Módszertani megjegyzések
A TNS Modus 2000. márciusától folyamatosan, mindennap végez adatfelvételt. Hetente összesen 240 felnőttet kérdeznek meg az ország 135 településén – mindig másutt. A 43. heti, görgetett adatok a 2001. október 1. és október 28. között megkérdezett 950 személy válaszai alapján születtek. Az ekkora reprezentatív mintának +/- 3,24 százalékpont a hibahatára (95 százalékos megbízhatósági szint mellett), ami azt jelenti, hogy a közölt eredmények legfeljebb ennyivel térhetnek el azoktól a “valós értékektől”, amelyeket akkor kaptunk volna, ha minden felnőtt korú magyar állampolgárt megkérdeznek (az elemszám csökkenésével a hibahatárok nőnek, például a “biztos szavazó, pártot választók” esetében a hibahatár csaknem 6 százalékpont). A legfrissebb vizsgálati eredményeket minden héten hasonló módon (négy hétre görgetett formában) közöljük.
A kutatás részletes módszertana, a választási szövetséggel előállt új helyzet számítási modellje a TNS Modus honlapján>>
Növelte előnyét a polgári koalíció
Ha most vasárnap lennének a választások és a szavazók úgy viselkednének, ahogy a görgetett adatok mutatják, akkor 45% szavazna a Fidesz-MDF-re és 42% az MSZP-re. A 40-43. héten, október 1. és 28. között megkérdezett 950 ember válaszai alapján tartja minimális előnyét a Fidesz-MDF pártszövetség az MSZP előtt a biztos szavazó pártválasztók körében. A legutóbbi hetekben megállt a két nagy párt esélymutatóinak csökkenése és a szocialisták stabilizálni, míg a fiatal demokraták növelni tudták szavazóbázisukat.
A választók bizalmáért folytatott küzdelemben közel egy éve – tavaly november közepe óta – tart az “állóháború” a két nagy párt között, melyben a lagutóbbi hetek eseményei sem hoztak lényeges változást.
Kiegyenlített küzdelem az alsóházban – küszöb alatt
Nem javultak a kisebb támogatottságú pártok esélyei, hiszen alig 13%-nyi szavazaton osztoznak. Az “alsóházban” rendkívül kiegyenlített a küzdelem állása: legújabb adataink szerint négy párt is 3%-on áll. Ezek közül valamelyest erősödött a Munkáspárt, nem csökken tovább az SZDSZ és a MIÉP szavazóbázisa, míg a kisgazdák jó ideje tartják a 3%-os eredményüket a biztos szavazó pártválasztók körében.
Mi történt a héten?
A Törésvonal Politikai Elemző Központ szerint
• A 43. héten a belpolitikai témák lassan visszatértek a vezető hírek közé: a múlt heti 10 után most 15 vitatéma került napirendre. Három ügy maradt több napig is a napirenden: az 1956-os megemlékezések, a kórházak tiltakozó akciója és a Magyar Állandó Értekezlet.
• A két nagy párt dominanciája egyre világosabb: a 15 téma közül 12-ben csak a Fidesz vagy/és az MSZP tudott megszólalni.
• A témák között ezúttal két belpolitikai input téma is akadt: a kórházak tiltakozása (10.22. és 10.27.) és az akadálymentes közlekedésért szervezett vasárnapi demonstráció (10.28.).
• A Fidesz-MPP (összes: 9, pozitív: 5, negatív: 2) kiemelkedő hetet zárt: 5 témában is pozitív megszólalással jelentkezett (1956-os megemlékezések, kormánydöntések, MAÉRT, népesedési kormánybiztosság, adójavaslat). Ezúttal is két a pártra nézve hátrányos témát regisztráltunk (a kórház- és a vadászgép-ügy). Az újabb szombathelyi botrány nem lépte át az ingerküszöböt.
• Az FKGP (1, 1, 0) és az MDF (1, 1, 0) csupán az 1956-os megemlékezések kapcsán került a vezető hírekbe. Dávid Ibolya részvétele a Roma fórumon (10.27.) nem lépte át az ingerküszöböt.
• Az MSZP (8, 2, 1) ismét – ellentétben a 42. héttel – sok ügyben volt megszólaló. Ezek közül két pozitív (1956-os megemlékezések; Kuncze-Medgyessy találkozó) téma akadt, ám output típusú, alternatívát jelentő szocialista megszólalás nem került napirendre. A hétvégén mindkét nap reagált az MSZP a Fidesz választmányán elhangzottakra. Medgyessy kifütyülése jelentette a párt negatív témáját, míg az Új Baloldal politikai támadása nem érte el az ingerküszöböt.
• Az SZDSZ (2, 2, 0) a Kuncze-Medgyessy találkozóval és a kampánypénzek emelésére tett Bauer-javaslattal szerepelt a napirenden (Ez utóbbi pozitív, alternatív javaslatként szerepel az adatbázisunkban, elsősorban nem tartalmi, hanem formai okokból.) A pártnak a MAÉRT-en elfoglalt opponensi pozíciója csak a közszolgálati televízióban került a vezető hírekbe.
• A MIÉP (0, 0, 0) témái a 43. héten sem lépték át az ingerküszöböt (1956-os megemlékezés, a salgótarjáni országos megemlékezés bejelentése, a megszűnt sportlétesítményekről tartott sajtótájékoztató).
A Törésvonal Politikai Elemző Központ kutatói hetente készítenek politikai elemzést a médiában napirenden lévő témákról.
Már csak kicsit szimpatikusabb a szocialista párt
Jelentősen megnőtt a Fidesz iránti rokonszenv az elmúlt időszakban a teljes felnőtt korú népesség körében: míg a 34. hétre vonatkozó adataink szerint 46 ponton álltak a fiatal demokraták a százfokú skálán, mostanra ez az érték 51 pontra emelkedett (a növekedés mértéke szignifikáns). Különösen a legutóbbi hetekben volt látványos a Fidesz “felívelése”, miközben az – eddig jelentős előnnyel vezető – MSZP szimpátia-mutatója egy árnyalattal még csökkent is (legújabb adataink szerint 52 ponton állnak, ami egy ponttal alacsonyabb, mint amit két héttel korábban közöltünk). A különbség tehát egy pontra zsugorodott a két nagy párt között, ami méréseink kezdete – 2000. március közepe – óta egyetlen alkalommal sem fordult elő. Elolvadt tehát a szocialisták hónapokon keresztül tartó szignifikáns előnye – ezen a téren is kiegyenlítetté vált a két párt közötti küzdelem.
Medgyessy előnye öt pontra csökkent Orbán előtt 
Tovább javított eredményén Orbán Viktor: rokonszenv indexe immáron meghaladja az 50 pontos küszöbértéket (legújabb adataink szerint 51 ponton áll a százfokú skálán az összes megkérdezett körében). A méréseink kezdetén – ez év júliusában – ennél 4-5 ponttal alacsonyabb értékeket regisztráltunk, az időbeli elmozdulás mértéke meghaladja a hibahatárokat. Miután Medgyessy Péter esetében egy ponttal alacsonyabb értéket mértünk, mint két hete (“jelenleg” 56 ponton áll), a két nagy párt meghatározó személyiségeinek versenye is szorosabbá vált – bár változatlanul szignifikáns előnnyel vezet a szocialisták kormányfő-jelöltje.
Javul a kormány megítélése
Nem emelkedett viszont tovább a kormány megítélésének mutatója: az összes megkérdezett esetében a százfokú skálán ismét 40 pont, amely egy pontos csökkenést jelent a legutóbb közölt adatunkhoz képest. Hasonló helyzetet tapasztalunk a biztos szavazó pártválasztók (a lakosságnak mintegy harmadát kitevő csoportja) körében is: a 41. hétre vonatkozó 45 pontos értékhez képest újabb adataink itt is egy pontos csökkenést mutatnak. Úgy tűnik, megtorpant a korábbiakban jelzett trendszerű “felívelése” a kormány lakossági megítélésének.
