Nemcsak politikai intézményrendszerének, gazdasági erejének és az országban gyökerező transznacionális vállalati kultúrának köszönheti nemzetközi befolyását az Egyesült Államok. Az előbbiek mellett az amerikai álom és a nyitott társadalom ideáinak terjesztése is a “Pax Americana” részévé vált. Ezek leghatékonyabb médiuma pedig az amerikai filmipar, amely az univerzalitás igényével fellépő történetek elmesélése révén más kultúrákban élő emberek vágyainak megtestesítésére is képes.
FILMSTOP. Szeptember 11-e után az Amerika-ellenes indulatok valós veszélyt jelentenek e filmiparra. A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) biztonsági szakértői nemrégiben Hollywood filmstúdióinak és szállodáinak vezetőivel találkoztak, mert információik szerint a terroristák szándékában áll az Afganisztánra mért amerikai válaszcsapást egy jó nevű stúdió felrobbantásával megtorolni. A filmprodukciók készítését beszüntették, a legtöbb stúdió kapuit egy időre bezárták, s később is csak eleddig példátlan biztonsági intézkedések közepette kezdték újra a munkát. A Universal stúdióvárosban 5-7 ezer ember dolgozik egy átlagos napon, a Fox és a Warner Brothers telephelyén pedig 3,5-5 ezer dolgozót érinthet egy esetleges támadás.
Gyártási kóma – így jellemzi a Variety című szaklap Hollywood idei évét. Idejét múlttá vált a katasztrófa- és akciófilmek műfaja, amelyek eddig az “ilyen nem történhet meg” jegyében kínálták szórakoztatásul a borzongást. A pozitív gondolkodásra kihegyezett amerikai filmuniverzumban a stúdiók ma már kerülik a szeptember 11-i eseményekkel kapcsolatba hozható kényes témákat. A filmre vitt erőszak átértékelődése miatt állnak a filmtervek; 2000 második félévében 68 filmet forgattak, az idén ugyanebben az időszakban várhatóan csak 16 produkció gyártását fejezik be.
Filmre viszik a merényletet?Minden cinizmus nélkül elmondható, hogy a terrorista merénylet utáni sebek behegedésével valószínűleg feléled az igény az amerikai népben arra, hogy egy nagyszabású, drámai akciófilm formájában ismét szembesüljenek a történtekkel. Ahogy idővel a Titanic tragédiája és a Pearl Harbor-i támadás is filmalapanyaggá szelídült, Amerika legnagyobb megrázkódtatásából is új filmmitológia bontakozhat ki. Ezt a lehetőséget persze egyelőre minden valamirevaló producer tagadja, nehogy a kegyeletsértés vádja érje. Tény, hogy a megváltozott körülmények között az amerikai szórakoztatóipar és sztárjai ma jóval inkább befolyásolják a társadalmi közérzetet, mint valaha.
BÚCSÚ A KÖZEL-KELETNEK. A váltás a már leforgatott megaprodukciókat is érinti, premiereket halasztottak el egyelőre meghatározatlan ideig. A várakozó filmek 30-80 millió dolláros költségei lényegében “befagytak”, megtérülésükre a közeljövőben nem lehet számítani. Az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy az amerikai moziközönség a családi történeteket, valamint a sportot – azon belül is az autóversenyzést – középpontba állító szórakoztatófilmekhez menekül.
A filmforgalmazás tekintetében Hollywood hosszú időre szinte teljesen búcsút mondhat a Közel-Keletnek. Igaz, a térség szigorú filmcenzúrával bíró országai eddig sem jártak élen ebben; sosem tartoztak az amerikai szórakoztatóipar komolyabb felvevőpiacai közé. A hollywoodi produkciók legfőbb külső célállamai mindeddig Németország, Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, Spanyolország, Ausztrália, Dél-Afrika, Olaszország, Mexikó voltak.
Az amerikai szórakoztatóipar fellegvárában azt is fontolgatják, hogy a fenyegetés miatt előtérbe kerülhet a külföldi bérmunka, amely eddig csak szórványos gyakorlatnak számított a filmkészítésben. Megnőhetnek a biztosítási költségek is. A legnagyobb európai producerek egyike, a Hollywoodban dolgozó Jeremy Thomas máris arról panaszkodik, hogy Brad Pitt biztosítása teljesen felborítja 55 milliós filmje költségvetését. Mások, mint például Jim Gianopoulos, a Fox stúdió vezére szerint nem a filmek számának, hanem a betervezett produkciók költségeinek csökkentése lehet a kiút, hiszen a sokszínű kínálat mindig kevesebb kockázatot hordoz.
Szeptember óta kétszer halasztották el a televíziós Oscar-díjnak számító Emmy-díjak kiosztását, végül múlt vasárnap átadták a rangos elismerést. Bonyodalmassá vált a marketing, a sztárok nem jelennek meg a díszpremiereken, lemondják a promóciós körutakat. Egyes hírek szerint veszélybe került a Golden Globe- és az Oscar-gála is. Az elmúlt években a fesztiválokon feltűnően sikeres volt a közel-keleti filmművészet – főleg Iráné -, ám most ebben a régióban is veszélyessé és így kétségessé vált a folytatás.
A REKLÁMVILÁG RECESSZIÓJA. Az amerikai terrortámadás nemcsak a már addig is lassuló amerikai gazdaságot találta telibe, de – a dotcom-válságot már amúgy szintén megszenvedő – tíz éve nem látott recesszióba “küldte” a reklámvilágot is. Felborult a tévés műsorrend, a szórakoztatóműsorok átadták helyüket a nonstop híradásoknak. Csak a merénylet utáni napon 85 millió dolláros reklámbevétel-kiesést kellett elkönyvelni, míg egész szeptemberben az országos tévécsatornák 320 millió dolláros, a helyi adók pedig 200-250 milliós reklámveszteséget szenvedtek el a merényletek következtében. A világmárkák reklámozói úgy vélik, a hirdetések felhőtlen világa nem illik az aktuális helyzethez, mivel visszatetsző érzéseket kelthetnek. Szakértők szerint a reklámok alapjául szolgáló toposzok és szimbólumok átalakulása már a közeljövőben várható. A reklámpiac legújabb kárvallottja pedig a postai úton bonyolított direkt marketing. Az évi 45 milliárd dollárt felemésztő bizniszre a fenyegető lépfene-pánik mér hatalmas csapást.
A vezető hírportálok ugyan a terrortámadások utáni hetekben rekordforgalmat regisztráltak, megduplázva – a CNN esetében napi 4,6 millió látogatóval megháromszorozva – korábbi csúcsteljesítményüket, a reklámköltések növekedéséről azonban mégsem beszélhetünk. Az AOL Time Warner pedig a piaci volatilitás kompenzálása érdekében szélesítette ki a tevékenységi körét, mégis bevételei “számottevő zuhanásáról” adott hírt. Nem véletlen, mivel a reklámbevétel a cég forgalmának 25 százalékát teszi ki.
Az iparág egészét lefedő (vertikálisan integrált) médiakonszernek több sebből véreznek. A Metro-Goldwyn-Mayer hatalmas Las Vegas-i Mirage szállodája és nyolc kaszinója kong az ürességtől, így a cég arra kényszerül, hogy elbocsássa 37 ezer alkalmazottjának jelentős részét. Minimálisra csökkent a Universal és a Disney játékparkjainak látogatottsága is.
BIZONYTALAN KILÁTÁSOK. Az iparból való menekülést választotta a Bush elnökkel jó barátságot ápoló Bass-család is, eladva a Disney-stúdióban meglévő 2 milliárd dollár értékű részesedését. “A cég 1 milliárd dollárt veszített a szeptember 11-i események utáni héten” – mondja Christopher Dixon, a UBS Warburg ágazati elemzője, nem csoda tehát, hogy a Moodys visszaminősítette a vállalat hitelállományát.
A szakértők egyelőre nem mernek jóslatokba bocsátkozni arról, hogy a reklámpiaci helyzet mikorra normalizálódhat. Egyes prognózisok szerint a 2002-es 5 százalékos visszaesés után 2003-ra pezsdülhet fel ismét a piac. Akkor viszont a jelenlegi “gyártási kóma” érezteti majd hatását: mivel egy film készítésének ciklusa három évet ölel fel, a szegényes kínálat a mozik két év múlva esedékes bevételein bizonyára meglátszik majd.
Igaz, független és külföldi produkciók jogainak felvásárlásával elvileg pótolható a hiány, új hollywoodi kultuszfilmek piacra dobásával pedig ismét fellendülhet az amerikai showbiznisz.
