Gazdaság

Trendforduló az Egyesült Államokban – Bravúrgazdaság

A jelek szerint a vártnál hamarabb lábal ki az amerikai gazdaság a recesszióból: az első féléves növekedési ütem akár a korábban várt érték négyszerese is lehet. A fellendülést némi késéssel minden bizonnyal Európa és Ázsia is követi majd.

Az Egyesült Államok gazdasága mára lényegesen átalakult. Aki nem hiszi, vegye csak szemügyre a meglepően enyhe 2001-es recessziót – ha ugyan valóban az volt. Az a rugalmasság, amelyről az amerikai gazdaság tavaly – még az országot a második világháború óta ért legsúlyosabb pszichés megrázkódtatást követően is – tanúbizonyságot tett, minden várakozást felülmúlt. Az Új Gazdaság recessziót mérséklő erői a vártnál gyorsabb fellendülés hajtómotorjai lehetnek.

Trendforduló az Egyesült Államokban – Bravúrgazdaság 1Az 1990-es évek végét jellemző konjunktúrára persze ne számítsunk. De a még egy hónappal ezelőtt is általános, 2002 első félévére kevesebb mint 1 százalékos növekedést jósoló előrejelzésekkel szemben ma az elemzők egyre magabiztosabban állítják: a gazdaság 3-4 százalékkal is bővülhet. “Kívánni sem lehetne kedvezőbb feltételeket a fellendüléshez” – vélekedik Ian C. Shepherdson, a High Frequency Economics gazdasági szakértője. És valóban, a feldolgozóipartól az építőiparon át a lakossági fogyasztásig szinte az összes januári és februári jelentés meghaladta a várakozásokat, jóllehet a kiskereskedelmi forgalom nem nőtt a várt mértékben. És az első félév, egy jegybanki bennfentes szavával élve, nemcsak “kasszasiker” lehet; a lendület akár hosszabb távon is fenntartható. A növekvő kereslet következtében megugró ipari termelés új munkahelyeket teremt és a későbbiekben elkölthető többletjövedelmet hoz létre.

A NÖVEKEDÉS KULCSA. A legnagyobb meglepetés talán az, hogy a lendület, úgy tűnik, a recesszió által drámaian sújtott vállalati nyereségeket és tőkebefektetéseket is a vártnál gyorsabb növekedési pályára állítja. Ez a kulcsa annak, hogy a konjunktúra a második félévre se fulladjon ki – a technológiai, termelékenységi és világpiaci változások új, strukturális hatásai pedig további lökést adhatnak a gazdaságnak. A gyorsabb tempó a munkanélküliség idei növekedését is visszafogja. E folyamatok jótékony hatásai pedig már külföldön is jelentkeznek: az amerikai konjunktúra Európát és Délkelet-Ázsiát is maga után húzza.

Az optimista várakozásokat egyelőre leginkább közgazdász körökben osztják, a cégvezetők közül sokan még várnak a pezsgőbontással. Barry W. Perry, az Engelhard elnök-vezérigazgatója szerint a statisztikai mutatók talán valóban fellendülésre utalnak, a mindennapi élet jelzései azonban ezt nem igazolják vissza. Ezt James E. Glassman, a J.P. Morgan Chase gazdasági elemzője nem találja meglepőnek. “A gyakorlatban ez még nem igazán érződik – állítja -, de nekünk, közgazdászoknak az adatok üzenete egyértelmű: kérjük a biztonsági öveket bekapcsolni!”

A vállalatvezetők óvatossága persze nagyon is indokolt. A biztató folyamatok több ponton is elbukhatnak – legelső helyen azon, ha kiderül, hogy az első félév csak a második hat hónap kárára képes növekedni. Ha a kereslet túl alacsony, és a vártnál kisebb nyereség nem képes rávenni a vállalatokat, hogy növeljék tőkebefektetéseiket, akkor a készletek feltöltése által gerjesztett növekedés abban a pillanatban, ahogy a vállalatok raktárai ismét megtelnek, kifullad. Az alacsony nyereségmutatók mellett ez a legfőbb gondja Alan Greenspan Fed-elnöknek. További kockázatot jelenthetnek a magas adósságterhek vagy egy váratlan pénzpiaci válság – ezek bármelyike hamar eloszlathatják az optimista reményeket.

Trendforduló az Egyesült Államokban – Bravúrgazdaság 2Ám lassan már a technológiai részvénypiac összeomlásától és a 18 hónapja csökkenő részvényáraktól megfásult befektetők is kezdenek hinni egy szebb jövőben. Március elsején és 4-én a Dow Jones 480 pontos emelkedése 2000 vége óta a legnagyobb kétnapos növekmény volt. A magához térő gazdaság és a magasabb nyereség reménye, úgy tűnik, végre győzelmet aratott a könyvvizsgálati problémák (Figyelő, 2002/ 11. szám) és a hitelekkel kapcsolatos aggodalmak felett.

Mi több, az amerikai gazdaság jó hírei világszerte kezdik éreztetni hatásukat. Ahogy a globális lassulás, úgy a fellendülés élén is az Egyesült Államok jár. A konjunktúra áldásait elsőként az ország külkereskedelmének 30 százalékát biztosító Kanada és Mexikó söpörhetik majd be. Közvetlenül a nyomukban jár Európa. Németország kivételével az öreg kontinenst elkerülte a recesszió. “A fellendülést alátámasztó bizonyítékok, a vállalatok növekvő optimizmusától a javuló exportteljesítményekig, egyre szaporodnak” – állítja Kevin Gaynor, az UBS Warburg vezető európai gazdasági szakértője. A jelenlegi várakozások szerint a vártnál gyorsabb amerikai növekedés, 3-4 hónapos késéssel, maga után húzza majd Európát is.

Ázsiában már érezhető az amerikai konjunktúra hatása. A tőzsdék Tajvantól Szingapúron át Dél-Koreáig már a legutóbbi, növekedési előrejelzések előtt is emelkedésnek indultak; a befektetők az amerikai fellendülésre számítva egyre magasabb áron jegyzik a részvényeket, elsősorban az elektronikai vállalatok papírjait. Mindez nem egyszerű pénzpiaci spekuláció. Az elmúlt hónapok során jelentős emelkedésnek indultak a számítógépmemória-árak és egyes termékek esetében már a termelés is bővül. “Az első negyedév igen erős” – mondja Charles Kau, a Nanya Technology, Tajvan legnagyobb DRAM memóriamodulokat gyártó vállalatának elnökhelyettese. A tajvani központú, a világ számos pontján gyárakkal rendelkező, írható CD-lemezeket előállító CMC Magnetics kapacitáskihasználtsága az egy évvel ezelőtti 40 százalékról 100 százalékra ugrott.

A cégek 2001-ben drámaian megnyirbálták készleteiket; ez több mint 1 százalékkal csökkentette a GDP növekedését. A vállalatoknak a kereslet kielégítésére most fel kell futtatniuk a termelést. A kulcskérdés az: a kereslet elég gyorsan bővül-e majd ahhoz, hogy a megrendelések a készletek feltöltése után se essenek vissza.

KETTŐS HATÁS. Vajon mi lehet e váratlan fellendülés forrása? A válasz egyszerre tartalmaz ciklikus és strukturális elemeket. A ciklikus rész az első félév növekedésében nagy szerepet játszó raktárkészletekkel kezdődik. A vállalatok 2001-ben drámaian megnyirbálták készleteiket; ez összességében több mint 1 százalékponttal csökkentette a GDP növekedését. A készletek elapadása széles körű volt, a technológiai szektort azonban különösen sújtotta. A hálózatépítő Cisco Systems készletei hét negyedéve nem voltak ilyen alacsonyak, 60 százalékkal állnak az egy évvel ezelőtti szint alatt. Ugyanez a helyzet a 3Com-nál, melynek raktárkészletei 57 százalékkal estek vissza. “A készletek már-már túlságosan is alacsonyak” – állítja Sam Wilson, a Merrill Lynch vezető szakértője.

És valóban, a készletek a gazdaság szinte minden szektorában olyan minimálisak, hogy a vállalatoknak a kereslet kielégítésére most fel kell futtatniuk a termelést. A februári adatok szerint a feldolgozóipar már kezd kilábalni a 2000 vége óta tartó visszaesésből. Mivel a készletek valójában eladatlan termékek, lassabb felélésük a termelés növekedésére utal. Még ha a készletfelszámolás – a széles körű várakozásoknak megfelelően – az év közepére meg is áll, a többlettermelés átlagban mintegy 2,5-2,5 százalékponttal erősítheti az első és a második negyedév gazdasági növekedését. A második félévben pedig, feltéve, hogy a kereslet egyenletesen nő, a vállalatok már akár készleteik újrafeltöltéséhez is hozzáláthatnak. A kulcskérdés az: a kereslet elég gyorsan bővül-e majd ahhoz, hogy a megrendelések a készletek feltöltése után, a második félévben se essenek vissza.

Ami a fogyasztókat illeti, ők a maguk részéről mindent megtesznek a kedvező folyamat fenntartásáért. “A legmeglepőbb a lakossági fogyasztás és a lakásépítések töretlen irama” – mondja William C. Dudley, a Goldman Sachs elemzője. Nézzük például az autógyártást: a januári és februári adatok éves szinten átlagosan 16,1 milliós eladást jeleznek – mindezt úgy, hogy 2001 végén több, nagyvonalú fogyasztás-ösztönző konstrukció is megszűnt. A tavalyi készletcsökkentés közvetlen hatásaként, a masszív eladásoknak köszönhetően felfut a termelés. A Ford Motor március elején bejelentette, hogy a második negyedévben észak-amerikai termelését 4 százalékkal, 1,18 millió járműre tervezi bővíteni. Az autógyártók összességében 4,4 millió jármű megépítésével számolnak 2002-ben, 2,2 százalékkal többel, mint egy évvel korábban.

Feljövőbenn Az Amerikából érkező kedvező hírek mellett egyre inkább terjed azon nézet, miszerint az európai gazdaság is feltámadóban van. Míg azonban az Egyesült Államokban a makroadatok egyértelműen alátámasztják, hogy a gazdaság megindult felfelé, addig az euróövezet a tavalyi év végén érte el a gödör alját, és még csak halvány jelek mutatják, hogy talán túljutott a nehezén.

A magyar gazdaságot elsősorban az uniós tagállamok, ezen belül is Németország teljesítménye határozza meg, így az Újvilág csak közvetve hat régiónkra. Bár nálunk recesszióról nem beszélhetünk, a világszintű lassulás hazánkat sem hagyta érintetlenül: a 2000. I. negyedévi 6,6 százalékos GDP-ütem 2002. IV. negyedévére 3,3 százalékra mérséklődött. Valószínűsíthető, hogy az Európai Unióban beinduló konjunktúra nyomán Magyarországon is újabb lendületet kap majd a gazdaság.

A tavalyi első félévben 4,2 százalékkal, míg a másodikban valamivel kisebb mértékben bővült a hazai GDP; éves szinten 3,8 százalékos volt a növekedés. Az Ecostat szerint a gazdaság dinamizálódására csak az év második felétől lehet számítani (a cégek 2001 utolsó negyedévében még nem számítottak jelentős növekedésére, miután a konjunktúra-index a harmadik negyedéves 49,0-ről 47,3-ra csökkent). Összességében így is az előző évinél csekélyebb mértékű növekedés valószínű.

A GKI szerint az idén az év első negyedében az ipari termelés és az export stagnálására lehet számítani, míg a belső fogyasztás – a dinamikusan növekvő lakossági jövedelmek és a mérséklődő infláció következtében – jelentősen nőhet. A második félévben lassan megindulhat a fellendülés, és gyorsulhat a beruházások növekedési üteme is.

A CIB Bank Rt. elemzője, Detrekői László szerint hazánk teljesítményét – más bizalmi mutatók hiányában – az ipari termeléssel lehet jól előre jelezni, ami a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly 4,1 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 18,1 százalékkal. Detrekői úgy véli, hazánk gazdasága a második, harmadik negyedévben indulhat erőteljesebb növekedésnek – akkor, ha a nemzetközi gazdaság fellendülése tartósnak mutatkozik.

R. KOVÁCS DÁNIEL

KÖLTEKEZŐ HAJLAM. A vásárlók azonban nemcsak négykerekű barátaikra költenek: háztartási cikkekre sem sajnálják a pénzt. A fehéráru-gyártó Whirpool a legdinamikusabb növekedést az igényesebb termékek, így például a 2,5 ezer dolláros kiskereskedelmi árú mosó- és szárítógép egységek forgalmában tapasztalja. A Benton Harbor jelentése szerint az eladások 10 százalékkal meghaladják a 2001-es szintet, és első negyedéves bevételük akár 20 százalékkal is felülmúlhatja a tavalyi 88,3 millió dollárt. A Pier 1 Imports is felfelé módosította előrejelzését a várható profitra. A bútorokat és lakberendezési cikkeket forgalmazó cég a március 2-ával véget ért negyedik negyedév bevételi terveit az azt megelőző két hónap során háromszor korrigálta felfelé. Forgalmuk 2002-ben várhatóan 10 százalékkal növekszik. Ahogy a cég elnök-vezérigazgatója, Marvin J. Girouard fogalmaz: “olyan optimista vagyok, hogy az már-már ijesztő. Minden jel a növekedésre utal.”

Az amerikaiak pedig egyre csak vásárolnak, mert elköltenivalójuk még mindig bőségesen akad. A munkaerőpiac gyengélkedése ugyan azzal jár, hogy 2002-ben a jövedelmek növekedése lelassul, ezzel párhuzamosan várhatóan az infláció is csökken. Következésképpen a dolgozók jövedelme továbbra is egészséges ütemben nőhet. Az így még robusztusabbá váló vásárlóerő a lakossági fogyasztás mérsékelt, de folyamatos emelkedését eredményezi 2002-ben. Jóllehet az elmúlt években a vásárlók hitelkártya-adósságai összességében számottevően emelkedtek, a háztartások mérlegeinek vagyoni oldala is szépen gyarapodott. Az otthonok növekvő értéke ellensúlyozza a részvénypiaci veszteségeket, melyek leginkább a magasabb jövedelműeket sújtották.

Bármennyire is biztató a jövő szempontjából a ciklikus növekedés, rövid távon fontosabbak a technológiai fejlődésben, a hatékonyság új formáiban és az egymáshoz egyre szorosabban kapcsolódó globális piacokban gyökerező strukturális változások.

Az Új Gazdaság élő cáfolata a régi közhelynek, mely szerint az enyhe recessziót enyhe fellendülés követi. A közkeletű érvelés szerint a meredek recesszió megtisztítja a gazdaságot az olyan egyensúlytalanságoktól, mint amilyenek a feleslegesen magas raktárkészletek vagy az eladósodottság. Egyben felduzzasztja a fogyasztói keresletet, mely a gazdaság növekedésével felszabadul. Ezen erők hiányában – állítja az elmélet – a fellendülés nem kapja meg a szükséges kezdeti lökést.

A megszokott érvrendszer azonban az új idők próbáját egyelőre, nem állja ki. Elsősorban azért, mert az amerikai gazdaságban a recesszió ellenére is elképesztő tempóban nő a termelékenység. A kereskedelmi tárca a korábbi 0,2 százalékról 1,4 százalékra módosította a tavalyi negyedik negyedév gazdasági növekedését. Ez azt jelenti, hogy a termelékenység az előző negyedévben éves szinten mintegy 5 százalékkal nőtt – jóval gyorsabban a korábban jelzett, már önmagában is döbbenetes 3,5 százaléknál. A felfutó termelés mellett pedig az első negyedévben a termelékenység további egészséges növekedése várható. 2001 márciusa óta a termelékenység évi 2,7 százalékkal emelkedett. Ez figyelemre méltó adat, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt ötven év visszaesései során ugyanezen szám átlagosan 0,6 százalékos romlást mutatott.

A magas termelékenység a növekedés fenntartásának elsődleges motorja. A vállalatok haszonrése áremelések nélkül is bővül, a dolgozók pedig magasabb bérekhez juthatnak. Mindezen túl, a jegybank szerepét betöltő Fed továbbra is alacsonyan tarthatja a kamatokat – anélkül, hogy a tartós fellendülés inflációgerjesztő hatásától kellene tartania.

Trendforduló az Egyesült Államokban – Bravúrgazdaság 3NAGYOBB HASZONRÉS. Nem kevésbé fontos, hogy a termelékenység jelenlegi növekedése, rugalmas munkaerővel kombinálva, még nagyobb haszonrést produkálhat. A vállalatok egyelőre a változó mértékű juttatások (részvényopciók, prémiumok) növekedésének visszatartásával, illetve a meghatározott időre felvett alkalmazottak elbocsátásával tartják kézben a munkaerő-költségeket. Noha ezen, “alkalmilag” foglalkoztatott kör jövedelme csak a bérkifizetések 2 százalékát teszi ki, a múlt év márciusa óta – a jelen üzleti ciklus új jelenségeként – az összes elbocsátottak 30 százaléka közülük került ki.

A vállalatok a negyedik negyedévben jelentősen lefaragták az egy termékegységre jutó munkaerő-költséget, s az idei első negyedévben további csökkenés várható. 2002 hátralevő részében a termelékenység növekedése annyira lenyomja az egységnyi termékköltséget, hogy még az árak és a bevételek kismértékű növekedése is azonnal profitként jelentkezik. “A nyereség nagyon megugorhat” – vélekedik James E. Glassman, a Morgan elemzője.

Az amerikai munkaerőpiac evolúciója az Egyesült Államok gazdaságában lejátszódott egyik legfontosabb strukturális változás. A részfoglalkoztatás térnyerése és a változó bérek elterjedése az amerikai munkaerőt minden korábbinál rugalmasabbá tette. A vállalkozások képesek gyorsan alkalmazkodni a kereslet változásaihoz, miközben megkímélhetik főmunkaidős állásaikat és fenntarthatják a háztartások jövedelmének növekedését.

Ezek az új jelenségek megkérdőjelezik az üzleti ciklusok közkedvelt dogmáját. Az eszközráfordítások tavalyi rekordméretű csökkenésének, valamint a készletek példa nélkül álló leapadásának a széles körű elbocsátások, a zuhanó jövedelmek és a súlyos recesszió lavináját kellett volna beindítaniuk. De nem így történt. Igaz, az elbocsátások megkezdődtek, de a decemberi 5,8 százalékos munkanélküliségi ráta jóval alatta maradt a korábbi recessziók hasonló csúcsainak, így például az 1981-82-es válság 10,8 százalékos mutatójának. Mi több, egy magas termelékenységű gazdaságban a termelés és a háztartások reáljövedelme akkor is emelkedhet, ha a foglalkoztatás csökken.

A szokásos óvatossággal ugyan, de megerősítette derűlátását az amerikai gazdaság teljesítményével kapcsolatban a Fed elnöke is. Alan Greenspan a múlt héten azt mondta: “A gazdaságot az utóbbi egy évben lassító tényezők közül néhány már kezd elenyészni, és megkezdődött az élénkülés”.

GYORSABB REFLEXEK. Az üzleti ciklus egy másik új vonása, hogy felgyorsultak a vállalatok és a döntéshozók reflexei. Az információs technológia valós idejű adatokkal látja el a cégeket: a számítógépesített megrendelés- és készlet-nyilvántartó rendszerek segítségével a vállalatvezetők, a kereslet változásának függvényében, egy gombnyomással módosíthatják a termelési határidőket, a műszakokat vagy beruházási költségvetésüket. Ez sokat segített abban, hogy az amerikai gazdaság gyorsan reagáljon a visszaesésre. A jövőben pedig ahhoz járul hozzá, hogy a fellendülés még gyorsabb legyen.

A készletingadozások persze még a legkorszerűbb technológiával sem küszöbölhetőek ki. De a valós idejű információáramlás gyorsabb és határozottabb reakciót tesz lehetővé. És most pontosan ez következett be. A vállalatok raktárkészleteiket 2001-ben igen gyorsan értékesítették, ennek értéke csak a negyedik negyedévben 120 milliárd dolláros rekordösszeget ért el. Ugyanezek a gyors reflexek a konjunktúrában is jól jönnek. Elio Levy, a Tech Data – egy floridai számítástechnikai hardverforgalmazó cég – elnökhelyettese szerint a kiskereskedők és a gyártók a raktárkészleteikről és eladási adataikról sűrűn tájékoztatják egymást. Következésképpen a kínálat mindkét oldalon pontosabban követi a keresletet.

De nemcsak a vállalatvezetők reakcióideje gyorsult fel.

Stephen Gallagher, a Société Général gazdasági elemzője szerint a gazdaság ellenálló képességéért a babérok nagy része a jegybank gyors reagálású döntéshozóit illeti. Ezúttal ugyanis – a monetáris politika történetében talán először – a Fed még azelőtt vágott bele a kamatcsökkentésbe, hogy a recesszió hivatalosan elkezdődött volna. “Egyetlen központi bank létezik a világon, mely hajlandó ilyen sebességgel reagálni a beérkező adatokra” – állítja Gallagher.

Mindenki reakcióidejét mégsem mérhetjük “internet-időben”. Mi több, a fellendülésre adott reakció talán éppen a technológiai szektorban a legtétovább. A növekedés itt a legproblematikusabb. A kapacitásfelesleg, az Egyesült Államokban és külföldön egyaránt, csak lassan csökken. A tőkekiadások így csupán mérsékelten emelkednek, és a jelentős tőkeberuházások hiánya – sokak szerint – az elsőnél jóval gyengébb második félévet eredményez. De a jelek még ebben a szektorban is arra utalnak, hogy a kapacitástöbblet nem akkora gát, mint attól korábban tartottak. A technológiai szektor gyártóinak számítógép-, periféria-, kommunikációs eszköz- és félvezető-megrendelései januárban már a negyedik egymást követő hónapban emelkedtek.

A technológiai szektor növekvő súlya azt jelzi, hogy többről van szó, mint közönséges tőkeberuházási ciklusról. Kiadásaik növelésével a vállalatok általában mindaddig várnak, amíg bizonyítottnak nem látják a konjunktúrát és biztosak nem lehetnek abban, hogy a várható kereslet okán valóban érdemes bővíteni termelési kapacitásukat. Ezúttal azonban a vállalatok technológiai beruházásainak elsődleges célja nem annyira a kapacitás növelése, mint inkább a termelékenység fokozása, a költségek lefaragása és a korábbi haszonrés visszaállítása. A Egyesült Államok gyáriparos-szövetsége, a National Association of Manufacturers (NAM) egy közelmúltban, a vállalatok terveiről készült felmérése alapján a tagok a tőkeberuházások bővítését tervezik. A NAM szerint a második félév kilátásai biztatók: a vállalatok 25 százaléka 5 százaléknál is többel tervezi növelni ebbéli kiadásait, s további 54 százalék is készül (ennél kisebb mértékű) bővítésre.

FELÚJÍTÁSI CIKLUS. A technológiai berendezések – ma már az új eszközberuházásokra fordított minden két dollárból közel egyet erre költenek – hasznos élettartama sokkalta alacsonyabb, mint mondjuk egy fröccsöntő gépé, egy turbináé vagy egy kamioné. “A jelenleg használatban lévő technológiai eszközök csupán 5 százaléka nevezhető csúcstechnológiának” – állítja James C. Morgan, a mikrochip-gyártás egyik domináns eszközbeszállító cége, az Applied Materials elnök-vezérigazgatója. “Vagyis egy jelentős felújítási ciklus küszöbén állunk” – teszi hozzá. A gazdasági és pénzügyi feltételek kedvező kombinációja esetén ez a beruházási hullám a második félévben már elkezdődhet.

Az 1990-es évek végének technológiai válságában megpörkölődött vállalati vezetők és nem egy befektető erős fenntartásokkal fogadja a felvázolt “szebb jövő” képét. Valamit azonban megtanultunk az elmúlt évek során: az amerikai gazdaságot javuló hatékonysága, rugalmassága és gyors reflexei meglepő ellenálló képességgel ruházták fel. Az Új Gazdaság már többször megmutatta, hogy betartja ígéreteit. Meglehet az idei év ennek újabb bizonyítéka lesz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik