– Az Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozat fő “szenzációja”, hogy a szezonális munkavállalásra vonatkozó kedvezményt, amelyet a státustörvény biztosít, valamennyi román állampolgárra kiterjesztik. Ezt élesen bírálták a szocialisták. Fenyegeti-e veszély Ön szerint a magyar munkavállalók érdekeit?
– Az egyetértési nyilatkozat egyértelműen pozitív, békességet hoz a két szomszédos ország nemzetei és nemzetiségei között. Ami a foglalkoztatást illeti, a munkaerőpiac befogadóképessége adott, és a kormánynak minden jogi és intézményi lehetősége megvan, hogy ehhez igazítsa a külföldiek munkavállalását. A státustörvénynek egyetlen hatása lehet – inkább tendenciájában, mint mértékében – jelentős: az ideiglenes munkavállalási engedély kedvezményes kiadása kifehérítheti azoknak a feketemunkásoknak a foglalkoztatását, akik Romániából jöttek, és akiknek mintegy 95 százaléka magyar anyanyelvű.
– A három hónap, amennyire a szomszédos országok magyarjainak engedélyt kínálnak, egyébként sem nagy idő, hiszen egyéni elbírálással egyéves és meghosszabbítható engedélyt lehet szerezni.
– A státustörvény egy ponton ad kedvezményt az idegen munkavállalás általános lehetőségeihez képest: nem kell meghirdetni az állást, tehát kiesik a munkavállalási engedély kiadása előtti 30 napos várakozási idő. De a munkavállalási engedélyt mindenképpen be kell szerezni a részükre, majd ennek birtokában haza kell utazniuk, hogy tartózkodási engedélyért (munkavállalási vízumért) folyamodjanak. Ennyiben a kedvezmény hasonlít ahhoz, amelyet a kétoldalú államközi kvótás egyezmények biztosítanak: ezeknek értelmében, a kvótákon belül szintén nem kell vizsgálni, hogy betöltenék-e magyarok az állást.
Feketén-fehéren
Aligha okoz változást a státustörvény a külföldiek hazai foglalkoztatásában: az évi három hónap, amire a kedvezményes munkavállalás vonatkozik, igen rövid idő, az engedélyezési, idegenrendészeti szabályok pedig rigorózusak.
Általában, ha külföldi állampolgár egyénileg kér munkavállalási engedélyt, akkor – a 30 napos munkaerő-piaci ellenőrzés után – egy évre kapja meg, majd pedig ez meghosszabbítható. (Bizonyos esetekben nincs szükség engedélyre: ilyen például a nemzetközi szervezeteknél vagy a külföldi tulajdonban lévő vállalatnál, vezető tisztségviselőként vagy az egyházaknál folytatott munkavégzés.) Minden esetben munkavállalási vízumért kell folyamodniuk a külföldieknek (a saját országukban), ennek ügyintézési ideje pedig 60 nap.
2001. június 30-án 37 330 egyéni munkavállalási engedély volt érvényben, ebből 19 849 román állampolgárságú személy részére szólt. Az engedélyek 70 százaléka a fővárosra és Pest megyére koncentrálódott, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Csongrád megyék részesedése 3,3-4,4, a többi megyéké 0,3-2,9 százalék között szóródik. A kiadott engedélyek a bejelentett üres álláshelyek számának felét sem éri el. Az építőipar 9517 fő, a feldolgozóipar 9395, a kereskedelem 7845, a sport, kulturális szolgáltatás ágazat 4446, a mezőgazdaság 4362 fő engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárt foglalkoztatott 2001 közepén, 72 százalékuk fizikai, 28 százalékuk szellemi foglalkozást vállalt. Hasonló arányok jellemzik a román állampolgárságú munkavállalókat is. Az egyéni engedélyekkel munkát vállalókon kívül kétoldalú, kölcsönös államszerződések (kvóták) alapján is dolgoznak hazánkban külföldi állampolgárok. A kvótákat (lásd a táblázatunkat) a nyugati országokkal szemben, Németországot kivéve, mind kihasználjuk, a közép-európai országokkal szemben viszont a keretei kimerítetlenek, kivéve a szlovákiai magyarok itteni munkavállalását – tudtuk meg Kovács Gézától, a Foglalkoztatási Hivatal vezetőjétől. A kétoldalú egyezmények minden esetben hosszabb idejű munkavállalást tesznek lehetővé a státustörvényben szavatolt 3 hónapnál. A héten, lapzártánk után írják alá a kétoldalú – 350 fő munkaerő-piaci vizsgálat nélküli foglalkoztatását lehetővé tevő – egyezményt Franciaországgal.
A külföldiek feketemunka-vállalásáról nincsenek adataink. Bizonyosra vehető, hogy itt a foglalkoztatás napi költségei összehasonlíthatatlanul alacsonyabbak, s az is kétséges, vajon megéri-e az érintetteknek a feketefoglalkoztatást legalizálni a státustörvény adta előnyök kedvéért.
– A munkavállalási és a tartózkodási engedély szabályozásán túlmenően megszabnak-e keretszámot is a külföldiek munkavállalásának korlátozására?
– Ha nem várt módon nagy tömegű munkaerő beáramlására kerülne sor, a Gazdasági Minisztérium rendeletben megszabhatja az egyes megyékben és foglalkozásokban alkalmazható külföldiek számát. A Munkaügyi Tanácsban Matolcsy György miniszter föl is ajánlotta: fogalmazzuk meg ezt a rendeletet együtt a szociális partnerekkel, legyünk készenléti állapotban, és vállaljuk, hogy hetenként közöljük, hány munkavállalási és hány tartózkodási engedélyt adtunk ki. A rendelettervezetről megindultak a tárgyalások a szociális partnerekkel. Hangsúlyozom tehát, hogy az idegen munkavállalás rendszerében mindenképpen szerepet kap a munkavállalási és a tartózkodási engedély, az egészségügyi, pályaalkalmassági, munkavédelmi és egyéb feltételek vizsgálata. Ezek pedig alkalmasak arra, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően megszűrjék, ki vállalhat munkát, ugyanakkor a munkaerőpiac alakulásának megfelelően tökéletesen kézben tarthatók.
– A szocialisták és a kormány elbeszélnek egymás mellett: ők a feketemunka-vállalás veszélyéről beszélnek, Önök meg arról, milyen nehéz átjutni a hatósági szűrőkön.
– A feketemunka-vállalás terén javulással számolok: a mostani vita rátereli a figyelmet, és növeli a feketemunka kockázatát, részben a munkaügyi felügyeletek révén, részben azzal, hogy a rajtakapás kizáró ok a legális munkavállalásból, hiszen ez törvényes indok az engedély megtagadására. Attól sem tartok, hogy a külföldiek munkavállalása le tudná nyomni a béreket. Vállalkozóktól tudom, hogy drágább a határon túliak foglalkoztatása, mint a hazai munkaerőé, mert szállást kell nekik biztosítani. Egy külföldi állampolgár foglalkoztatása mintegy 3000 forintba kerül naponta. Azért alkalmaznak mégis vendégmunkást, mert az adott munkára egyszerűen nem találnak hazai munkaerőt. Nem látom be, hogy a státustörvény miért növelné a feketemunka-vállalás veszélyét. Nem ésszerű az az ellenvetés, hogy a külföldi nem megy vissza, ha már itt van: akkor kitoloncolják, hiszen ha valakinek lejár a három hónapja, azt automatikusan kidobja a számítógépes rendszer, és keresni fogják. Azon vállalkozókat pedig, akik legálisan foglalkoztatnak vendégmunkásokat, regisztrálják a munkaügyi hatóságok, tehát szem előtt vannak.
– A kormányfő tavaly nyáron 14 milliós magyar munkaerő-kapacitásról beszélt.
– Ne mossuk össze a magyar gazdaság közép- és hosszú távú problémáit a munkaerő-piaci szabályozással. Ami közvetlenül előttünk áll, az évről évre, hónapról hónapra pontosan szabályozható. Hosszú távon azonban egy elöregedő társadalomban a szociális transzferek finanszírozása csak munkaerő-bevonással lehetséges. Az OECD is megállapította: növelni kell – akár munkaerőimport révén is – az aktívan dolgozók arányát, mert különben nem lehet megfinanszírozni az inaktív népesség szociális igényeit. Szinte valamennyi európai országnak ez a problémája. Egyre több olyan munka lesz, amire nem lehet találni hazai munkaerőt, ebben a körben a külföldiek alkalmazása hiányt pótolhat, szűk keresztmetszeteket oldhat fel, így magyar munkahelyeket is megmenthet.
– Milyen részletesebb szabályozásra van még szükség?
– Az Orbán-Nastase-megállapodást szándéknyilatkozat rögzíti, amelyet azonban jogi formába is kell önteni. Azt javasoltuk, hogy a kétoldalú egyezményhez kiegészítő jegyzéket fűzünk, és ebben leírjuk: a munkavállalás engedélyezésében nemzetiség szerint nem lehet különbséget tenni a romániai állampolgárok között, és a kedvezményes munkavállalási lehetőség – addig, amíg a státustörvénynek ez a rendelkezése érvényben van – valamennyi román állampolgár számára értendő. Amikor csatlakozunk az EU-hoz, a státustörvény foglalkoztatási kedvezményre vonatkozó része hatályát veszti.
– Ami, ha minden jól megy, 2004. január 1-jén be is következik. Megér két évet ez a politika és államigazgatás számára egyaránt körülményes kedvezményezés?
– A státustörvény fő mondanivalója a történelem viharai során szétszóródott magyarok összetartozása. Egyébként az ötletet, hogy a munkavállalási kedvezményt a romániai nemzetiségűekre is terjesszük ki, az erdélyi magyarok adták. Ők tudták, hogy ebben érdemes engedni, magyarországi munkavállalói pozícióik úgyis jobbak, mint a román ajkúaké. Azonkívül a státustörvény kulturális, oktatási részei az EU-csatlakozás után is fennmaradnak.
