Rendőrségi gazdálkodás – Rövid pórázon

Golyóálló mellényt viseltek a rendőrök Zámbó Jimmy temetésén, mert tartani lehetett attól, hogy a tömegből néhányan megtámadják szeretett énekesük családtagjait, vagy koporsóját. A gyászszertartás rendben zajlott, ám a “taktikai” mellényt viselő rendőrök végig komor arcot vágtak: nyomta a vállukat a 25 kilós biztonsági öltözet. Létezik ennél könnyebb golyóálló “ruha” is, az izraeli gyártmány például mindössze 2,5 kilogramm, s ing alatt is viselhető. Az ára azonban annál “súlyosabb”, 250 ezer forint – ötször annyiba kerül, mint a “vasmellények”.

Ugyanakkor a napi működés tekintetében már nagyon is kényszer-takarékosság jellemzi a testületet. Néhány éve még életben volt a kilométeróra-szabály, ami megszabta a gépjárművek fogyasztását. Ha kimerítették a keretet, az autó állt a garázsban, ha elromlott, úgyszintén, mert arra sem volt pénz, hogy szervizbe vigyék. Ha a szolgálatban lévő egyetlen gépjárművet egyszerre több helyszínre riasztották, rangsorolni kellett, hol követtek el súlyosabb bűncselekményt, s először oda mentek. Az elmúlt két évben jelentős gépjárműcserét hajtottak végre, egyebek között úgy, hogy az orosz államadósság fejében kapott 2 ezer Lada Niva közül 900-at a rendőrség kapott meg.

FELEMÁS BÉREMELÉS. A rendőrségi fegyverek cseréje a finiséhez közeledik. Ennek ellenére egy tavaly leszerelt rendőr a rendszeres túlóráztatás mellett azért hagyta el a pályát, mert esélytelennek érezte magát elavult pisztolya miatt a bűnözőkkel szemben. Vele együtt több százan igazoltak át az elmúlt években a civil szférába. A fluktuáció – bár nincs erre vonatkozó friss felmérés – átmenetileg megállt, annak hatására, hogy 2001 júliusától 30 százalékos, az idén januártól pedig további 19 százalékos béremelést hajtottak végre a rendőrségnél (lásd a bértáblát).

Valóban számottevő változást hozott a bérrendezés a diplomás vezető beosztású rendőröknek, különösen megyei szinten, illetve az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK), ahol a megemelt bérek mellé további 10-25 százalékos illetménykiegészítést kapnak. Nem így a “végeken”! Az utcán posztoló járőrök, közúti ellenőrzést végző, gépkocsi-feltörések, napi tolvajlások ügyében nyomozó rendőrök, akiknek viselkedéséből magáról a “Rendőrségről” alkotnak képet az állampolgárok, havi nettó 60-80 ezer forintot visznek haza.

Az alacsony fizetés sokakat riaszt, s mihelyst alkalmuk adódik, továbbállnak. Részben ennek is tulajdonítható, hogy az elmúlt években szinte teljesen kicserélődött az állomány. A fiatalítás azonban nem csak előnyökkel jár; már csak mutatóba akad néhány középkorú, szakmai rutinnal rendelkező nyomozó. Az átlagéletkor országosan 32-34 év, Budapesten 27-28 év (lásd a pályaelhagyás okairól szóló táblázatot). A fővárosban szinte már lasszóval sem lehet fogni senkit, aki rendőrnek jelentkezne. Vidéki középiskolák érettségizős osztályaiban tartanak toborzót.

Az ország sok kapitányságán már a túlórák és a különféle pótlékok időben történő kifizetése is gondot okoz. Egészen tavalyig közel 2 milliárd forintot követelt több ezer rendőr, s bíróság elé is vitték ügyüket a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) támogatásával. Az érintettek sorra nyerték meg jogerősen a pereket, amiről a sajtó is beszámolt. Pintér Sándor maga is tarthatatlannak ítélte a helyzetet – “megunta”, hogy folyamatosan pervesztes a rendőrség, s egy kormányülésen megszerezte a szükséges pénzt.

Hírek szerint a miniszternek nem kis szerepe volt a közel 50 százalékos béremelésben is. Ugyanakkor a korábbi éveknél ő sem tudott jobb működési kondíciót kivívni a rendőrségi költségvetés elfogadásakor. S ez annak ellenére tény, hogy felsővezetői retorika szintjén mindig és mindenütt sikerről beszélnek. Egyes vidéki rendőrkapitányságoknál viszont a mai napig gondot okoz a legszükségesebb feltételek biztosítása is.

HIÁNYZÓ PÉNZEK. A működési nehézségek jórészt abból fakadnak, hogy bázisalapú a költségvetés, a növekmény évek óta messze alatta marad az inflációnak. A múlt év végén kapott ugyan a rendőrség 9 milliárd forint többlettámogatást, ám az csak a lyukak betömésére elegendő. Becslések szerint 18-20 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy biztosítsák az illetményemelés fedezetét, újakkal pótolják az amortizálódott gépkocsiállományt, befejeződjék a fegyverek és a védőruhák cseréje, s uniós szintre fejlesszék a számítástechnikai rendszert.

Az állandósult hiány másik oka, hogy irreálisan magas saját bevételt irányoznak elő a rendőrség számára, 2002-re például közel 10 milliárd forintot. Ezt a pénzt azonban a testület képtelen előteremteni. Az okmánykorszerűsítési program miatt az önkormányzatokhoz került át a hivatalos iratok cseréje, s közvetetten (elmaradt bérleti díjak miatt) 2-3 milliárd forinttól esik el a rendőrség. Bérbe adható ingatlana kevés van, ezért jobbára rendőrök “bérbeadásával” próbál bevételhez jutni. Szerződés keretében szolgálati időn kívül őrző-védő feladatokat vállalnak, pénzszállító kocsikat kísérnek, rendezvényeken helyszínt biztosítanak.

“A létszámhiánnyal küzdő vezetők nem tudják, hogy a helikopterük az M7-est figyelje, vagy inkább vigyen el néhány embert jó pénzért sétarepülésre; hogy a kommandó gyakorlatot tartson, vagy inkább tripla szaltót ugorjon egy reklámfilmben, mert azt jól megfizetik” – érzékelteti az abszurd dilemmát Fábián Ágota, az FRSZ főtitkára.

Tény, hogy politikai felelőtlenség 10 milliárdos bevétel kitermelésére kötelezni a rendőrséget, mert a piacorientáltság erkölcsileg és emberileg is zülleszti az állományt. Hogy mennyire hiánygazdálkodást folytat a magyar rendőrség, mutatja: az illetménynöveléshez kapcsolódó járadékemelés fedezete nem lelhető fel a testület 2002-es költségvetésében. Sőt, az illetményemelés forrása sem érkezett meg az idén a megyei rendőrkapitányságokra. Ígéretet azonban kaptak: akár Fidesz-győzelem lesz, akár MSZP: a választások után hozzájutnak…