Gazdaság

Jogalkotási program – Törvényleltár

Két hónappal a parlamenti munka befejezése előtt nyilvánvaló, hogy nem teljesíthető a kormány jogalkotási terve.

Lassan már csak mi olvassuk a Fidesz programját, mert Önök már akkor sem gondolták komolyan, amikor megfogalmazták; sőt, kifejezetten az ellenkezőjét tették, mint ami abban szerepel – fogalmazott az október 18-i parlamenti vitanapon Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. A szabad demokratákkal együtt a szocialisták is úgy vélik, hogy szép dolog merni nagyot álmodni, de ezenközben a kormány “átaludt” néhány területet az elmúlt három és fél évben. Noha az ígéretekben szerepelt, nem került sor a nagy elosztó rendszerek, az egészségügy, valamint az agrárium reformjára (lásd a táblázatot).

Jogalkotási program – Törvényleltár 1Tény, hogy a Fidesz-FKgP-kormány – választási programjához képest – jó néhány intézkedéssel adósa marad az országnak. Bár még csak 2001 novemberét írjuk, aligha várható, hogy 2002 tavaszáig a kabinet a parlament asztalára varázsolja az ellenzék által hiányolt törvényjavaslatokat.

Még a jogalkotási programban írt eredeti tervet sem tudja tartani; az Európai Unió (EU) felé vállalt jogharmonizációs kötelezettségből fakadó törvénymódosítások (köztük a médiatörvény, az Alkotmánybíróságról és a jogalkotásról szóló) is késedelmet szenvednek. A Figyelő információja szerint, az Igazságügyi Minisztériumban november közepéig készül összesítés a közösségi joganyaghoz történő igazodás mérlegéről. Erről előzetesen Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ennyit mondott: időarányosan elvégezte feladatait a parlament, s “a jogalkotási menetrend tekintetében sincs nagy lemaradásunk”.

Tény, hogy a kormány a mostani őszi menetrendben szereplő 36 javaslat közül 33-at beterjesztett, s az országgyűlés várhatóan ezek 80-90 százalékát el is fogadja december 31-ig. A tavaszi ülésszakon viszont 20 javaslat beterjesztésével maradt adós a kabinet.

Jogalkotási leltárAKTÍVUM



• Foglalkoztatást, lakásépítést, vállalkozásokat élénkítő programok, jogszabályok születtek (például a Széchenyi-terv)

• 1998-hoz képest csökkent az adóteher (növekedett a gyermekek után járó adókedvezmény)

• Az új lakás hitelkamatai 20 százalékról 6 százalék körülire csökkentek

• A minimálbér 19,5 ezer forintról 50 ezer forintra nőtt

• Összességében 16 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak

PASSZÍVUM

• Elmaradt a nagy elosztó rendszerek reformja

• Elmaradt a beígért nagyarányú adócsökkentés

• Nem történt meg az egészségügy reformja

• Két és fél évet csúszott az autópálya-építési program

• A nyugdíjreform szétzilálása a magán-nyugdíjpénztárak számára kedvezőtlen jogszabály-módosítás miatt (megszűnik az államilag garantált normajáradék, ami közel 2 millió befizetőt érint)

• Késve, felemásan kezdődött meg az agrárium fejlesztése

• A Magyar Fejlesztési Bankon keresztül – parlamenti és számvevőszéki kontroll nélkül – történik a költségvetési pénzek egy részének elosztása

• Nem történt meg a tb-alapok parlamenti felügyelet alá helyezése

ORSZÁGGYŰLÉS TAKARÉKON. “Nem szent tehén a program, amit egy az egyben végre kell hajtania az országgyűlésnek. Az események felülírhatják az eredeti elképzelést” – hangsúlyozza Répássy. Való igaz, a mindenkori kabinet rugalmasságát bizonyítja, ha az élethez igazítja a törvényalkotást. Így kerültek sürgősséggel a szeptember 11-ei New York-i terrortámadást követően a plénum elé a terrorizmus elleni, illetve a pénzmosás megakadályozását szolgáló törvénycsomagok, holott eredetileg nem szerepeltek a jogalkotási tervben.

A rendszerváltás óta egyébként egyetlen kabinet sem valósította meg teljes egészében jogalkotási programját, pedig az elmúlt két ciklusban nem háromhetenként üléseztek a honatyák. Az országgyűlés “takarékon működtetésének” számlájára írható, hogy – a gyorsabb elfogadás érdekében – egymással köszönő viszonyban nem álló területeket “tudnak le” egyetlen jogszabályban, úgynevezett “salátatörvényekben”.

Hack Péter (SZDSZ) és Göndör István (MSZP) a törvényhozói munkát a “kész átverés” show-hoz hasonlítja. “Nem az a legnagyobb baj, hogy az ellenzék nem gyakorolhatja jogait, hanem az, hogy csökkent a nyilvánosság kontrollja. Hétfőn, kedden még közvetíti a televízió az országgyűlésben történteket, de szerdán, csütörtökön és pénteken már minden a nyilvánosság ellenőrzése nélkül történik. A kormányoldal sem érzi emiatt szükségét annak, hogy megindokolja, mi miért történik” – fogalmazott Hack Péter.

Göndör István jellemző példát említ a kapkodásra. A fegyverekről és lőszerekről szóló javaslat vitájában szakmai hibára hívta fel a figyelmet, amire az egyik fideszes képviselő úgy reagált: “Jaj, ha ez így van, korrigálnunk kell!”

Ám nem mindig ismerik be lovagias módon a tévedést. Az MSZP 147 javaslatot terjesztett be a parlament elé, közülük 13 ment át a bizottságokon, s a parlament mindössze eggyel foglalkozott érdemben. Az SZDSZ még ennél is roszszabb statisztikát tud felmutatni.

Elfogadásra váró gazdasági törvényjavaslatok témái• Egyes pénzügyeket szabályozó törvények

• Villamos energia (2003-tól a piac egyharmada számára válik szabaddá a verseny, a lakosság továbbra is közüzemi ellátásban részesülne)

• Gázszolgáltatás (2003-tól a piac 40 százaléka lenne szabad)

• Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás

• Tőkepiac

• Deviza

• Zárszámadás

• Környezetvédelmi termékdíj

TÖRVÉNYALKOTÁS. A háromhetes ülésezés miatt novemberben egyszerre 16 javaslat általános, és további 14 tervezet részletes vitája zajlik reggel 9 órától éjszakába nyúlóan. Ilyen körülmények között aligha várható el, hogy szakmailag és jogtechnikailag is hibátlan törvények szülessenek, s ne kelljen esetleg már a hatályba lépésük másnapján módosítani azokat.

A szűkre szabott időt jól mutatja, hogy az adótörvényeket például a pénzügyi csomaggal együtt az utolsó pillanatban, november 12-én fogadják el. Másnap rohamtempóban kell azokat aláírnia a köztársasági elnöknek, hogy éjszaka kinyomtathassák, s mindenki számára hozzáférhetővé váljon. A hatályos szabályok értelmében ugyanis november 15-ig kell kihirdetni a következő évi adószabályokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik