Elhelyezkedési dilemmák – Dávid vagy Góliát?

Egy tehetséges, számviteli szakon végzett frissdiplomás közgazdásznő több ajánlat közül választhatott. Végül a Big Five egyikének gyakornoki állását fogadta el 180 ezer forintos fizetéssel, pedig egy kis cég 250 ezerért felvette volna könyvelőnek. „Itt többet tudok tanulni, és a karrierem szempontjából is jobban cseng egy világcég neve, később ez a pár tízezer forint különbség meg fog térülni” – magyarázza döntését.

FELVÁSÁRLÁSTÓL FÉLVE. Megerősíti ezt Porpáczy Zsolt is, aki a Novo Nordisk sales menedzsere volt, jelenleg pedig egy nemzetközi, de kicsi (12 alkalmazottat foglalkoztató) gyógyszeripari cégnél dolgozik ugyanabban a pozícióban. Mint mondja, egy nagyvállalatnál rengeteg tapasztalatot lehet szerezni, amitől értékesebb lesz az ember a munkaerőpiacon, és a további elhelyezkedésnél jó ajánlólevél, ha valaki multinál dolgozott. A nagyvállalatok jóval biztonságosabbak is, kevésbé vannak kiszolgáltatva a gyógyszeriparban gyakori felvásárlásoknak, fúzióknak, ugyanakkor a nagyobb cégek merev struktúrája korlátozott egyéni mozgásteret engedélyez. „A kisebb vállalatok emberarcúak, jobban figyelembe veszik a dolgozó véleményét, és nem olyan szigorú a hierarchia” – teszi hozzá Porpáczy Zsolt.

„Az, hogy kis- vagy nagyvállalatnál jobb-e dolgozni, az ember személyiségén is múlik” – véli Joó György pszichológus, a Joó & Társai Szervezetfejlesztési Tanácsadók ügyvezető tanácsadója. Egy globális vállalatnál a cégpolitika és a nemzetközi központ utasításai még a felső vezetők kezét is megkötik. A kisvállalat vezetőjének nagyobb az önállósága, azonban a döntések súlya is őt terheli, és ezt nem mindenki viseli jól. A legnagyobb felelősséggel természetesen az önálló vállalkozás jár. „Öt évig dolgoztam a saját cégemben, de aztán elkezdtem vágyni egy csapatra, és a biztonság is hiányzott” – meséli Joó György, aki egy nemzetközi cégnél tett kanyar után mégis visszatért a saját kisvállalkozásához. Aki sok és sokféle emberrel akar kapcsolatba kerülni, és szeret társaságban dolgozni, az jobban fogja magát érezni egy multinacionális nagyvállalatnál.

A KICSI SZÉP. A kisvállalat vonzereje a szabadság mellett a rugalmasság. Nincs szigorú munkamegosztás, egy ember több területet is átlát, és bevetheti saját elgondolásait. A dolgozók is jobban magukénak érzik az elért sikereket, mint egy több száz fős projektben. Kevésbé működnek rendszerek, az elvárások és a teljesítményértékelés módjai nem rögzítettek. „Az ember a saját hátán nem szeret ostort csattogtatni, egy pár fős csapat nem fogja szigorúan számon kérni magán, ha valamit hibázott” – kommentálja Joó György.

A kis cég persze jobban ki van szolgáltatva a külső körülményeknek: a rendelések visszaesésének, a piac ingadozásainak vagy a recessziónak. Ami egy nagyvállalatnak csak átmeneti nehézség, az lehetetlenné teheti egy tartalékok nélküli kisvállalkozás működését.

A nagyoknál ennek megfelelően a díjazás is biztosabb. Egy jól működő multi a vezetőket a juttatások személyre szabott portfóliójával díjazza, a prémiumoktól kezdve a szolgálati autón és mobiltelefonon át a biztosításokig és a részvényopciókig. Egy bizonytalan helyzetben levő kisvállalatnál pedig esetleg a bérek kifizetése is gondot okoz. „Egy kis magyar számítástechnikai cégnél a viszonylag alacsony fizetésemet a jutalom ellensúlyozta volna, ám ezt sokszor nem fizették ki, vagy igen nagy csúszással. Ráadásul a megállapodást is csak szóban kötöttük” – idézi fel Kárász Nikoletta, aki ezután az American Express, majd a Vodafone titkárságvezetője lett. Szerinte a nagyvállalatok jobb munkakörülményeket biztosítanak, a számítógépparktól kezdve a kávéautomatán át a fitneszbérletig. Ennek ellenére, ő most mégis a család 4 fős kisvállalkozásában dolgozik, mert így jobban be tudja osztani a munkaidejét, hogy befejezhesse tanulmányait.

ELSZIPKÁZÁS. Sok nagyvállalat már felismerte, milyen megtartó erőt jelent az alkalmazottak képzése. Az ilyen tanuló szervezetekben folyamatos személyes fejlődést biztosítanak a dolgozóknak. Igaz, hogy a jól kiképzett vezetőket és szakembereket azután a hazai cégek sokszor komoly fizetésnövekményt ígérve próbálják meg elcsábítani.

A belső karrier lehetősége növeli az elkötelezettséget – persze csak akkor, ha a beígért előmenetel meg is valósul. „Egy multinacionális termelőcég egyéves tréninget szervezett tehetséges fiatal munkavállalóinak, akik vezetői készségeket sajátítottak el, és közvetlen kapcsolatba kerültek a vállalat vezetésével. Csakhogy a program befejeztével a cég elfelejtkezett róluk, a fiatalok nem kerültek vezető pozícióba, úgyhogy a legtöbben csalódottságukban átmentek az őket készségesen felszippantó szomszéd multikhoz és magyar vállalatokhoz” – mond egy negatív példát a tanácsadó.

A multik vonzereje lehet a csapatszellem – aminek kialakítását sokszor tréningekkel is segítik – és a külföldi utazások, kiküldetések rendszere, hiszen ez egyedülálló lehetőség személyes tapasztalatok szerzésére más kultúrákban. „Egy kolléganőm egy multinacionális, de kicsi személyzeti tanácsadótól ment át egy globális tanácsadó cég élére – meséli Joó György -; ott ugyan jóval szűkebb területre van rálátása, de nagyon élvezi a munkával járó sok utazást, mivel egy-egy megbeszélés nem a XIII. kerületben van, hanem Párizsban vagy Chicagóban.”

Az is megtörténik azonban, hogy valakinek elege lesz a gyakori repülésből és bármely ötcsillagos szálloda helyett szívesebben alszik a saját ágyában – ekkor célszerű magyar cégnél elhelyezkednie.