt az irányadó kamatokhoz.
– Az olaj 24 dollár körüli ára mellett szerintem ez tekinthető a hét legnagyobb horderejű és ráadásul jó hírének, hiszen korábban sok kritika érte a keresletélénkítést forszírozó, neokeynesiánus gazdaságpolitikát folytató kormányokat. Magyarországon ugyan az egyensúlyi folyamatokat nem zavarták meg nagyon e trendek, látszik viszont, hogy működik a piaci automatizmus, s nincs szükség kormányzati beavatkozásra. Igaz, fontos volna erősíteni az exportösztönzést: több pénzt fordítani hitelezésre, átalakítani az irányítási rendszert és diverzifikálni a külkereskedelmet.
– Ha már kormányzati beavatkozásról van szó, beszéljünk a jelentős költségvetési pénzeket élvező otthonteremtésről. Matolcsy György 40 ezer idei, 60 ezer jövő évi új lakásról beszélt, az OTP pedig óriási, 100 milliárdos jelzáloglevél-kibocsátást jelentett be a héten. Az ingatlanpiac ugyanakkor csendesnek látszik. Milyen hatások várhatók?
– A piac valóban csendes, a lakásoknál, mint ahogyan az irodáknál is, masszív túlkínálat van. Akad azért még olyan ingatlan, amelynél akár az inflációt két-háromszorosan meghaladó árnövekedés várható: ilyet élvezhetnek a belvárosi tetőterek, a jó helyen lévő, nagy alapterületű, régi építésű lakások vagy családi házak. Máshol viszont csökkenés, esetleg stagnálás jellemzi az árakat. Új lakás nyilván tízezer szám épül az idén, tehát a miniszteri prognózis szakmailag megalapozott. Ilyen mennyiségű új lakást egyfelől a korszerűtlen ingatlanok nagy száma tesz szükségessé, másfelől megépülésüket az valószínűsíti, hogy tavaly 40 ezer építési engedélyt adtak ki. Nem biztos persze, hogy ez a mennyiség azonnal fel is épül, de az utóbbi években tényleg jócskán lecsökkent az átlagos építkezési idő. Ugyanakkor a lakásfinanszírozáson még mindig volna mit javítani. Hiába az alacsony kamatú, támogatott hitelek, az önrész beszerzéséhez, avagy a lakás eladása és vétele közti időszak átvészeléséhez csak nagyon drágán juthat az ügyfél banki segítséghez. Tehát fontos volna a fizetési feltételek további könnyítése, vagy valamiféle olyan konstrukció, amelybe a régi lakás beszámítható. Megjegyzem, az Ecostat ingatlanbarométere, amely az ingatlanszakma mellett az önkormányzatok, a vállalatok és a lakosság véleményére is épít, egy évvel ezelőtti indulása óta javuló “légköri” adatokat jelez.
– A légköri viszonyokra, egészen pontosan a globális felmelegedésre hívta fel a figyelmet a héten az Antarktisz is. A sarki jégmezőről egy “megyényi jégtábla” vált le.
– Amennyiben ez valóban a globális fölmelegedés következménye, akkor ugyanaz érvényes rá, mint bármely környezetet veszélyeztető cselekedetre. Ezek megakadályozása, illetve a környezet védelme szerintem nem lehet pénzkérdés: vannak lépések, amelyeket ha törik, ha szakad, meg kell tenni. Ezzel a problémával a saját praxisomban a bős-nagymarosi vízlépcső a Duna mellé települt vegyi gyárak vizsgálatakor találkoztam. Azóta vallom, hogy a környezet állapotának biztosítása minden gazdasági tevékenység lényeges kiinduló pontja.
