BARTHA ATTILA
a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa: „Meglátjuk, hogy a harmadik vagy a negyedik negyedévben gyorsul-e fel az év első felében várhatóan kifejezetten lassú növekedés. Az év egészében 3 százalékot alig meghaladó gyarapodást tartok valószínűnek. A fizetési mérleg hiánya nem éri el a GDP 3 százalékát, becslésem szerint 1,7 milliárd euró körüli lesz. Az áremelkedésben a legkisebb mérték júniusra várható, mivel a tavalyi infláció okozta bázishatás és a nemzetközi dezinflációs folyamat együttállása akkor lesz a legkedvezőbb. Az év egészében 5,0-5,5 százalékos pénzromlást várok. A forint további erősödését nem tartom valószínűnek, és nem hinném, hogy ez évben sort kerítene a jegybank a monetáris politikai feltételek módosítására. A beruházások még a lakás- és közületi építkezésekkel együtt is csak mintegy 5 százalékkal nőnek, ez igen szerény ütem. Az üzleti szektor beruházásainak szempontjából gyenge évre számítok.”
A magyar GDP 2001-ben az előzetes számítások szerint 3,8 százalékkal növekedett. A tempó feltehetően csak 2002 utolsó negyedévére gyorsul majd fel; összességében a növekedés a tavalyi szinten valószínű.
Világpiaci oldalról jelentős inflációs nyomás az idén nem várható, és a cserearányok továbbra is kedvezőek. A magyar gazdasági fejlődés belső feltételrendszerét alapvetően meghatározza a már elfogadott kétéves költségvetés és a monetáris politika változtatása során átalakult árfolyamrendszer, valamint a kamatpolitika. Az árfolyamszisztémában 2002 végéig nem valószínű változás. Az inflációnak az utóbbi hónapokban tapasztalt mérséklődésével némileg megnőtt a kamatpolitika mozgástere. Így lehetőség nyílt arra, hogy – a nemzetközi trendeket követő nominális kamatcsökkentések ellenére – emelkedjen a hazai reálkamat szintje, ami ösztönzőleg hathat a lakossági megtakarításokra.
A különböző keresletélénkítő intézkedések nyomán 2001-ben a lakossági fogyasztás 4,3 százalékkal nőtt; e téren az idén a dinamika mérséklődése várható. A vállalatok elsősorban a beruházások elhalasztásával alkalmazkodnak a gazdasági bizonytalansághoz. A cégek a konjunktúra beindulása előtt feltehetően fokozni fogják beruházási tevékenységüket; az állóeszköz-felhalmozás 5 százalékkal nőhet.
A reálkeresetek 6,4 százalékos tavalyi emelkedése kiugrónak számít. Az igénybe vehető gyermekkedvezmény jövedelemnövelő hatását is figyelembe véve a reálkereset-index 7,7 százalékkal nőtt, ami az 1994-es 7,2 százalékos eddigi csúcsot is meghaladja.
Macro trends – Keeping it going
According to preliminary calculations, the Hungarian GDP expanded 3.8 percent in 2001. Growth in 2002 is not expected to surpass this rate until the last quarter of 2002, overall growth is likely to be similar to last years. There are no significant global economic inflationary pressures projected for this year, terms of trade continue to be favourable. The domestic framework of economic development is defined by the two-year budget passed in 2000, the modified exchange rate mechanism (which is not likely to change in 2002), and the national interest rate policy. The decreasing inflation rates of the past few months allow greater leeway for the above-mentioned interest rate policy. As a result – in spite of nominal interest rate cuts that follow the international trends – household savings can now be stimulated by increasing domestic real interest rates.
As a consequence of various government measures to stimulate demand, household consumption grew 4.3 percent in 2001; this pace is likely slow down this year. Businesses are accommodating for economic uncertainties by postponing investments. Companies will presumably increase their investments as economic growth picks up again; fixed assets investments could go up by as much as 5 percent.
Real wages rose an exceptional 6.4 percent last year. Taking into account the wage-increasing effect of the tax cuts available to families, the real wage index grew 7.7 percent, surpassing the record figure so far: 7.2 percent of 1994.
