Ha a bolgár kikötőbe befut egy, a keleti régióba szánt brazil, vagy amerikai fagyasztottcsirke-szállítmány, jó ideig még naposcsibét sem lehet eladni – panaszolja Jakus Róbert, az évente 4,5 millió darab szülőpár naposcsibét értékesítő Bábolna Baromfitenyésztő Farm (BBF) Kft. ügyvezető igazgatója. Tapasztalatai szerint a négylábúakat tizedelő járványok után fellendült ugyan a baromfipiaci kereslet, de ezt Európa-szerte jóval meghaladja a felhozatal. A 60 százalékban exportra szállító BBF Kft. ezért az ideinél kisebb forgalomra számít 2002-ben.
Az árakat letörő kínálatot főleg az európai költségeknél sokkal kisebb ráfordítással termelő dél-amerikai és távol-keleti baromfitenyésztők gyorsan növekvő, Európai Unióba (EU), illetve Közép- és Kelet-Európába irányuló exportja adja. Az olcsó csirke és pulyka francia-brazil, holland-thai vegyes vállalatokon keresztül áramlik be az említett régiókba. A kilónként 40-60 centért (110-170 forintért) árult, fagyasztott brazil, illetve amerikai farhát, valamint az ennél alig drágább uniós fagyasztott csirkehús is jóval olcsóbb, mint a magyar baromfi, így a hazai feldolgozók nehéz idők elé néznek.
A hazai baromfipiac számokban• Az idén várhatóan 10 százalékkal, 600 ezer tonnára bővül az összes feldolgozás
• A Baromfi Termék Tanácsba tömörült tagok az összes feldolgozás háromnegyedét adják – 56 nagy feldolgozó, 448 ezer tonnát vásárol fel -, az EU-ba azonban csak 35 feldolgozó szállíthat
• A terméktanács-tagok termelési értéke 2000-ben mintegy 180 milliárd forint volt, ebből 345 millió dollárt (95 milliárd forintot) hozott az export
• A százegynéhány kisüzemben mintegy 60 ezer tonna baromfit dolgoznak fel évente
• Háztájiban mintegy 190 ezer tonna baromfit nevelnek
• A hazai baromfiértékesítés kétharmada csirkehús; az éves fogyasztás fejenként 21 kiló, ebből 2,5 kiló “garázsvágóhidakból” származik
HÁTRÁNYOS HELYZET. Bár az EU irányába vámmentes kvóták segítik a hazai feldolgozókat, az unión kívüli országok erősen védik a piacaikat. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt létrejött megállapodás nyomán lebomló vámok helyett egyebek között állategészségügyi előírásokra hivatkoznak, így egyre több országban kérnek igazolást például a kacsa réztartalmáról, vagy arról, hogy a feletetett takarmány nem volt génkezelt. Svájcban például “antibiotikumot tartalmazhat” felirattal címkézik a Magyarországról érkező csirkehúst. Ezzel hendikepessé válik a különféle “micineket” egyébként soha sem látott magyar csirke. Jövőre az ideinél is nehezebb lesz a kivitel, mert a WTO-egyezmény alapján kevés kivétellel megszűnik a ma 38-80 forintos kilónkénti exporttámogatás a baromfira. A fagyasztott csirkére azonban adható lenne, de ez a tétel nem szerepel egyelőre a jövő évi támogatási célok között. A felesleg így könnyen itthon ragadhat. A nagyobb baromfifeldolgozó társaságok máris alacsonyabb listaár-ajánlatokat tesznek az élelmiszer-kereskedelmi láncok felé, ami már a fogyasztói árak alakulásában is meglátszik.
Heimann Zoltán, a Bábolna Rt. vezérigazgatója is tart az itthoni, “szezonális” túltermeléstől. A kis feldolgozók az egymás alá kínálás versenyébe végül a nagyokat is belekényszerítik, ez okozza a belföldi értékesítési, készletezési nehézségeket. A baromfiért is kevesebbet tudnak így fizetni a feldolgozók, de az olcsó takarmány amúgy is indokolja az árapályt.
A feldolgozók kilónként 191-202 forintról 10-15 forinttal lejjebb szorították a brojler csirke felvásárlási árát a napokban, és várhatóan tovább zuhannak az árak, igaz a feldolgozott termékek még így is nehezen lesznek versenyképesek az importált fagyasztott áruk dömpingjével. Csákváriné Csordás Judit, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) baromfiválasztmányának elnöke szerint a csirketartóknak a legrosszabbkor jön az árcsökkentés. Szerinte e miatt a magyar gazdák nagy része elesik a nyereségtől, sokuknál már a piacon maradás a tét.
KvótapolitikaAz EU-ba szállítható vámmentes baromfikvóta évről évre 10 százalékkal növekszik. A 2000. július elejétől 2001. június végéig szóló, 101 ezer tonnás exportkvótát a hazai baromfiágazat 67 százalékban használta ki, csak a kétféle pulykahúsból történt 100 százalékos kihasználás, illetve kvótán felüli szállítás. A jövő augusztusig tartó időszakban az EU-kvóta 111 ezer tonna, amelyben az egyes baromfitermékek mennyisége is kötött. A kurrens termékkörben – mint a csontos csirkemell és a kicsontozott pulykamell – az exportőrök várhatóan kimerítik a kvótát. Ezért belső átcsoportosítást szeretnének: a nehezen eladható, évek óta ki sem merített csontos csirke (az idén 30,8 ezer tonna) és liba (29,7 ezer tonna) rovására növelni a keresett pulyka arányát. Az EU szintén évről évre 10 százalékkal növekvő mennyiségű, az idén 17,6 ezer tonna baromfiterméket szállíthat vámmentesen Magyarországra, és ki is meríti a keretet.
Számítani lehet arra, hogy akár a kisebb, akár a nagyobb feldolgozók egyik másik üzemüket bezárják. Tény, hogy itthon is nemzetközivé vált a verseny, márpedig a hazai baromfitartók a braziloknál sokkal nagyobb önköltséggel termelnek, drágább a takarmány, télen fűteni kell, s a munkabérek is magasabbak. A versenyben így tisztességtelen eszközökkel is próbálkoznak: a napokban egy olyan baromfiexportőr akadt fenn a vámosok hálóján, aki vámérték-csalással szó szerint fillérekért akart Magyarországra hozni fagyasztott csirkét. Azon bukott meg, hogy Lichtensteinben – ahonnan papír szerint az áru érkezett – nincs is baromfitartás.
VÁLTOZÓ VISZONYOK. A belpiac átrendezése is várható, mert a két nagy baromfiintegráció tulajdonosváltás előtt áll. A győri baromfivágóhíd termelésével együtt mintegy 30 százalékos piaci részesedésű állami Bábolna Rt. profiltisztításának részeként leválasztandó Bábolna Tetra Kft.-re a német Lohmann-csoport alkudott, de most új vevőt várnak. A Bábolna Rt. múlt heti közgyűlése úgy döntött ugyanis, nem adja el a keveset ajánló Lohmann-csoportnak a Tetrát, hanem új pályázatot ír ki, hogy legalább a 850 millió forint könyv szerinti értéket megkapja a cégért. A 20-25 százalékos piaci részesedésű Hajdú BÉT-re pedig információink szerint a Moy Park OSI multinacionális baromfibirodalom vezetői vetettek szemet.
TÚLTERMELÉS. “Miközben a világban folytatódik a baromfiipar konjunktúrája, Magyarországot, miként az előre látható volt, ismét elérte a túltermelési válság” – állapítja meg Fórián Zoltán, az átszervezés alatt álló Rabobank kutatási igazgatója, élelmiszer-ipari elemzője. Az elmúlt 15 hónap emelkedő felvásárlási árai annyira megnövelték a termelési kedvet, hogy a bedugult exportpiacok miatt azonnal megteltek a feldolgozók raktárai. A belföldi piac – bővülése ellenére – nem tudja felvenni a nehezen exportálható mennyiséget, ezért a vágóüzemek visszafogják a felvásárlást, csökkentik a felvásárlási árat. “Mindez most kritikus időszakban történik, mert ami az ünnepek előtt nem kel el, az hónapokig a raktárban marad” – figyelmeztet Fórián Zoltán.
A baromfipiaci bajokra Fórián szerint az EU-csatlakozás sem hoz majd gyógyírt, mert a vámmentes kvótával a baromfiipar már gyakorlatilag része a közösségnek (lásd keretes írásunkat). A versenyben maradáshoz egyetlen lehetőség a működőképes gabonapiaci rendtartás, a stabilabb takarmányárak bevezetése. Sok múlhat a két hazai “baromfihatalom” eladásán is, mert a külföldi szakmai befektetők egy csapásra kigyógyíthatják mindkettőt a versenyképességet rontó legnagyobb betegségükből, a tőkehiányból.
A következő években a magyar feldolgozók sikere főleg azon múlik majd, hogy a kelet-európai és fejlődő országokból érkező – főleg kínai – importőrök továbbra is baromfihúst vásárolnak-e, vagy a saját termelési integrációjuk kiépítésére költenek inkább. Aki teheti, jövedelmezőbb termékeket keres: egyre többen állnak át az ígéretesebb “bio”, szabad tartású baromfinevelésre vagy a strucctartásra és feldolgozásra.
