Regionális, a környező fejlődő tőzsdékre bevezetett részvényekből összeállított “csúcsindex” létrehozatalát tartotta szükségesnek a hazai és külföldi befektetési alapok részéről fokozódó érdeklődés és igény alapján a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). A tőkepiac szereplőinek többsége szkeptikus a kezdeményezést illetően. Sőt, a Figyelő rögtönzött körkérdéséből az derült ki, hogy több, külföldi ügyfélkörrel rendelkező brókercég nem is találkozott ilyen igénnyel az ügyfelek részéről.
CÉLOK. A Közép Európai Blue Chip Index (Central European Blue Chip Index – CETOP) bevezetése két célt szolgált. Az egyik egy olyan index megalkotása volt, amely túlmutat az eddigi regionális részvényindexen, a CESI-n, és a befekte-
tők számára benchmarkként, azaz ösz-szehasonlítási alapként tud funkcionálni. A CESI egyébként az elmúlt években nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az index jelenleg 32 részvényt tartalmaz, de volt olyan időszak is, amikor 64 volt benne. Ez is bizonyítja, hogy a mutató túl sokat változott ahhoz, hogy kiszámítható legyen, és ezáltal összehasonlító számításokra adjon lehetőséget az alapoknak. “Ugyancsak fontos cél volt, hogy a későbbiekben legyen egy, a határidős kereskedés alapjául szolgáló mögöttes termék” – magyarázza Fecser Ildikó, a BÉT üzletpolitikai főosztályának osztályvezetője. A tőzsde szakemberei a nemzetközi gyakorlatot követve, valamint a piac igényeit összegyűjtve alakították ki az indexbe kerülés kritériumait. A CETOP 20-at (a kosár összetételét lásd a táblázatban) először január 2-án (lapzártánk után) közölték 1000 pontos bázissal, s az aktuális értéket attól kezdve naponta ismertetik. Az index kosarához Budapest, Prága, Varsó, Ljubljana és Zágráb tőzsdéi járulnak hozzá, s abban a közép-európai régió 20 vezető részvénye szerepelhet. Az index a részvények piaci értékének (árfolyam szorozva a törzsrészvények darabszámával) változásait tükrözi, az osztalékfizetések figyelembevételével. A mutatóba a régió fejlődő tőzsdéinek azon részvényei kerülhetnek, amelyek likviditása és kapitalizációja megfelelő – így nem csak a CESI részvényei jöhetnek szóba. A mutató, ellentétben a BUX-szal, állandó számú részvényt tartalmaz, ám egy tőzsdéről maximum hetet. A kosarat a BÉT úgynevezett index bizottsága évente kétszer vizsgálja felül.
“Külföldi és hazai alapok egyaránt olyan igényt fogalmaztak meg, ami szükségessé tette a CETOP létrehozását” – számol be Fecser Ildikó, hozzátéve, hogy az indexet a BÉT az érintett országok tőzsdéinek hozta létre. Makray Péter, a tekintélyes hazai és külföldi ügyfélkörrel rendelkező Erste Befektetési Rt. elemzője viszont cége ügyfelei részéről eddig nem találkozott az említett igénnyel. “Ahhoz, hogy Magyarország és a régió ismét vonzó célponttá váljon a külföldi befektetők számára, nem egy újabb index kell, hanem alapvető változások a piacok megítélésében” – teszi hozzá. Hasonlóan látja a helyzetet Detrekői László, a CIB Rt. elemzője, aki szerint hacsak azon múlna a magyar értékpapírpiac forgalma és “kedveltsége”, hogy hány indexet hoz létre a BÉT, akkor nagyon egyszerű volna a helyzet. De sajnos ennél többről van szó.
KIEGÉSZÍTŐ JELLEG. Hiába ért egyet azzal az állásponttal a tőkepiac szereplőinek a többsége, hogy a BÉT egy fejlődő tőzsde, mint mondják, ez csak részben, leginkább a technikai adottságokat illetően igaz. Fecser Ildikó szerint a BÉT technikai háttere, elszámolási rendszere az egyik legfejlettebb Európában – ezt számos elismerés bizonyítja -, ám azzal ő is egyetért, hogy a BÉT jövője nem csupán egy indexen múlik. A technikai háttér, a szabályozás, a “parkett” csak egy-egy eszköz a kereskedéshez. Olyan index, amellyel kereskedni lehet, a világ számos börzéjén van, ám azok csak “plusztermékek”. Ahhoz, hogy a BÉT forgalma visszatérjen a korábban megszokott szintre, leginkább az szükséges, hogy újabb társaságok döntsenek a tőzsdén való megjelenés mellett, méghozzá többen, mint ahányan elhagyják a parkettet. Erre pedig a jelenlegi kilátások szerint 2002-ben nem sok esély van. Fecser Ildikó szerint a BÉT-en nem múlik a fejlődés, amit a mostani kezdeményezés is bizonyt. A tervek szerint a CETOP-pal az idei második félévtől már lehet kereskedni, igaz, ezt még újabb technikai fejlesztéseknek kell megelőzniük.
A részvénypiac képviselői azonban 2002-ben nem ettől várják a “csodát”. Többségük abban reménykedik, hogy a választások kedvezően befolyásolhatják a folyamatokat, valamint abban, hogy végre konkrét lépések történnek egy regionális tőzsde kialakításának irányában.
