Amikor a veszteséget felhalmozó Kleider Bauer tavaly nyáron kivonult a magyar piacról, az a hagyományos városi ruhabolt-hálózat koncepciójának látványos bukását is jelentette. Ennek dacára, a nemzetközi ruházati láncok egyre nagyobb erőkkel szállnak ringbe Magyarországon. A ruházati kereskedelemben, a méregdrága butikok és a silány távol-keleti minőség között mindeddig a “leggyengébb láncszemet” képező középkategóriában mind jobban élesedik a verseny. Ezt jól mutatja, hogy a sokadik budapesti bevásárlóközpontként az Örs vezér terén, a héten nyíló Árkád üzletközpont hirdetésein lassan egymást is eltakarja a fejlett világban ismert és bevezetett tucatnyi ruházati márkanév.
C&A névjegy• Alapítva 1841-ben
• Brüsszeli cégközpont
• 5 milliárd eurós forgalom 2000-ben
• 30 ezer alkalmazott
• Több mint 100 divattervező, 360 anyagbeszerző
• 1400 minősített beszállító
• A C&A-hoz 10 kiegészítő márkanév kapcsolódik (például Clockhouse, Westbury, Your Sixth Sense)
• 11 országban összesen 443 üzlet: Németország (184), Hollandia (81), Franciaország (51), Belgium (37), Svájc (30), Spanyolország (23), Ausztria (21), Portugália (6), Csehország (4), Luxemburg (4), Lengyelország (2)
• 3 országban további 10 “Clockhouse” bolt: Csehország (5), Ausztria (3), Franciaország (2)
Közülük az egyik, a C&A ruházati lánc – amely a bécsi irodából irányított régiós terjeszkedés keretében augusztusban nyitja itt meg 2 ezer négyzetméteres szakáruházát – nem ígér könnyű életet a hazai kereskedőknek. “A 11 európai országban összesen 453 üzlettel rendelkező hálózat, a cseh és a lengyel premier után, a magyar piacra is a legversenyképesebb árakkal kíván belépni” – mondta lapunknak Norbert Scheele, a C&A közép- és kelet-európai terjeszkedésért felelős menedzsere. Az első saját üzletet próbajelleggel indítják el, s amennyiben látják a vásárlók fogadóképességét, úgy kiterjesztik hálózatukat. “Ehhez azonban a mostanihoz hasonlóan jó elhelyezkedésű üzleteket is kell találni, s a gazdasági elképzeléseknek is teljesülniük kell” – tette hozzá az óvatos üzletpolitikára utalva Scheele, aki viszont a konkrét beruházási összegről és más gazdasági tervadatokról nem nyilatkozott.
A Brenninkmeijer-család tulajdonában lévő, brüsszeli központú ruhakereskedő óriás megjelenését várhatóan nagyon erős marketingkampány kíséri majd, melyhez igen nyomott árak társulnak. Emiatt tartanak a nyár végi premiertől a hazai kereskedők, bár kevesen vallják ezt be nyíltan. Látványos és végletekig kiélezett konkurenciaharcot azonban nem vár senki. A középkategóriás ruhapiacon a siker alapja a márkanév, amelyet eddig szerényebb eszközökkel próbáltak kialakítani a hazai gyártók, s a külföldi cégek is inkább csak az első lépéseket teszik e felé.
Elvarrt szálak
A magyar ruházati ipar megközelítőleg 300 ezer embernek ad munkát, s 233 milliárd forintos exportot produkál. Mára a hazai tervezésű, saját anyagú termelést zömében a nyugat-európai – főként francia, német, olasz és osztrák – cégek számára végzett bérmunka váltotta fel. Medgyessy Ildikó, az Elegant Design Rt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Ruhagyártók Egyesületének elnöke szerint a közepes minőséget alacsonyabb áron kínáló C&A igazából a hipermarketeknek jelent majd konkurenciát. A ruházati ipar jövőjét illetően azonban pesszimista. Úgy látja, a hazai konfekcióipar a bérmunkának köszönheti, hogy a rendszerváltás után fenn tudott maradni. A bérmunkánál magasabb szintet jelentő, belföldre való saját márkás termelés esetén azonban problémát okoz, hogy kicsi a magyar piac, ezért csak kis szériák értékesíthetők, amely viszont megnöveli a fajlagos költségeket. Eközben a Tesco hipermarketekben akár 1500 forintért is kapható átlagos minőségű kőmosott kínai farmer, mert a multi hatalmas mennyiségeket képes rendelni.
Nyitott kérdés marad, hogy az esetenként jobb minőségben, de drágábban termelő hazai könnyűipari cégeknek sikerül-e beszállítókká válniuk a C&A-ban és a hasonló társaságokban. Az előbbinél ugyanis düsseldorfi és brüsszeli székhellyel központi beszerzési rendszert működtetnek, így ezek a kérdések még csak nem is a bécsi régióközpontban dőlnek el.
ŐK IS BEKÖLTÖZTEK. Talán nem véletlen, hogy a kevés hazai márkaruházati cég közt jegyzett Griff Gentlemens Rt. is megjelenik az Árkádban. Sütő Zoltán tulajdonos mindenkit versenytársnak tart, köztük a C&A-t is. Kiemeli azonban a hipermarketeket, mert számára nem előnyös, ha vevőit elcsábítják a mérsékelt árak. “Igaz, az sem jó – teszi hozzá -, ha egy méregdrágán kínáló exkluzív világmárkához pártol át valamelyik kuncsaftja, gondolván, hogy az jobb minőséget képvisel.”
Az Árkádban az Aranypók Kereskedelmi Rt. is nyit boltot. Gáti Anna, a társaság áruforgalmi főosztályvezetője szerint megérzi majd a piac, ha a vásárlók a német cégnél is költik a pénzüket. Az Aranypók is igyekszik előremenekülni, igazodni a vásárlási szokások változásához; a Pólus óta ez a tizedik bevásárlóközpont, ahová beköltöznek, s emellett még 26 boltot működtetnek.
“A C&A megjelenése letisztítja a piacot, a gyengébbek elhullanak majd” – véli Kolozsi János, a Budapesten nemrég két nagyobb üzletet nyitó, s vonzó áraival hamar ismertté váló Tranzit Ruha Outlet marketingvezetője. Az Árkádon egyelőre kívül maradó cég nem tekinti versenytársának a C&A-t, sőt, Kolozsi elképzelhetőnek tartja, hogy üzleti kapcsolatba lépnek vele. A társaság ugyanis, mint nevében is jelzi, visszamaradt készleteket vásárol és árusít, amelyek így még az üzletek bekerülési értéknél is olcsóbban beszerezhetők.
SKÁLA PLÁZA. Az ismét hazai tulajdonba került Skála-csoporthoz tartozó, 23 áruházat – köztük a belvárosi Luxust – működtető, de méreténél fogva a változásokra lassabban reagáló S&C Áruházlánc Rt. nagy változásokat ígér. Ezek részben meg is kezdődtek: az S&C a divatház-kategória felé közelít, s Krisán László ruházati beszerzési igazgató szerint 6-7 százalékos részesedésükkel, piacvezetőként jó az esélyük, hogy meg is valósítják az elképzeléseiket. Az elektronikát, a bútort és a szőnyeget kezdik száműzni a kínálatukból, mert csak azzal akarnak foglalkozni, amiben a legjobbá válhatnak a piacon. A cég a legtöbbet férfi-női ruházatból és fehérneműből, cipőből, fiataloknak készült öltözékből, valamint gyermek- és sportruházatból értékesít. Az átalakulás egyik eleme, hogy a közép, illegve felső kategóriát célozták meg. Feltétlenül szeretnének további minőségi márkákat behozni, amelyek a plazákban vonzóak (Gin Tonic, S. Oliver), s ráerősítettek a korábban befuccsolt Kleider Bauerben kapható márkákra is. Ugyanakkor saját márkákat is kreálnának, amelyre önálló tervezést vesznek igénybe. Krisán László hangsúlyozza, hogy szeretnék a plazákba járó ifjúságot is becsalogatni, ezért nyártól, de legkésőbb szeptembertől fokozottan koncentrálnak a fiatalokra. A hírek szerint az új stratégia részeként a Corvin, az Otthon, a Csepeli Centrum áruházakat, valamint a törökbálinti Depóban lévő üzletrészeket értékesítenék összesen 6,5 millió forintért. Az S&C azonban 4-5 ezer négyzetmétert visszabérelne a Corvinból.
