győzelmével ért véget Amerikában a világ egyik vezető cége ellen három és fél éve indított per.#<# Jóllehet az Európai Bizottság által indított eljárás még hátravan, és az egyelőre vonakodó amerikai tagállamoknak is rá kell bólintaniuk a minap megszületett egyezségre, a szoftveróriás attól egyelőre megmenekült, hogy - komoly presztízsveszteséget elszenvedve - külön kelljen választania a szoftverbizniszt az alkalmazások forgalmazásától. A korábban igencsak agilis amerikai igazságügyi tárca az utóbbi néhány hónapban már feltűnő hajlékonyságot mutatott a Microsoft-érvek meghallgatásának irányában. A végső egyezség ugyan tartalmaz bizonyos kikötéseket Bill Gates és csapata számára is, az elemzők mégis egyöntetűen úgy vélik: az információs technológia „forradalmárjai” végül győztesen jöttek ki a kormányzattal folytatott antitröszt-vitából. A versenyjogi megfontolások mellett az egyezségben minden bizonnyal szerepet játszott: a Microsofttal amúgy igen jó kapcsolatokat ápoló republikánus kormányzat óvakodott attól, hogy döntése nyomán a számítógépes szektor egy újabb pofont kapjon. A versenyképes szoftvergyártás és e termékek felhasználása növekedésének zálogát az amerikai gazdasági kormányzat a jelek szerint az óriáscég egyben tartásában látta. E közben nem mulasztották el megjegyezni azt sem, hogy a Microsoft versenytársait a korábbihoz képest új jogosítványok illethetik. Az ügy egyszersmind rávilágít az amerikai és az európai versenyjogi megközelítések közötti különbségekre is. A tengerentúlon eddig is bátrabban engedték a kvázi-monopóliumok működését, mint az öreg kontinensen. Európa, és személyesen Mario Monti, az unió nagyhatalmú főbiztosa érzékenyebben reagál minden, az egységes piacot torzító vállalati lépésre – a kartellektől az állami támogatásokig. A Microsoft igazi győzelme tehát az lesz, ha a más versenyjogi kultúrával rendelkező brüsszeli hivatalnokokat is meggyőzi érveinek helytállóságáról.
